Hitelbiztosítás: a mélypont még nem jött el

Romló gazdasági körülményekkel, szűkülő hitelfelvételi lehetőségekkel, csökkenő kereslettel, a fizetésképtelenségi eljárások számának további növekedésével indult 2009, s úgy tűnik, hogy az év hátralévő részében javulásra nem is nagyon lehet számítani - fogalmaznak a hazai hitelbiztosítók.

„A 2009-es évet egy kifejezetten nehéz esztendőnek látjuk” - mutatott rá Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója, aki szerint mindez a hitelbiztosítási piacra két tekintetben nyomja rá bélyegét. Egyrészt erőteljesen növekszik a kockázatvállalás díja, másrészt a rosszabb minősítésű vevők esetén csökken a kockázatvállalási hajlandóság. Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepe vezetőjének előrejelzése szerint az idén már biztosan nem lehet a válság nagymértékű enyhülésére számítani, ez tovább növeli a fizetésképtelenségek számát.

Az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. tavalyi előrejelzésében a második és a harmadik negyedévre prognosztizált jelentős növekedést a káresemények, kárkifizetések szempontjából, most azonban a nyár környékére várja Zárda Olivér igazgatósági tag a kedvezőtlen folyamatok mélypontját, azaz például a fizetésképtelenségi eljárások számának tetőzését.

Amint arra számítani is lehetett, a hitelbiztosítás iránt ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a válság hatására, ráadásul a trend folytatódására lehet számítani, elsősorban a kockázatosabb szektoroknál. „Érdekes tendencia figyelhető meg - osztotta meg tapasztalatait Vanek Balázs -, egyre több olyan vállalkozás is ajánlatot kér már, amely eddig nem mutatott érdeklődést a hitelbiztosítás iránt, miután biztosnak ítélték a vevőiket. Ez a folyamat azonban azt mutatja, hogy a válság a biztonságosabbnak vélt szektorokban is érzékelhető már” - hangsúlyozta. „Az elmúlt fél évben megnőtt a megkeresések száma, a szolgáltatást igénybe venni kívánó cégek vevőportfóliója, illetve azok bonitása azonban jóval több kockázatot rejt, mint korábban” - mutatott rá Zárda Olivér, aki szerint nincs olyan ágazat, ahol nem köthető hitelbiztosítás, inkább úgy fogalmazna: bizonyos iparágakban jelentősen nőtt a kockázati felár.

A megváltozott piaci helyzet a hitelbiztosítókat is stratégiájuk megváltoztatására ösztökélte. A hitelkeretek meghatározásakor az Atradius fokozott figyelmet fordít a cégek likviditására, és ügyel arra, hogy minden egyes limitdöntés hátterében több forrásból származó információk álljanak a rendelkezésükre. Rendkívüli mértékben felértékelődtek a fizetési késedelmekről szóló információk, miközben a mérlegek - például a 2007-es, de ez részben a 2008-asra is igaz - sokat veszítettek jelentőségükből a gyors piaci változások miatt.

A Coface elsősorban a roszszabb minősítésű vevőknél igyekszik korlátokat szabni a kockázatvállalásnak, így sokkal több a közvetlen vevőlátogatás, a folyamatos egyeztetés, a friss pénzügyi információk beszerzése, azaz jóval nagyobb hangsúlyt kap a kockázatos vevők folyamatos figyelemmel való kísérése - hangsúlyozta Dercze Zoltán. Az Euler Hermes tovább erősítette a monitoringtevékenységét: a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet az adós cégek pénzügyi helyzetének rendszeres minősítésére. Az adósoktól egyre több információt kérnek be, és a korábbinál gyakrabban látogatják meg a vevő cégeket. „A megnövekedett kockázat nem mérlegspecifikus - magyarázta Somogyi Viktor, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója -, legalábbis nem abban az értelemben, mint a válságot megelőzően volt.

Természetesen a pénzügyi beszámoló is tartalmaz olyan adatokat, amelyekből leszűrhető egy vállalkozás kockázatoknak való megnövekedett kitettsége, de a negatív következmények a korábban jó minősítésű cégeket is térdre kényszeríthetik. Új típusú kockázatkezelés szükséges, ezt csak nehezíti, hogy nincs igazán mód diverzifikációra, hiszen a globális pénzügyi és reálhatások valamennyi szektort és szereplőt érintik.” Szerinte a hitelbiztosítókon manapság nagyon nagy a nyomás, hiszen a bankszektor a pénzügyi, bizalmi válság következtében nemhogy új forrást nem biztosít a vállalkozásoknak, még a meglévőket is szűkíti. Ezzel a mozdulattal a finanszírozás terhét áttolja a hitelbiztosítókra, mert a cégek kereskedelmi áruhitelekkel próbálják kiváltani az eltűnt kereteiket. És míg a banki szereplőknek - ha gond adódik - van lehetőségük az államhoz fordulni különböző bankmentő csomagokért, ez egy hitelbiztosító számára nem lehetséges. VG