Kockázati tőkebevonás

Magyarországon az előnytelen gazdasági körülmények következtében megnőtt a cégek instabilitása, és fokozódott a külföldi befektetők óvatossága. Hatására visszaszorult a kockázati tőke jelentősége a vállalatok finanszírozásában. A DLA Piper tanulmányozása szerint a kockázati tőkebevonás szerepét növelheti, az unió által támogatott Jeremie program beruházásainak emelkedő száma, továbbá, hogy nem tapasztalható változás a bankoki hitelezés visszaszorításában. Az állítás, miszerint a tőkefinanszírozás a legdrágább támogatási forma, nem egészen igaz. Ez a finanszírozás a céltársaságoknak kimondottan kedvező, mivel az érkező forrást nem terheli kamatteher és visszafizetési kötelezettség. Negatív hatása, hogy a céltársaságok vezetőinek tulajdonosi pozíciója gyengül. Rendszeres hiba, hogy a forrást igénylő céltársaság nem megfelelőképen ítéli meg a tőkeszükségleteit, így a szükségesnél kisebb tőkéhez jut. Előforduló probléma továbbá a tulajdonosok üzleti tapasztalatlanságából adódó előnytelen üzleti szerződések megkötése. Kiváltképpen a kockázati tőkebefektetés mértéke és aránya, illetve a hozzá fűződő speciális jogok, valamint a kiszállás ideje és stratégiája kapcsán. Nemescsói András hozzátette, a potenciális befektetőkkel szemben megfelelő felkészülés szükségeltetik a céltársaságok részéről. Ismerni kell a bevonni kívánt összeg pontos mértékét, és tisztában kell lenni, hogy cserébe milyen jogok és mekkora mértékű kontroll átadására kerülhet sor. A céltársaságnak pontos elképzeléssel kell rendelkeznie a befektetői exittel szemben.