Új szerepre készül a Világbank

Üzleti szerepének gyökeres megújításával erősítené meg új elnöke a Világbankot, amelyet a hitelei iránti érdektelenség immár létében is fenyeget. Robert Zoellick a New York-i pénzügyi központban évek hosszú során kimunkált pénzpiaci és befektetési sémákat venne át, hogy azokat az intézmény sajátos státusának megfelelően, nemzetközi viszonylatokban alkalmazza.

A Goldman Sachs alelnökeként korábban szerzett ismereteit felhasználva bizonyos befektetési banki profilt adna a Világbanknak Zoellick. Ennek jegyében újszerű „hiteltermékek” jelennének meg az intézmény profiljában, például olyan fedezeti („hedge”) ügyleteket finanszírozna, amelyekkel egyes nyersanyagok árának összeomlása vagy a kamatszint nem várt emelkedése ellen lehetne védelmet teremteni. További lehetséges finanszírozási modellként említi a Bloomberg a kockázati poolok szervezését, mint amilyennel például nagyobb számú karibi sziget a hurrikánbiztosítások felárait tudta 40 százalékkal csökkenteni. Szóba jöhetnének emellett olyan swapügyletek, amelyekkel egy-egy állam a valutájának nem várt, erőteljes gyengülése ellen tudna védekezni.

Az ilyen és hasonló üzleti formákat az intézmény - fejlesztési hiteleivel együtt - csomagterv formájában ajánlhatná, hogy állni tudja az óriási globális likviditásbőség nyomán kibontakozó versenyt. Márpedig ügyfelei megtartására, illetve újak szerzésére óriási szüksége van a Világbanknak, miután erősen megcsappant a kedvezményes hitelek formájában évtizedeken keresztül nyújtható előny. A 90-es években az átlagos hitelei még átlagosan 12 százalékponttal voltak alacsonyabbak annál, mint amilyenekkel az ügyfelei a nyílt tőkepiacon forrásokhoz juthattak. Mára - túltengő globális likviditás közepette - ez az előny 2 százalékpontnál is kisebb, ezért a legtöbb kormány az egymással versengő kereskedelmi hitelezőkhöz fordul. Ez utóbbiaknál ugyanis elkerülhetőek a túlburjánzó világbanki bürokrácia által támasztott feltételek, amelyek átlagos számát a Bloomberg 38-ra teszi.

Újításokra a társintézmény, a Nemzetközi Valutaalap is rákényszerül, ha végre sikerül új vezetőt választania. Az EU által ajánlott Dominique Strauss-Kahn személyével kapcsolatban a térségen kívül egyre több fenntartást hangoztatnak. A Financial Times szerint a politikus egyrészt szakmailag alkalmatlan, mert IMF-vezető-jelöltként „a szegények és gazdagok közötti szakadék áthidalását” jelölte meg fő céljaként, ez pedig pontosan a Világbank feladata lenne, mert a valutaalapnak a makrogazdasági stabilitás felett kell őrködnie. A lap szerint emellett megválasztása egy „Európa által féltékenyen őrzött feudális előjog” alapján - illegálisan - menne végbe. VG