Alig élénkít a kamatvágás

Egyöntetű szakmai várakozás szerint 25 bázisponttal történelmi mélybe, egy százalékra süllyeszti a közös térség irányadó kamatlábát az Európai Központi Bank (EKB). Még sincs könnyű dolga Jean-Claude Trichet elnöknek, aki a mai ülésre ígérte a nagy gazdasági világválság óta megélt legsúlyosabb recesszió megfékezésére kidolgozott monetáris program bemutatását.

A tervről eddig annyit tudni, hogy a múlt hónapról halasztották el, akkor a 25 pontnyi vágást is elodázták (áprilisban szintén ekkorát vágott a tanács, bár a piac 50 bázispontra számított). Jean-Claude Trichet akkor arra kérte a kormányzótanács 22 tagját, hogy az „új eszközök” bevezetéséig lehetőleg ne a sajtó nyilvánossága előtt vitassák meg nézeteltéréseiket, hanem zárt ajtók mögött próbálják felmérni, hol húzódhat köztük a legkisebb közös többszörös. Elemzők szerint komikus, hogy az EKB-tagok képtelenek megegyezni a monetáris eszköztár tartalmáról, emiatt a világ vezető jegybankjaihoz képest a frankfurtiak béna kacsának tűnnek. Sem a kamatpolitikában, sem a hitelforrások megnyitásában nem elég agresszívak, miközben egyre kevesebb az idejük a radikális lépések meghozatalára: a recessziós kilábalás előtt elképzelhető ugyanis, hogy sűrűsödnek az deflációs felhők.

Így látja a kérdést az az 53 közgazdász, akit a Bloomberg hírügynökség kérdezett meg; szerintük az egy százalékra süllyesztett alapkamathoz legalább 2010 harmadik negyedévéig már nem tudnak hozzányúlni a döntéshozók, ezzel a térség alaprátája ragad be a legmagasabb szinten az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához és Japánhoz képest. A Bank of England kényelmesebb helyzete miatt ma már nem csökkenti tovább a jelenleg is padlón lévő, mindössze 0,50 százalékos rátát. A vezető jegybankok eszköztárában hatásos - pénzmennyiséget növelő - fegyver a kiegészített eszközvásárlás, amellyel elsősorban állami, de vállalati papírok fedezetéül pumpálnak extraforrásokat a piacra és vesznek át banki eszközöket. Az EKB-tanácsban erről három csoport vitatkozik. GT