Koppenhága: mi jöhet Kiotó után?

Szinte bizonyos, hogy a kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő dániai dokumentumnak sem lesz sokkal nagyobb sikere. A dán kormány javaslata szerint 2020 után nem nőhet tovább az üvegházgázok kibocsátása, 2050-re pedig az 1990-es kibocsátási értékek felére kellene csökkenteni a számokat. A fejlődő államok tiltakoznak ez ellen, és protezsálásuk teljesen érthető: miközben a fejlett államok az elkövetkező negyven évben pénzeszközeik egy részét környezetvédelmi célokra tudják fordítani, addig a fejlődő államoknak úgy kellene az életszínvonalat növelni - amitől természetesen nem lehet eltiltani őket -, hogy közben hatalmas pénzeket költenek a koppenhágai előírások betartására is. Ez lehetetlenség, és a világ országainak végleges kettészakadásához vezetne.