Elapadtak az exporthitelek

Magyarországon kedvezőbbek a külkereskedelem feltételei, mint például Olaszországban, Szlovákiában vagy Kínában - többek között ezt olvashatjuk ki a genfi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) tegnap kiadott jelentéséből. Ebben 121 országot vizsgálnak a szakértők több mint félszáz tényező alapján. A kritériumok az export és az import hatósági szabályozásáról, a vámterhekről, a közlekedési és távközlési infrastruktúráról és az üzleti környezetről próbálnak átfogó képet adni. A hétpontos skálán hazánk által elért 4,39 pontos teljesítmény a 38. (illetve a Csehországgal és Jordániával kialakult holtversenyt figyelembe véve a 36.) helyezéshez volt elegendő. A kelet-közép-európai államok közül Észtország és Szlovénia található Magyarországnál feljebb a rangsorban, míg közvetlenül utánunk Horvátország és Litvánia következik. Magyarország az üzleti környezethez és a vámügyintézéshez kapcsolódó kritériumok csoportjában érte el a legjobb, a piacra jutásnál pedig a legrosszabb átlageredményt. Utóbbi a nem vámjellegű korlátozásoknak és a vámszabályok komplexitásának köszönhető.

A jelentés szerint a gazdasági válság idején még fontosabb a külkereskedelem feltételeinek javítása, mint máskor, ugyanis a nemzetközi árucsere jelentős mértékben hozzájárulhatna a gazdasági kilábaláshoz. A világkereskedelem azonban a GDP-nél is nagyobb kilengéseket mutat a mostani krízisben: az OECD legutóbbi előrejelzése szerint az idén 16 százalékkal eshet vissza a határokon átnyúló áruforgalom.

Marc Auboin, a WEF szakértője a jelentés egyik fejezetében kifejti, hogy a nemzetközi árucsere 80-90 százaléka valamilyen kereskedelemfinanszírozási eszközön alapul, és ezek a források - a globális válság „melléktermékeként” - 2008 második felében, majd az idei első negyedévben még inkább beszűkültek. A finanszírozási nehézségek terén az év hátralévő részében sem várnak érdemi javulást a szakemberek. A kormányok és a nemzetközi szervezetek igyekeztek javítani a külkereskedelmi szereplők helyzetét, de a jelek szerint ez nem volt elegendő ahhoz, hogy elejét vegye a forgalom nagyarányú visszaesésének. Az áprilisi londoni G20-csúcson például döntés született arról, hogy 250 milliárd dollárral támogatják a kereskedelemfinanszírozási forrásokat. A piacokat azonban ez nem befolyásolta érdemben: a világ számos országában továbbra is óriási felárakat kérnek az akkreditívek megnyitásáért.