Forfetírozás

A forfetírozás eredete a XV. század eleje, fejlődésnek indult a nemzetközi kereskedelem. A hagyományos 180 napos hitelek helyett az importőrök hosszabb futamidejűeket igényelnek. A forfetírozás azonban csak az 1960-as évekre fejlődött modern üzletággá. Forfetírozás: Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. (A forfetőr magára vállalja bármely ok miatti nemfizetés teljes kockázatát, az exportőr, aki jövőbeni fizetést fogadott el áruszállítás fejében szeretné ezt a visszkereset kizárásával azonnal készpénzé tenni.) Forfetírozáskor a követelést a forfetírozó (bank) leszámítolja, csökkenti (a futamidő alatti, őt megillető kamatokkal) a követelés összegét, így az exportőr a hitelben történő eladás ellenére azonnal pénzhez jut.