Milyen kockázatokkal jár az eladósodottság?

Magyarország külföldi tartozása az utóbbi időben gyorsan nőtt. Ennek sok oka van. Érdemes tehát azt megvizsgálni, hogy nemzetközi összehasonlításban hogyan alakultak a magyarországi folyamatok. Kizárólag a tartozás szintjéből kiindulva ugyanis nem dönthető el, a külső adósság mennyiben valós kockázat a hazai gazdaságra nézve. A jegybank szakértőjének, Koroknai Péternek Magyarország külföldi tartozása nemzetközi összehasonlításban címet viselő, az MNB-szemlében megjelent tanulmánya ezt a témát járja körbe. A másodrendű jelzálogpiaci válság hatására mérséklődő globális kockázatvállalási hajlandóság ráirányította a figyelmet a magyar gazdaság gyors ütemben növekvő és nemzetközi összehasonlításban magasnak számító GDP-arányos külföldi tartozására. A tanulmány a külföldi eladósodással kapcsolatos elméletek ismertetésével és a magyar gazdaság külföldi tartozásának nemzetközi kontextusba helyezésével két fontos folyamatra hívja fel a figyelmet.

Arra a következtetésre jut, hogy a külföldi tartozásnövekedésünk részben a gazdaság kiinduló helyzetéből, illetve a korábban jellemző likviditási korlátok oldódásából adódó természetes folyamat. Bár az egy főre jutó GDP-vel mért fejlettség növekedésével hosszabb távon a külföldi tartozás csökkenése várható, az átalakuló gazdaságok esetében rövidebb távon nőhet is ennek nagysága. Ezt a hipotézist a nemzetközi összehasonlítás is alátámasztotta: a periferiális és az újonnan csatlakozó EU-országok külföldi kötelezettsége a magyar gazdaságéhoz hasonló módon alakult.

A nemzetközi összevetés második tanulsága: az elmúlt nyolc évben a hazai gazdaság GDP-arányos külföldi tartozásának növekedése jelentős volt ugyan, ám számos más ország tartozásnövekedésétől elmaradt. Fontos az is, hogy Magyarország külföldi kötelezettségének növekedése nagyrészt a magas kiinduló tartozásállományhoz kapcsolódó jövedelemkiáramláshoz kötődik, míg a gazdaság működéséhez kapcsolódó elsődleges egyenleg nemzetközi összehasonlításban csak kismértékben járult hozzá. Ez amiatt kedvezőtlen, hogy a külföldi kötelezettség magas szintje mellett továbbra is jelentős jövedelemkiáramlással kell számolni. Ám a magyar gazdaság elsődleges egyenlege 2007-ben csökkentette a külföldi adósság növekedését. Magyarország külföldi kötelezettségeinek mérsékléséhez a külső finanszírozási igény elmúlt években tapasztalt csökkenésének folytatódása szükséges - hívja fel a figyelmet a szerző. A GDP-arányos külföldi tartozás csökkentéséhez a külső egyensúly további javulásán kívül a gazdaság gyorsabb bővülése is kell. A külföldi adósság finanszírozási igényen keresztüli javulása ugyanis a jövedelemegyenleg nagymértékű hiánya miatt korlátozott. Emellett ugyanakkor a gyorsabb gazdasági bővülés önmagában is képes csökkenteni a magyar gazdaság külföldi tartozásából fakadó sérülékenységét.

A jelenlegi helyzet tehát rávilágít: fontos, hogy a fiskális konszolidáció a kijelölt pályán haladjon, és előtérbe kerüljenek az államháztartás strukturális reformjai. Ezek nemcsak az államháztartási hiány, s így a külső egyensúly javulásán keresztül csökkentik a külföldi tartozást, egyben kedvezőbb feltételeket teremtenek a hosszú távú növekedéshez, és a gyorsabb gazdasági bővülésen keresztül is csökkentenék a külföldi tartozást.