Nyílt végű pénzügyi lízingszerződés

Amennyiben cég venné igénybe a gépjármű fedezetes hitelt, úgy, visszlízingről beszélünk. Lehet nyílt végű és zárt végű pénzügyi lízing valamint Operatív lízing, más néven tartós bérleti konstrukció. Mi is a különbség? A nyílt végű pénzügyi lízingszerződésről akkor beszélünk, ha egy hitelt igénylő vállalat, a korábban saját forrásból megvett gépjárművet (motor, személygépjármű, kishaszon gépj.) eladják a lízingtársaságnak, amely azt a vállalatnak visszaadja használatba, lízingszerződés keretében. Ezt általában akkor alkalmazzák a cégek,(egyéni vállalkozók, társas vállalkozók, pl.: Kft., Bt. stb.), ha a vállalatnak, átmenetileg pénzügyi problémái vannak, és likvid pénzre van szükségük. Ilyenkor egyfajta adás-vétel jön létre, a finanszírozó és a lízingbevevő között. A tulajdonjog így a hitel futamideje alatt a Bank. A Bank nevére lesz kiállítva az újra legyártott gépjármű forgalmi engedélye és a törzskönyve. A hitel (lízing) lejártával, a tulajdonjog visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Viszont ekkor újra le kell gyártatni a gépjármű okmányait, a vállalat nevére. Jelenleg, mind a forgalmi engedély, mind a törzskönyv legyártása, kiállítása 6.000 Ft. az okmányirodában, amit a Magyar Államkincstárnak címezve fizet be az ügyfél. Átírási, vagyonszerzési illetéket sem a hitel kezdettekkor, sem a hitel lejártakkor nem kell fizetni, hisz ez a konstrukció nem egy adás-vétel, ahol a gépjármű tulajdonosa ténylegesen cserélődne. Gépjármű adás-vétel esetében a vagyonszerzési illetéket a NAV-nak (Nemzeti Adó-és Vámhivatal) címezve fizetjük be. Az illeték értékét, 2012január elsejétől, már nem a gépjármű hengerűrtartalmának figyelembevételével számolják, hanem a gépjármű teljesítményét és korhatárát veszik figyelembe egy bizonyos szorzó alapján. Tehát már nem a köbcentit (m3) kell figyelni, hanem a kilowattot (KW) és a gyártási időt. Ez utóbbi, azaz az átírási költség, visszlízing esetében tehát nincs! Viszont ettől függetlenül eredetiség vizsgát ugyanúgy végezni kell, mint adás-vétel esetében. Ennek a költsége, úgy 17.000 és 20.000Ft. között változhat, annak függvényében, hogy hány köbcentiméteres a fedezetként szolgáló gépjárművünk. Valamint ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mivel Cég-cég között jön létre ez a nem éppen tényleges adás-vétel, így a cég számlát kell, hogy kiállítson a finanszírozó bank részére, ami lehet, áfás, áfa mentes, és különbözeti áfás számla is. A hitelbírálathoz illetve szerződéshez szükségesek a következő dokumentumok: A cég cégkivonata, Aláírási címpéldány másolata, Aláíró személy személyes okmányok másolatai, Éves beszámoló vagy főkönyvi kivonat, illetve APEH Folyószámla kivonat, gépjármű forgalmi engedélye, törzskönyve, eredetiség vizsgáról szóló igazolás és a Bank nevére kiállított számla. Amennyiben a bírálathoz bekérik az ügyvezető kezességét, úgy szükség lesz az ügyvezető munkáltató igazolására is avagy bankszámla kivonatára, ha a munkabére arra érkezik. Mivel a visszlízing esetében nem hitel (kölcsönszerződésről) beszélünk, hanem lízingről, úgy az eltérésekről is ejtsünk néhány szót! Nézzük az előnyét hátrányát. Előnye, többek közt, hogy a Bank a gépjármű taxértékének magasabb százalékát finanszírozza, mint hitel esetében, a kamatozások is kedvezőbbek és a bírálat sem olyan mértékben „szigorú”, mint a hitelnél. Bár cégeknek nincs választásuk, ők csak a lízingfinanszírozás, mint hitelezési formát vehetik igénybe, úgy a magánszemélyek választhatják akár a hitel, akár a lízing konstrukciót is. Hátránya inkább a költségeknél mutatkozik. Értem ezalatt például a lezárási díjat. Míg hitel estében díjmentesen lehet már vég törleszteni, előtörleszteni, úgy a lízing esetében ezek százalékos költséggel járnak, aminek az értéke függ a tőketartozás mértékétől, devizanemtől stb.