Kényszerű csökkentés

Az idén tovább folytatódik a 2006-ban elkezdődött fiskális konszolidáció, amelynek eredményeként az államháztartás hiánya két év alatt a GDP több mint 6 százalékával mérséklődik, így Magyarország akár már az idén teljesítheti a deficitre vonatkozó maastrichti kritériumot - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése. A kedvezőtlen makrogazdasági változások ellenére a hiánycsökkenés az eredeti konvergenciapályában kijelöltnél is gyorsabb ütemben folytatódhat jövőre, ennek alapja a kieső bevételeket erőteljesen ellensúlyozó kiadásoldali visszafogás. A jegybank jelenlegi előrejelzése szerint a kormány által 2009-re kitűzött módosított 2,6 százalékos hiánycél elérhető, ám 2010-ben a hiánycsökkenés folyamata további intézkedések nélkül várhatóan megáll.

Habár az idei első három negyedévben folytatódtak a kedvező folyamatok, az év végén a hitelpiaci válság hatására jelentősen romló makrogazdasági kilátások alapján jóval kisebb állami bevételekre kell számítani, ehhez a fiskális politika a kiadási oldal mérséklésével próbál alkalmazkodni. Az MNB számításai szerint az államháztartás hiánya 2008-ban a GDP 2,9 százalékát érheti el, ez pedig nemcsak a konvergenciaprogram eredeti, 4 százalékos céljától, de a kormány legutóbbi, 3,4 százalékos előrejelzésétől is elmarad, így Magyarország teljesítheti a deficitre vonatkozó maastrichti előírást. 2009-ben a hiány a GDP 2,2-2,7 százalékára mérséklődhet, ám az ez év őszén bejelentett intézkedések egyelőre nem biztosítják a hiány csökkenésének 2009 utáni folytatódását, és így a középtávú fiskális célkitűzéshez való, a stabilitási és növekedési egyezményben előírt 0,5 százalékpontos strukturális közeledést - hívja fel a figyelmet a jelentés.

Magyarország számára a jelenlegi helyzetben nem reális lehetőség a költségvetési deficit emelésén keresztül megvalósított növekedésélénkítés, sőt, a gazdasági ciklus lassuló szakaszában a mérséklődő bevételek mellett további kiadáscsökkentést megvalósító fiskális politika erősen prociklikus irányultságú lesz 2009-2010-ben - szögezi le a jelentés.

Kockázatok. Az MNB prognózisát övező kockázatok a bevételi oldalon alapvetően a makrogazdasági változók alakulásával kapcsolatban, míg kiadási oldalon főként a költségvetési szervek, illetve a kamatkiadások esetében merülnek fel - vélik a szerzők. Egyrészt a dologi kiadások az elmúlt években mindig az inflációt meghaladó mértékben nőttek, s ha legalább a reálérték szinten tartásával számolnánk, az már érdemi nominális emelkedést jelentene. Másrészt a beruházásoknál és az egyéb kiadásoknál (például transzferek) 2002-2007 között az átlagos növekedési ütem meghaladta a 10 százalékot, de egyedi tételektől megtisztítva, nem választási években is átlagosan egyszázalékos emelkedés volt. Ezek alapján a kiadások 2009-ben legalább a GDP 0,2-0,3 százalékával nőhetnének az alapprognózishoz képest, még akkor is, ha ezt a nagyon mérsékelt pályát vesszük figyelembe

Ráadásul a korábbi évek historikus átlagával számolva a kockázatok ennél sokkal jelentősebbek, akár a GDP egy százalékát is elérhetik, ám ezt a jelenlegi helyzetben - figyelembe véve a fiskális szigort és a külső környezet megváltozásából fakadó kényszereket - a jelentés nem tartja reálisnak. 2010-ben is komoly kockázatokat rejt a költségvetési szervek előirányzata, a költségvetési plafontörvény azonban segíthet a kiadások keretek között tartásában - mutatnak rá.