Visszafogottabb bankmentés

Valamelyest enyhülhet az állami befolyás a megsegíteni kívánt pénzintézetekben a vonatkozó jogszabályhoz benyújtott, a kormány által támogatott módosító javaslatok nyomán. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítését célzó jogszabálytervezetet tegnapi ülésén tárgyalta az Országgyűlés költségvetési bizottsága, ahol a kormány képviselője elfogadhatónak nevezett több, a bankok és a részvényesek jogainak körét bővítő módosító javaslatot.

Ezek egyike rögzíti: az állami vétójog nem válhat a hitelintézet helyzetét javító döntések akadályává. Egy másik módosítás szerint az állam is kezdeményezhetné a különleges részvények „visszaadását”, és nem kellene kivárni a pénzintézet ez irányú kérését. Enyhítés az is, hogy az állam beavatkozására csak akkor kerülne sor, ha a bank több mint 20 munkanapon keresztül igénybe venné az MNB rendkívüli likviditási hitelét. Az eredeti szövegben 3 munkanap szerepelt.

Változik a likviditási hitel kritikus mértékéről szóló rész is: a jegybanki tartalék húsz százaléka helyett a hitelintézeti mérlegfőösszeg legalább öt százalékában rögzítenék az állam fellépésére okot adó hitel mértékét. Támogatandó módosítás, hogy a teljes garanciavállalási keretöszszeg mintegy harmada maximum 5 éves, kétharmada azonban legfeljebb 3 éves garanciavállalásra adna lehetőséget.

A tegnapi bizottsági ülésen a kormány képviselője több MSZP-s módosítót is elutasított. Ezek között szerepel az a javaslat, amely szerint az adott hitelintézetre vonatkozó tőkekövetelmény 90 napon keresztüli szavatolása már elegendő ok az állami irányítás megszüntetéséhez. Az eredeti javaslat a tőkekövetelmény 150 százalékában rögzíti a biztonságos tartalék mértékét. Ugyanígy kérdéses annak a javaslatnak a sorsa is, amely szerint az állam nem szerezhetne többséget a hitelintézetek igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Az ülésen a kormány általában csak előzetesen véleményezi a módosító javaslatokat, később több esetben változtat álláspontján. Az indítványok sorsa december 8-án, a parlamenti szavazáson dől el. Módosított formában is kérdéses a törvényjavaslat elfogadása, az ellenzéki pártok ugyanis kezdettől fogva nem rokonszenveznek a tervezettel.

Ismeretes: a törvényjavaslat összesen 600 milliárd forintot szán az IMF-hitelkeretből a pénzintézetek „megsegítésére”. Háromszázmilliárd forintot állami garanciavállalásra fordítanának, amelyet a hitelintézetek három hónap és öt év közötti futamidejű kötelezettségek után vehetnének igénybe. Feltétel, hogy a garanciát nem lehet növekedési vagy akvizíciós célokra használni, valamint hogy az ügyletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke is jóváhagyja. További 300 milliárd forint az esetleges állami tőkeemeléseket tenné lehetővé, amelyekre a tervek szerint 2009. február végéig kerülne sor. Az ellenzék és a hitelintézetek szemét is szúrja, hogy már a garanciavállalásról és a tőkeemelésről szóló megállapodásban rögzítenék a később az államot esetlegesen megillető, igen széles körű jogokat. A stabil működés híján az állam átvehetné az irányítást a hitelintézet felett. KR