Kérdéses a kamat sorsa

A tegnap megjelent statisztikai adatok valószínűvé teszik, hogy a jegybank monetáris tanácsa hétfői kamatdöntő ülésén nem csökkenti az irányadó kamatlábat - vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. Londonban pedig már biztosak abban, hogy nem lesz kamatvágás. Mi több, a bérnövekedés oda vezethet, hogy a tavaly októberben rögzített 8 százalékos alapkamat egészen augusztus-szeptemberig változatlan maradhat.

A tendenciák számos elemző szerint kedvezőtlennek tekinthetők, mivel alátámasztják a bérinflációs nyomással kapcsolatos félelmeket. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint ugyanis - márciushoz hasonlóan - a havi bruttó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest 8,4 százalékkal nőttek. A nettó átlagkeresetek emelkedése némileg gyorsult, a márciusi 1,9 százalékról 2,1-re. A versenyszférában a bruttó átlagkeresetek összesen 12,2 százalékkal nőttek, kiemelkedően magas az építőiparban (18,8), az ingatlanszférában (16,0) és a kereskedelemben (13,9 százalék) a dolgozók keresetének az emelkedése. Ugyanakkor Veres János pénzügyminiszter tegnapi tájékoztatóján igyekezett elébe vágni a jegybanki és piaci aggodalmaknak, és a bérnövekedést a gazdaság kifehérítésére irányuló erőfeszítések sikereként igyekezett értelmezni. Érvelése azonban aligha fogja meggyőzni az óvatoskodó jegybankot.

A kamatdöntés szempontjából kevésbé hangsúlyos, viszont politikailag lényeges kérdés a költségvetési szektorban foglalkoztatottak számának alakulása. A KSH adatai azt mutatják, hogy a közszférába áprilisban háromezer fő érkezett, így 755,5 ezren dolgoztak a szektorban, ám ez a növekedés valószínűleg szezonális ingadozásoknak tudható be. Az előző év azonos időszakához képest ugyanis ez 6,4 százalékos létszámcsökkenést jelent, míg a márciusi táblák még csak 5,8 százalékos mérséklődést mutattak. A pénzügyminiszter szerint a közszféra következő jelentősebb megnyirbálása a kormány korábbi terveinek megfelelően szeptemberre várható. MZs