Jelzáloghitelek: kedvező kilátások

Dinamikus növekedésük révén a jelzáloghitelek az egyik legfontosabb lakossági termékké léptek elő a kelet-közép-európai térségben érdekelt bankok számára - áll abban az elemzésben, amelyet a Raiffeisen Zentralbank (RZB) készített a régiós hitelintézeti szektorról. Az sem véletlen - állapítja meg az RZB -, hogy az uniós bővítés első fázisában csatlakozó államok és Horvátország után a második hullámban érdekelt országokban - például Romániában és Bulgáriában - fejlődött ki ez a piac: a csatlakozás ugyanis kikényszerítette, hogy megteremtsék a jelzálog-hitelezéshez szükséges szabályozási feltételeket.

A jogszabályi háttér - helyesebben annak hiánya - magyarázza azt is, hogy az üzletág miért jár még gyerekcipőben egyes délkelet-európai államokban, illetve a FÁK-országokban. Jellemző adat - állapítja meg az elemzés -, hogy Oroszországban a jelzáloghitelek volumene ugyan megháromszorozódott 2006-ban, ám még mindig csak a bruttó hazai termék 1,3 százalékának felel meg. Az arány Horvátországban és Magyarországon már jóval magasabb - 15,7, illetve 11,4 százalék -, ám még mindig elmarad az eurózóna több mint 38 százalékos értékétől. Ez pedig az RZB szerint arra utal, hogy a viszonylag fejlettebb piacoknak is még mindig jók a bővülési kilátásaik.

Hasonló következtetésre jutott a Euromoney konferenciáján tartott előadásában Debora Revoltella, az UniCredit csoport gazdaságkutató részlegének a régióval foglalkozó vezető közgazdásza is: véleménye szerint a délkelet-európai lakóingatlan-piac fejlődése a jelzálogpiac jelentős fellendülését vetíti előre. 2007 és 2009 között éves szinten 24 százalékos növekedésre számíthatunk a jelzálogüzletágban - tette hozzá a szakember. VG