Szigor vár a bankokra

A banki tőkekövetelmények szigorítását javasolta tegnap az Európai Bizottság. A tagállamok és az Európai Parlament figyelmébe ajánlott intézkedések között szerepel az is, hogy a hitelintézetek egyetlen ügyfélnek se nyújthassanak egy bizonyos értékhatárt meghaladó kölcsönt, még a bankközi piacokon sem. A bankközi hitelnyújtás korlátozása első pillantásra furcsa intézkedésnek tűnik olyan időszakban, amikor éppen a hitelszűke okozza a legnagyobb problémákat, és az, hogy a bankok félnek kölcsönt nyújtani egymásnak. Charlie McCreevy illetékes biztos azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen az elmúlt hetek mutatták meg, mennyire nagy kockázatok származnak abból, ha egy-egy bank nem teríti szét kellően a hitelportfólióját, ha nem porlasztja eléggé a kockázatokat. Egyébként a bizottsági javaslatból (még ha gyorsított eljárásban tárgyalják is) egy-másfél éven belül semmiképpen sem lesz még érvényes jogszabály.

A rövid távú válságmenedzselést tehát a tervezet nem érinti. Brüsszel egyébként is azzal érvel, hogy az (mármint a tűzoltás) nem is az ő feladata, azt a tagállami kormányok és az Európai Központi Bank végzi. A bankok számviteli szabályaik módosulására is számíthatnak, itt azonban éppen a lazítás a cél. Általános vélemények szerint ugyanis az eszközállomány bizonyos időközönkénti automatikus újraértékelése az aktuális piaci árfolyamok függvényében (mark-to-market szabály) jelentősen hozzájárult a mostani válság elmélyüléséhez, hiszen az árfolyamok esésével a hitelintézetek időnként hatalmas összegeket voltak kénytelenek leírni.

A soros uniós tanácsi elnökség bejelentette, hogy Nicolas Sarkozy francia államfő még ezen a héten olyan javaslatokkal áll elő, amelyek az eszközök újraértékelésénél hosszabb időszakok átlagárfolyamát veszik majd alapul, nem csupán az aktuális kurzusokat. Párizs emellett azt is felvetette, hogy a bankválság idejére függesszék fel az uniós versenyjogi szabályokat, ám ezt Neelie Kroes illetékes biztos határozottan visszautasította. Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke ezzel egy időben kijelentette, hogy az unió egyetlen európai nagybankot sem hagy csődbe menni.

Szerinte a mostani válság hatásait még hosszú hónapokig érezni fogjuk, de Európában nincs szükség a 700 milliárd dolláros amerikai mentőakcióhoz hasonló csomagra. Az eurócsoport elnöke egyúttal csatlakozott azoknak az európai politikusoknak a kórusához, akik a 700 milliárdos csomag gyors elfogadására szólították fel az amerikai törvényhozást. Juncker úgy látja, az eurózóna idei GDP-növekedése egy százalék alatt marad. A négy nagy tagállam, Német-, Francia-, Olaszország és Nagy-Britannia vezetői egyébként szombaton ülnek össze válságtanácskozásra a francia fővárosban.

A szabályok megváltoztatásáról szóló európai vitákkal párhuzamosan az Egyesült Államokban ismét nekifutnak a kongresszus képviselőháza által elutasított 700 milliárd dolláros segélycsomag „feljavított” változatáról szóló szavazásnak. A szenátus közép-európai idő szerint éjfél után szavazott a demokrata és a republikánus frakcióvezető - Harry Reid és Mitch McConnell - által egyeztetett módosított verzióról. A változtatások között szerepel több adókedvezmény is, amely elsősorban cégeket és több mint 20 millió középosztálybeli háztartást érintene. Ez a már betervezett 700 milliárd mellett újabb 112 milliárd dollár pluszterhet jelent az amerikai költségvetésnek. Az adókedvezmények bevezetése mellett a banki betétekre szóló állami garancia összeghatárát is megemelnék, a jelenlegi 100 ezerről 250 ezer dollárra.

Az elnöki posztért küzdő Barack Obama demokrata és John McCain republikánus szenátor félbeszakította kampányát, hogy visszatérjen Washingtonba a voksolásra, és a segélycsomag támogatására szólították fel képviselőtársaikat. A szenátusi jóváhagyás esetén a képviselőház várhatóan szombatig tartja meg szavazását az új verzióról. A honatyákra nehezedő nyomást tovább növeli az elnökjelöltek látványos kiállása a segélycsomag mellett, ráadásul a bankszektor és az ipar lobbistái igyekeznek előre kideríteni az inkább nem felé hajlók nevét, hogy megpróbálják megpuhítani őket a voksolás előtt - írja a Reuters. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke mindenesetre meglehetősen visszafogottan fogalmazott a George Bush elnöknek eljuttatott levélben, amely szerint megfelelő együttműködés esetén a honatyák készen állnak rá, hogy elfogadjanak egy „felelősségteljes” törvényt.