Itt a „turbókapitalista átok”

Az USA és a példáját követő kormányok az állami eladósodás új hullámát indítják el a pénzpiaci beavatkozások finanszírozásához szükséges hitelfelvételekkel - mutat rá számos elemző. Többek között ez a következménye annak, hogy a pénzügyminisztériumok nem használták ki a korábbi konjunktúrát a költségvetések konszolidálására. Másfelől viszont az erős állam visszatérése - legyen szó fiskális vagy adminisztratív eszközökről - elkerülhetetlennek tűnik a piacgazdaságban, amely mértékadó szakértői vélemények szerint korszakváltás előtt áll. Az intézményi befolyás várható erősödésének jelei ráadásul nemcsak nemzeti, de globális szinten is láthatók: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hatalma valószínűleg erősödni fog a pénzpiaci válság következtében, és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szerepe is növekedhet.

Jóllehet az még bizonytalan, hogy Washington 700 milliárd dolláros segélycsomagja elegendő lesz-e az amerikai bankrendszer megmentéséhez, az biztos, hogy rendkívül súlyos terhet jelent a szövetségi költségvetésnek. Az államadósságok elszabadulása terén ugyanakkor az Egyesült Államok már korántsem számít egyedülálló példának - mutat rá a Die Welt. Japán és számos európai ország esetében is most válik érzékelhetővé, hogy elszalasztották a kedvező konjunkturális időszakokat állami pénzügyeik rendezésére. A növekedési prognózisok folytonos lefelé korrigálása mellett pedig immár folyamatosan csökken ennek valószínűsége. A pénzügyi válság egyébként csupán jó kifogás a saját mulasztások elkendőzésére, hiszen már sokkal korábban sejteni lehetett, hogy a konjunktúra gyengülni fog - mutat rá Thomas Straubhaar, a hamburgi Világgazdasági Kutatóintézet (HWWI) igazgatója.

Elég valószínűnek tűnik, hogy a jövőre várhatóan 0,2 százalékos deficitet produkáló berlini kabinet által korábban célként kitűzött 2011-es hiány nélküli költségvetés a lassulás okozta folyamatosan apadó adóbevételek miatt csak vágyálom marad. Ugyanakkor több uniós államban már most lényegesen roszszabb a helyzet. Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy például nem is csinál titkot abból, hogy az állam eladósodásának a viszszafogása nem szerepel kiemelt programpontjai között. Ennek következményeként Párizs akár már az idén, de jövőre egész biztosan a monetáris unióban megszabott 3 százaléknál nagyobb deficitet lesz kénytelen elkönyvelni. A jelenleg 2,8 százalékon álló Görögország is közel került a határhoz, és Olasz-, illetve Spanyolország is adósságállományának növekedésével küzd.

Ám az állam erősebb szerepvállalása így is elkerülhetetlennek tűnik a pénzpiaci megrázkódtatások fényében - hangsúlyozza Peter Bofinger, a berlini kabinet mellett működő úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsának tagja a Spiegel Online-nak nyilatkozva. Bofinger szerint hiba volt az államot a piac ellenségeként feltüntetni, hiszen a legutóbbi események megmutatták, hogy a szabadpiac szabályozási keretek nélkül elvadult piaccá, „turbókapitalista átokká” vált. Az állam most a megmentő szerepében léphet színre, és bebizonyíthatja az embereknek, hogy a gazdasági liberalizmus hívei által fölösleges teherként feltüntetett adók nélkül nem állnának rendelkezésre azok a pénzügyi eszközök, amelyekkel a piaci működés csődjének a következményeit kezelni lehet.

A tanácsadó szerint három intézkedés tudna lényegi változást előidézni: a hitelminősítő cégek tevékenységének állami kézbe vétele, globális hiteladatbázis felállítása, illetve a pénzpiacokon továbbértékesíthető követelésekkel szembeni minimális követelmények lefektetése. Az átfogóbb szabályozás iránti új keletű vágy a nemzetközi színtéren is érzékelhetővé vált. A regulációról szóló viták felélénkítették a korábban zátonyra futott világkereskedelmi megállapodást követelő hangokat - írja a Reuters. Pascal Lamy, a szervezet elnöke és Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos egyaránt arra figyelmeztetett nemrég, hogy a pénzpiaci válság következtében protekcionista hullám fenyeget a nemzetközi kereskedelemben, s ez még sürgetőbbé teszi a globális egyezség megkötését. VG