Uniós bankfelügyelet

Várhatóan ma mutatják be azt a szakértői jelentést, amelynek konkrét javaslatokat kellene tartalmaznia egy független, uniós szintű bankfelügyeleti és szabályozó testület felállítására. Az indítvánnyal párhuzamosan az Európai Központi Bank is jelezte, kész lenne ilyen funkciók ellátására. Az EUobserver által idézett szakemberek szerint a tagállamok kormányai ez alkalommal nem kapkodják el a döntést, és nem adnak át könnyen ilyen kritikus hatásköröket uniós testületnek. A független felügyeleti intézmény felállítására vonatkozó anyagot a CEPS (Centre for European Policy Studies) nevű brüsszeli intézmény egyik munkacsoportja készíti. Az „agytröszt” vezetője, Karel Lannoo kijelentette: az előterjesztésükben mélyreható intézményi változást indítványoznak majd. Ennek részeként először létre kellene hozni egy a hajdani Európai Monetáris Intézethez (EMI) hasonló szervezetet, amelyet 1992-ben állítottak fel. Ezt követően évekig az Európai Központi Bank úgymond előfutáraként végzett koordinációs tevékenységet az akkor még egymástól függetlenül eljáró tagállami jegybankok között.

A CEPS munkacsoportjának felállítására még tavaly adott megbízást az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso. A csoport tevékenységét Jacques de Larosiere vezeti, aki korábban állt már az IMF és a Banque de France élén. A nyolctagú szakértői testület tevékenységében azonban részt vesz a Lehman Brothers olaszországi részlegének korábbi vezetője, Rainer Masera, Onmo Ruding, a Citibank korábbi elnökhelyettese, illetve a brit pénzügyi felügyeleti hatóság (FSA) korábbi vezetője, Sir Callum McCarthy is. Az EUobserver szerint azt tartják róluk, hogy - társaikkal egyetemben - éppen ők felelősek a mostani zűrzavarért, ezért furcsa lenne, ha az ő vezetésükkel és terveik szerint jönne létre az unió bankrendszerének jövőbeni stabilitását védeni hivatott testület. Részben emiatt is jósolják, hogy mind a CEPS, mind De Larosiere számára súlyos kihívást jelent majd az indítványuk eladása a tagállamok vezetői körében.

A Financial Times szerint az uniós szintű bankfelügyeleti és szabályozási feladatok ellátásában az Európai Központi Bank is szívesen vállalna szerepet. Jelenleg ugyanis az adott funkciót elsődlegesen nemzeti hatáskörben tevékenykedő intézmények töltik be. Ahol szükség van a tagországi keretekből való kilépésre, ott alkalmi - a londoni lap szerint „toldozott” - államközi koordinációs struktúrákkal operálnak, ez azonban elavultnak számít. Ez utóbbit látszik igazolni például az az öszszevisszaság, amellyel a piacokon rendkívüli pusztító hatással járó fedezetlen határidős eladásokat (a „short selling” műveleteket) egyes országokban betiltották. VG