Gátak között a magyar hitelpiac

A pénzügyiből globálissá dagadó gazdasági válság átalakította a magyarországi hitelpiacot is. A hitelezés további visszaesése és a nem fizető adósok arányának további emelkedése hosszú ideig sújtja majd a szektort. Az ágazaton belül leginkább a devizahitelezésre mér súlyos csapást a válság, legyen szó a már kihelyezett kölcsönök visszafizetési hajlandóságáról,vagy a még ki nem helyezett devizaforrásokról. Ezek ugyanis jelentős mértékben beszűkültek az elmúlt hónapokban, és ez a forrásköltségek drágulásához, illetve több hitelintézetnél a svájcifrank-alapú hitelek felfüggesztéséhez vezetett. Ez azokra a kisebb, stabil tulajdonosi hátterű pénzintézetekre irányítja a figyelmet, amelyeknek a megváltozott körülmények ellenére is kedvező finanszírozási lehetőségeket biztosítanak. Az Aegon Hitel Zrt. a válság kirobbanása óta is aktív szereplője maradt a jelzálogpiacnak, frankalapú kölcsöneit folyamatosan, versenyképes kondíciókkal kínálja a megfelelő ingatlanfedezettel és jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek.

Igaz, egy január végén, a magyar és a svájci jegybank között kötött valutacsere-megállapodás óta könnyebben jutnak svájci frankhoz a pénzintézetek, és ez a források költségeinek csökkenését eredményezheti. Mindez hoszszú távon a hitelkamatokban is megmutatkozhat, hiszen minél több refinanszírozási lehetőség áll a hitelintézetek rendelkezésére, annál nagyobb valószínűséggel csökkenhetnek a kiadásaik. Úgy ítéljük meg, a devizalapú hitelek kamatelőnye tartósan fennmaradhat a forinttal szemben, és továbbra is lesz helyük a lakossági hitelezésben. A devizaalapú hitelezésen belül az euróalapú konstrukciók tavaly novemberben kezdődött térnyerése várhatóan tovább folytatódik, ezért az Aegon januártól eurós konstrukcióval is megjelent a piacon.

Egyelőre azonban a beszűkült piac folyamatos szigorításokat eredményezett, így a bankok hitelbírálati politikája is erősebb korlátok közé szorult: kevesebben és kevesebb kölcsönt kaphatnak, bár ez az Európai Központi Bank elemzése szerint már az idei első negyedévben változhat. A hitelbírálati szabályok és feltételrendszer szinte vezényszóra alakultak át az elmúlt hónapokban, egyetlen piaci szereplő sem függetleníthette magát a kockázatok elbírálásánál bekövetkező szigorításoktól. Az Aegon Hitel esetében ez szegmentáltan, a vállalat stratégiájában világosan megjelenő, egyértelműen meghatározott ügyfélkör preferált megítélésén keresztül jelentkezik, amely figyelembe veszi az adósok pénzügyi tehervállaló képességét és a kockázati elemek várható alakulását egyaránt.

Gátat szabhat a hitelezésnek a hazai fizetőeszköz egyre nagyobb mértékű leértékelődése is: a forint zuhanása miatt a bankoknak nő a tőkeszükségletük, a devizahitelek forintban számolt értéke ugyanis stabil állomány mellett is emelkedik. Tavaly július óta a forint majdnem 30 százalékot értékelődött le az euróval, 40-et a frankkal és majdnem 90-et a jennel szemben. A kedvezőtlen árfolyam miatt a forintban nyilvántartott tőke értéke egyes esetekben közelítheti, szélsőséges esetben meg is haladhatja a fedezetül bevont ingatlanok értékét, ez pedig főleg az igen nagy arányban finanszírozott hiteleknél jelenthet óriási problémát. Megoldást a pótfedezet bevonása vagy az előtörlesztés jelenthet.

A kedvezőtlen árfolyamok az esedékes havi törlesztőrészletek emelkedésében is jelentkeznek, ami az ügyfelekre fokozott terhet ró. Az Aegon lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy a futamidő alatt 6, 12 vagy akár 24 hónapra a tőketörlesztés halasztását kérjék. Az ezzel kapcsolatos eljárási díjakat a következő négy hónapban halasztást kérő ügyfeleitől a cég átvállalja. A másik lehetőség a futamidő meghosszabbítása, amelynek banki költségeit - szintén akciós jelleggel - elengedi a társaság. Mindehhez a kormány és a kereskedelmi bankok tavaly novemberi megállapodása is hozzájárul, e szerint a hitelintézetek a szerződésmentő megoldásokért nem számolnak fel költségeket. A hitelezési aktivitás fokozásáért egyébként több irányból érkezett kormányzati segítség: a múlt év végén elfogadott pénzügyi stabilizációs törvény, a lakásgarancia-alap koncepciója vagy akár a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 1400 milliárd forintos csomagja a kis- és középvállalkozások finanszírozásának megsegítése érdekében mind az aktivitást hivatott fokozni.

A szerző az Aegon Magyarország Hitel Zrt. értékesítési vezérigazgató-helyettese

Mátyás-Kollár Gábor