Osztrák banksegítő turné

„Kampánykörutat” indított az osztrák kabinet a Kelet- és Kelet-Közép-Európában nagy összegű kinnlevőségeket felhalmozott bankok megsegítése érdekében. Míg a tegnap útnak indult Werner Faymann kancellár a hitelező bankok „anyaországait”, illetve az EU-t igyekszik rábeszélni a közös fellépésre, Josef Pröll kormányfőhelyettes a bolgár, a román és az ukrán kabinetet próbálja az elkövetkező hetekben helyi bankmentő csomagok öszszeállítására rávenni. Faymann és Pröll azután jelentette be az akciót, hogy a múlt héten a térségben aktív kilenc nagybank lépéseket sürgetett a bajba került nemzetgazdaságok megsegítésére (VG, január 22., 1. oldal). Bécs aktivitását mindenki másnál nagyobb érintettsége magyarázza: nyugati szomszédunk pénzintézetei összesen 230 milliárd eurónyi hitelt helyeztek ki régiónkban, illetve Kelet-Európában, ez az osztrák GDP közel 70 százalékának felel meg.

A térségbeli hitelezés szerkezetének előnytelen voltára már a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztetett néhány napja. Az IMF szerint túlságosan nagy kockázatot jelent mind a célországokra, mind magukra az anyabankok székhelyéül szolgáló nyugati államokra nézve, hogy a teljes térségbeli hitelállomány nagy része alig néhány - osztrák, német, olasz, francia, belga vagy svéd - pénzintézet kezében összpontosul. Így egyaránt súlyos problémát jelenthet, ha a fogadó országok nehézségei terhelik túl az anyabankokat, vagy ha az utóbbiak saját belső problémái okoznak finanszírozási zavarokat a tőlük függő keleti államokban. A bécsi kabinet tervei szerint most éppen a leginkább érintett berlini, brüsszeli, párizsi és római kabinet összefogásával kellene nyomást gyakorolni az EU-ra közös uniós fellépés kieszközlése érdekében. Faymann és Pröll elképzelései szerint a mentőcsomagokhoz szükséges forrást az IMF, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) forrásaiból lehetne előteremteni. Faymann ennek érdekében tegnap már megbeszéléseket folytatott Angela Merkel német kancellárral, ma pedig az unió soros elnökségét adó Csehország kormányfőjével, Mirek Topolánekkel találkozik. A keleti EU-tagállamok, illetve Szerbia és Ukrajna gazdasági stabilizálásához 100 milliárd euróra lenne szükség, ezt Ausztria egyedül nem tudná előteremteni.

Faymann és Pröll kiemelte, hogy a régiós szerepvállalás mindeddig busásan jövedelmező üzletnek bizonyult az osztrák cégek, így a bankok számára is, ezért Bécsnek a recesszió beköszöntekor is meg kell őriznie kezdeményező szerepét. Az akció valójában nem egyes pénzintézetek fiókjainak a megmentéséről, hanem az egész rendszer összeomlásának a megakadályozásáról szól - fogalmaztak. Az IMF szakértői hasonlóan látják a helyzetet: az osztrák bankok kivonulása szerintük is végzetes lenne mind a térségre, mind Ausztriára nézve.

A forrásszűkét fokozhatja viszont, hogy az athéni központi bank eltanácsolta a görög pénzintézeteket attól, hogy a 28 milliárd eurós kormányzati bankmentő alap forrásaiból délkelet-európai fiókjaiknak is juttassanak. A filiáléknak otthont adó államok, többek között Szerbia, Bulgária és Románia esetében ugyanis a fizetésképtelenség veszélye mellett a gyenge lábakon álló pénzügyi rendszer miatt komoly árfolyamkockázattal is számolniuk kell a hitelintézeteknek - figyelmeztetett a görög jegybank kormányzója, Georgios Provopoulos, aki egyben az Európai Központi Bank monetáris tanácsának is tagja. Die Presse, Der Standard, Reuters