Lakossági hitelpiac: lassulás vagy lassú leállás?

Elképzelhetjük, hogy kik nem örülnek annak, hogy a lakossági hitelállomány gyakorlatilag stagnált 2009-ben, hiszen csak 1,5%-kal sikerült növelni a bankoknak a kihelyezések összegét. Ezelőtt minden évben stabilan két számjegyű százalékkal nőttek a lakossági hitelek, ami soak számára nagyon jó hír volt. Kérdés, hogy valóban örvendezni kell-e azon, ha a lakosság egyre nagyobb és nagyobb része hitelfelvételre kényszerül? Ugyanis nagyon kevesen vannak csak, akik hideg számítások alapján döntenek úgy, hogy valamit hitelre vásárolnak meg. Még azok is többen vannak, akik azért vesznek fel kölcsönt, mert anélkül egyszerűen nem tudnák előteremteni a havi megélhetés költségeit. Simor András nemrég figyelmeztetett, hogy a lakossági és az üzleti hitelállománynak is növekednie kell, ez lesz a jele a válságból való kilábalásnak. Ez azt jelentené ugyanis, hogy az emberek és cégek objektíven és szubjektíven is vissza tudnak és akarnak térni a hitelpiacra. A 1,5%-os bővülés egészen más tendenciára utal.