Újra nőtt a bankok profitja

Nem fogott a hazai bankok eredményén a válság. Meglepő módon ugyanis az első negyedévben nem csökkent, sőt éves összevetésben mintegy 30 százalékkal még bővült is az adózott eredményük: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adatai szerint a hitelintézeti részvénytársaságok összesített nettó eredménye ugyanis 101,7 milliárd forintot tett ki. Az adózás előtti sor is kedvező képet mutat: 116 milliárd forint szerepel benne, 27 százalékkal több, mint egy éve. A növekedés a díj- és jutalékbevételek bővülésének, valamint a működési költségek csökkenésének köszönhető.

A mérlegfőösszegek tovább duzzadtak, a harmadik hónap végén szektorszinten már 30 743,7 milliárd forintot tettek ki. A bankok hitelállománya több mint az ötödével nőtt egy év alatt, és 21 700 milliárd forint fölé került. Ez azonban nem annyira a kölcsönakciók újraindulásának köszönhető, hanem inkább a forint gyengülése miatt átértékelt devizahitel-állománynak. A népszerű hiteldevizák ugyanis 20-25 százalékot drágultak egy év alatt.

Ezek után nem meglepő, hogy a devizahitelek aránya még tovább nőtt a banki hitelportfóliókban. A vizsgált időszak végén állományuk már a 16 200 milliárd forintot közelítette, vagyis a hitelek immár háromnegyedét tartották nyilván a bankok valamilyen külföldi fizetőeszközben. A forintkölcsönök állománya viszont csaknem ötéves mélypontra süllyedt, alig érte el az 5500 milliárdot, ez a hitelezési aktivitás visszaesésére utalhat. Az év első negyedében a teljes banki hitelállomány 7,1 százalékával voltak problémák, ez bizonyos szempontból javulásnak számít 2008 végéhez képest, akkor ugyanis még 10 százalék fölött volt a problémás hitelek aránya. Tüzetesebben szemügyre véve az adatokat azonban kiderül: a jobb eredmény kizárólag a legenyhébb, úgynevezett „külön figyelendő” kategóriába sorolt hitelek csökkenésének köszönhető, az átlag alatti, a kétes és a rossz megítélésű állományok a negyedév folyamán 28-32 százalékkal nőttek.

Bár az év első három hónapjában több mint 40 százalékkal, 860,3 milliárd forintra csökkent a problémás vállalati hitelek aránya, de még így is a cégeknek adott kölcsönökkel volt a legtöbb gond: minden kilencedik kihelyezett forint törlesztésével akadtak problémák. A háztartások is egyre nehezebben törlesztik a hiteleiket. A problémás állomány náluk már 633,5 milliárd forintot tett ki, ez a minősítés alá vont kölcsönök 8,3 százaléka.

Ami a forrásokat illeti, a betétoldalon sokkal szerényebb volt a növekedés, mint a hiteleknél. A bankok összállománya 8,3 százalékkal bővült éves szinten, 11 068 milliárd forintra, ebből mintegy 6 ezer milliárd forint volt a lakossági megtakarítás. A háztartások forintalapú megtakarításai 15, a devizaalapúak 20 százalékkal gyarapodtak éves szinten. A vállalkozások azonban valószínűleg kénytelenek voltak tartalékaikhoz nyúlni, így betétállományuk csökkent. A hatalmas mennyiségű hitel finanszírozásához egyre több külföldi forrásra volt szükségük a bankoknak, ezek mennyisége a negyedév végén már meghaladta a 10 178 milliárd forintot, vagyis csaknem megduplázódott egy év alatt. VG