2006-tól a CIB Bank vállalati stratégiája a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal való kapcsolat bővítésére és fejlesztésére irányult.

A kitűzött célok a sikeres megvalósulás felé mutattak, a CIB vállalati ügyfeleinek száma 2007 végén megközelítőleg ötvennyolcezret ért el, és ezt a fúziónak köszönhetően 2008-ban is növekedés követte.

Vállalati oldalról a CIB bank három szektort különböztet meg. Egyéni-, és mikrovállalkozások, kkv-k, és nagyvállalatok. A mikro- és az egyéni vállalkozók a törvény szerint a kkv-khoz tartoznak ugyan, azonban egyrészt kockázatosságuk, és másrészt eltérő igényeik, és hitel képességük miatt, a kis-, és középvállalati termékektől külön konstrukciókat kínál számukra.

A vállalati hitelek fedezet szempontjából két csoportra oszthatóak. A tárgyi fedezetes hiteltermékek, melyben a hitel zálogaként készpénz, ingatlan, ingóság, CIB autóhitel, termény, mezőgazdasági berendezések, felszerelések stb. állhatnak. A másik csoport a tárgyi fedezet nélküli hitelek, amelyek közé a folyószámlahitel, a rulírozó hitel, a hitelkártyák, mint forgóeszköz finanszírozására alkalmas termékek. A hitelek esetében a fedezet egyfajta biztosítékként szolgál a bank számára, abban az esetben, ha az adott cég, fizetési nehézségek miatt, nem tudná a kötelezettségeit a CIB bank felé teljesíteni.

A fedezetlen hiteleknél biztosítékul a többségi tulajdonosok és az esetek nagy részében egy harmadik szervezeten, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül az állam készfizető kezessége áll. A gyakorlat szerint a kisebb cégeknél a kamat, a törlesztő részlet, a futamidő és az önerő nagysága a legfontosabb szempont, amikor fedezetlen hitelt választanak.

1979-ben Közép-Európai Bank néven jött létre, 34 százalékban a Magyar Nemzeti Bank 66 százalékban pedig japán és európai bankházak tulajdonaként.

Magyarországon eleinte devizaműveletek végzésére jogosult offshore bankként működött. Fő profilja, a dollár alapú nagyvállalati devizaügyletek voltak. Forintban igénybe vehető szolgáltatások 1991-től kerültek bevezetésre, és ekkor kapta a magyarországi kirendeltség új megnevezését, a CIB Hungária nevet. Az első fiók 1992-ben, Győrben nyílt meg. 1997-től a fő részvényes egy olasz bankcsoport lett, a BCI csoport, amely más olasz bankokkal egyesülve Olaszország legnagyobb bankjává, és a régió legerősebb pénzügyi szereplőjévé vált. Jelenleg a CIB Bankcsoport alapvető banki tevékenységeken kívül kereskedelmi banki, lízing, alapkezelési és faktorszolgáltatást nyújt magán és vállalati ügyfelek részére, a CIB autóhitel és járműfinanszírozás is a palettán van. Az anyabank, az Intesa Sanpaolo pedig a világ harmincnégy országában jelen lévő pénzintézetté vált. A bank tulajdonosi szerkezete 1997–1998-ban két lépcsőben módosult, s a korábbi kisebbségi tulajdonos a Banca Intesa (előzőleg: IntesaBci) – amely a Banca Intesa és a Banca Commerciale Italiana 2001. évi egyesülésével jött létre – lett a CIB Bank kizárólagos tulajdonosa. 2007.  január 1-jén egyesültek a CIB Bank és az Inter-Európa Bank anyabankjai – a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a Sanpaolo IMI. Olaszországban ezzel egy új, piacvezető bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven. Ezáltal hazánkban is megtörtént a beolvasztás, 2008. január 1-én az Inter-Európa bank meglévő ügyfeleit, és szolgáltatásait teljes mértékben átvette a CIB Bank. Ekkor méretét tekintve, mérlegfőösszege alapján így a hazai CIB megszerezte a Magyarország második legnagyobb pénzintézete pozíciót.

A felhasználóknak azért előnyös, mert a folyószámlájuktól függetlenül rendelkezhetnek vele, hiszen egy technikai számlán lévő hitelkeretről van szó.

Magyarországon a munkavállalók jelentős százaléka készpénzben kapja meg jövedelmét. Ennél a cibes hitelterméknél különösen azokat az ügyfeleket lehet megszólítani, akik ebbe a csoportba tartoznak, hiszen nem feltétele az igénylésnek a bankszámla. Árazásában szerényebb. Ezzel is támogatva a széles körben történő felhasználást. Megjelenésében teljesen hasonlít a CIB hitelkártyához. A kártyán szerepel a tulajdonos neve, kártyaszáma, a kártya kibocsátóját tartalmazó embléma, és a CIB bevásárló kártya lejárata is. A másik oldalon a mágnescsík alatt található az aláírási sáv. Az ügyfél az aláírásával tudja igazolni, hogy valóban övé a kártya, illetve a pénztárban elkérhetik a személyi igazolványt az azonosításhoz. Ez a termék elnevezésében is barátságosabb, mint a hitelkártya. Ha az emberek meghallják azt a szót, hogy hitel, mindjárt elzárkóznak, holott itt csak egy keretről van szó, amit felhasználhatnak. A CIB bevásárlókártya éves díja alacsonyabb, mint a klasszikus hitelkártyáknál, ami szintén vonzóvá teszi a terméket. A CIB bevásárlókártya kerete maximális értéke 100.000 Ft-ban van meghatározva. Használata valóban kényelmes, hiszen nem kell készpénzt hordani magunknál, így sokkal biztonságosabb is. A kártya elvesztése esetén van arra lehetőség, hogy telefonon azonnal letiltsa a tulajdonos a kártyát, így nem érheti anyagi kár. Néhány kockázati tényezőt azért érdemes megvizsgálnunk. A kártya használata nincs korlátozva, tehát bármikor használható, csak a kártyán lévő elérhető keret szabhat határt a vásárlásoknak. Mint korábban írtuk, ez az összeg autóvásárláshoz túl alacsony, arra ott a CIB autóhitel. Így ha valakinek a rendelkezésére áll egy állandó költhető pénzösszeg, akkor nagy valószínűséggel, azt el is költi. A vásárlás pillanatában ez nem is tűnik olyan nagy megterhelésnek, pont a kártya egyszerű használata miatt. Azonban a számlakivonat kézhezvétele után, amikor az ember szembesül azzal a ténnyel, hogy valójában mennyit is költött és ezt majd vissza kell fizetnie, mindjárt nem olyan kellemes a gondolat. A CIB bevásárlókártya használatánál tehát ügyelni kell a mértéktartásra, és lehetőleg kerülni kell a spontán vásárlást. A túlzott költekezés eladósodáshoz vezethet, illetve könnyen bele lehet kerülni az adósságspirálba is.

A mai CIB bank elődje 1979. novemberében jött létre, Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. néven. Dollár alapon kezdte meg működését, és kizárólagosan vállalati ügyfelekkel foglalkozott.

A Magyar Nemzeti Bankon kívül, számos vezető külföldi bankház is résztulajdonosa volt, ami biztos alapokra helyezte működését, és biztos pénzügyi hátteret biztosított. A CIB elődje az 1875. évi magyar részvénytársaság jog alapján került bejegyzésre. Tevékenységét a Pénzügyminisztérium engedélye alapján végezte, míg 1995. decemberében kereskedelmi bankká alakult. A kilencvenes évek első felében kizárólag konvertibilis valutában végzett banki műveleteket. A kétszintű bankrendszer bevezetése lehetővé tette, hogy az egyre növekvő magyarországi ügyfélkört kiszolgálva forintban tudja a bank kielégíteni a keresletet. Ezért a már meglévő Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. mellett 1988-ban létrejött a CIB Hungária Bank Rt. Az 1997-ben végbement jogi- és strukturális változások következtében a kettő külön intézet feleslegessé vált, ezért 1998. január 1-i egyesülés révén a mai CIB Bank jött létre, ami egyaránt végez forint- és devizaműveleteket is. A termékpalettán szerepelnek lakossági és vállalati hitelek, CIB autóhitel, lízing, lakáshitel stb. Újabb szerkezet- és tulajdonosváltás következett 1999-ben, aminek következtében az olasz Banka Intesa vásárolta meg a magyar CIB bankot. További fúzió ment végbe az anyavállalatnál, így a Gruppo Banka Intesa vált Olaszország legnagyobb bankcsoportjává.

Úgy kellene bemutatni az autó finanszírozást, hogy egy laikus is megérthesse, milyen kockázatokat rejt magában, melyek azok a tényezők, amelyeket feltétlenül át kell gondolni az autóhitel felvétele, hovatovább már az autó kiválasztása előtt.

Erre azért lenne szükség, mert igaz ugyan, hogy a pénzügyi vállalatokra Magyarországon elég sok szabályozás vonatkozik, viszont még mindig találnak olyan kiskaput a autóhitel finanszírozók, pénzintézetek, amellyel vásárlásra bírják a lakosságot. Ha pedig a finanszírozók kihasználják ezeket a kis kapukat, akkor az ügyfelek számára kellene gátat szabni a felelőtlen költekezésben. De hogyan? Segíthet ebben a PSZÁF ajánlása? Vagy a finanszírozók önszabályozásra kényszerülnek?

Úgy tűnik, hogy a mai Magyarországon túl nagy a “hiteldemokrácia”, miközben sokan nincsenek is tisztában a legalapvetőbb pénzügyi fogalmakkal, mint például a hitel és lízing közötti különbséggel, a KHR-rel, és a kondíciókkal (THM, stb.). Miért ölthetett Magyarországon ilyen hatalmas méretet a hitelezés? Milyen a pénzügyi kultúránk egy fejlettebb országhoz (Ausztriához) képest? Van még miben fejlődnünk? Vagy egy egészséges növekedésnek lehetünk szemtanúi? Erre már a televízióban is választ kaphatunk, amikor is a több tízezer bedőlt banki ügyletről, visszavett autókról, szomorúra forduló emberi sorsokról hallunk. Nem tanulunk mások kárán?

Milyen irányban kellene elmozdulnia az autófinanszírozás egészének ahhoz, hogy sem a lakosságban sem pedig a pénzügyi vállalatok növekedésében ne essen csorba? Lehet olyan szabályozás, amely mindkét félre pozitív hatással lesz? Nagyon remélem, hogy igen – és természetesen nem a pénzügyi vállalatok miatt, hanem a lakosság miatt. Ha az idősebb generáció megélt hitel nélkül, akkor mi miért szeretnénk minden áron előre hozni fogyasztásunkat?

A lakosság körében azt kellene tudatosítani, hogy „ne vállaljuk túl magunkat”, nem pedig azt, amiről minden reklám szól: mi megérdemeljünk, hogy például egy új autónk legyen. Ezt mindenkinek saját magának kellene eldönteni, hogy tényleg “megérdemli-e”, vagy egyáltalán belefér-e a családi költségvetésbe. Az autóhitel kalkulátor használata nem lenne túl megerőltető. A média túl nagy hatással van ránk. Nem szabad mindent elhinni, amit a reklámokban hallunk, hiszen nem véletlenül vizsgálja őket a Gazdasági Versenyhivatal sem, csak sok esetben nem hallunk róla, hogyan tévesztenek meg minket a reklámokban (és nem egy példa lenne erre az autós reklámokkal kapcsolatban).

Az idegen forrásoknak (és itt most nem a földönkívüliekre gondolunk!) köszönhetően egyre többen vásárolnak új vagy használt autót – hitelből. Ám sokan közülük csak később döbbennek rá, hogy hiba volt az adott finanszírozási feltételek mellett megvenni a személygépkocsit.

Menjünk vissza egy kicsit az időben. Az én ismerőseim között is volt olyan, aki az autóhitel futamidejének lejárata előtt meg szeretett volna válni autójától, ám ez a hitel konstrukció miatt korlátokba ütközött. Ekkor kezdtem el az autófinanszírozással mélyebben foglalkozni. Szakújságokban kerestem a magyarázatát, miért olyan nehéz megválni az idegen forrásból finanszírozott, hiteles vagy lízingelt autóktól, hogyan lehetne ezt a problémát elkerülni?

Így találtam rá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 1/2007. számú vezetői körlevelére, amelyet a gépjármű hitelezéssel és autólízing, pontosabban gépjármű lízinggel foglalkozó pénzügyi intézmények vezetőinek címeztek. Ebben olyan javaslatok találhatók, amellyel érdemes lenne mindenkinek tisztában lennie, főként azoknak, akik autóvásárlás előtt állnak. Ezeket a javaslatokat szeretném részletesebben bemutatni.

A piaci szegmensben kialakult erős verseny miatt a pénzügyi intézmények olyan termékeket is kínálnak, amelyek a magasabb jövedelmezőség érdekében a kockázatok növekedését testesítik meg, illetve egyes pénzügyi intézmények, a maguk és ügyfelek közötti információs aszimmetriát, az ügyfelek kockázattudatosságának, pénzügyi ismereteinek hiányosságát kihasználva nyernek ügyfeleket.

Fogalmazták meg az alapproblémát a PSZÁF körlevelében. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a vevőtájékoztatás Magyarországon nem megfelelő, hiszen sem a pénzügyi intézményeknek sem az autókereskedőknek, sem az autóhitel közvetítőknek nem áll érdekükben, hogy ezen változtassanak, mivel ez az autó értékesítés ill. autóhitel kihelyezés nagymértékű visszaesésével járhat. Éppen ezért a vásárlóknak nagyon körültekintőnek kell lenniük, ha idegen forrást szeretnének igénybe venni a személygépkocsi megvásárláshoz (és itt megint csak nem a földönkívüliekről van szó). Az autóhitel kalkulátor használata is erősen javallott, komoly pénzügyi döntésről van szó, nem hagyatkozhatunk csak a reklámokban hallottakra.

Az autóhitel konstrukció minden egyes részletével külön kell foglalkoznunk. Sok kérdés merül fel a PSZÁF ajánlásával kapcsolatban: Tulajdonképpen miért volt szükség erre a körlevélre?

Lehet, hogy nem korrektek az ügyfelekkel a pénzügyi intézmények? Mennyire alkalmazzák a finanszírozók az ajánlottakat? Hogyan lehet biztosítani a javaslatok betartását? Milyen hatással lehet ennek alkalmazása vagy nem alkalmazása az autópiacra, autóhitel piacra?