Nyakig a hitelben a magyarok

A jövedelméhez képest egyre többet költ a lakosság a hitelek törlesztésére. A pénzügyi felügyelet adatai szerint tavaly év végén a lakásrezsit levonva a fizetésekből minden második forint a bankok zsebébe került, az adósságszolgálati ráta pedig 13 százalékra emelkedett, vagyis a lakosság összes jövedelmének ekkora hányadát fordította a kölcsönök visszafizetésére.

Ez jóval nagyobb az eurótérségben mért 10,5 százaléknál. „Semmi okunk feltételezni, hogy ez az arány csökkenni fog” - mondta lapunknak Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. A lakossági hitelállomány ugyanis az idén is várhatóan 20 százaléknál nagyobb mértékben bővül, ezt a jövedelmek emelkedése aligha ellensúlyozza majd. A háztartások megtakarítása is egyre apad a hitelekhez képest. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint ez év márciusában már több pénzzel tartoztak a hitelintézeteknek, mint amennyi megtakarításuk volt, erre pedig a 2000 januárja óta vezetett statisztika alapján nem volt még példa. (A háztartások hitelállománya a harmadik hónapban 6443,9 milliárd forintot tett ki, miközben a betétállomány mindössze 6365,4 milliárdos volt.)

Ami még aggasztó, az az, hogy az adósszágszolgálat nem egyformán érinti az egyes rétegeket. Míg a magasabb jövedelműek könnyen megbirkóznak a törlesztőrészletekkel, a kevés pénzből élőknek egyre nagyobb teher a kölcsönök visszafizetése. A bankok is elismerik ezt, de úgy vélik, csalókák a statisztikusok által mért adatok. „Magyarországon a lakosságnak jelentős mértékű be nem vallott jövedelme van, ezért a tényleges eladósodottság valószínűleg kisebb lehet” - mondja Felcsuti. Ezt egy az MNB-szemlében nemrég megjelent tanulmány is alátámasztja, amely szerint a magyar adózók 2006-07-ben a GDP 9,5 százalékának megfelelő, vagyis közel 2300 milliárd forintnyi jövedelmet titkolhattak el. A hitelintézetek persze a „zsebbe” adott fizetéseket a jövedelemalapon nyújtott kölcsönöknél nem veszik figyelembe, a hitelezési feltételek azonban a PSZÁF jelentése szerint az elmúlt évben lazultak: nőtt egyebek között a hitel/fedezet arány, és egyre több bank ad kölcsön jövedelemvizsgálat nélkül, tisztán fedezetalapon.

Míg az ügyfelek eltitkolt jövedelméről sejthetnek ezt-azt a bankok, azt azonban már ők sem tudhatják előre, hogyan alakul a hiteldevizák árfolyama, márpedig a lakosság adósságterheit ez is befolyásolja. A devizakölcsönök népszerűsége a forinthitelekhez képest mért jelentős kamatelőnyük miatt nem csillapodik - állapítja meg nemrég megjelent jelentésében a PSZÁF. Jelenleg a háztartások hitelállományának már 59,3 százalékát teszik ki a devizakölcsönök, ráadásul a svájcifrank-alapú hitelek mellett újabban - az OTP-nél és a K&H Banknál - megjelentek a jenalapú termékek is. Ezek minden eddiginél alacsonyabb kamattal csábítják az ügyfeleket, a felügyelet azonban arra figyelmeztet, hogy a jen alulértékelt devizának számít, ezért erősödhet, ráadásul az árfolyama is nagyobb mértékben ingadozik a forinthoz képest, mint a másik kedvelt hiteldevizáé, a franké.

A Fitch Ratings hitelminősítő egyetért a magyar hatósággal abban, hogy a devizahitelezés extra kockázatot jelent a magyarországi bankszektor számára. A hazai hitelintézetek tőkehelyzete a hitelminősítő szerint egyelőre megfelelő, és jól megbirkóznak a nemzetközi válság hatásaival. A helyzet azonban rosszabbra fordulhat, ha egyszerre több nehézséggel kell szembenézniük: például egy nagymértékű forintgyengülés egybeesik a lakásárak korrekciójával. VG