Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

 

Bankadó 2010

június8

2005 óta több ízben vetettek ki pótadót a bankokra a kormányok. Előbb Draskovics Tibor pénzügyminiszteri minőségben, majd Gyurcsány Ferenc kormányfői voltában vetett ki átmeneti, időszakosra tervezett plusz terhet a Magyarországon működő hitelintézetekre. A korábbi extra profit adók évente 20 milliárd forint körüli bevételt hoztak a költségvetésnek.

A bank szektor 2009-ben hozzávetőlegesen 257 milliárd forint adózás előtti profitot termelt, azaz a 100 milliárd tervezett behajtással a nyereség legalább egyharmadára tartana igényt kormány. Többek között ebből fedezné a lakossági és más jellegű társasági adócsökkentés által kieső pénzeket az államkassza. Érdekesség, hogy a teljes 257 milliárd forintnyi profitból 194 milliárd forintot az OTP Bank egymaga tudhat magáénak, vagyis a bankadó a Csányi Sándor által vezetett bank számára jelentené a legnagyobb kiesést.

Kiemelendő, hogy az extra elvonás azért extra elvonás, mert a kivétel nélküli minden gazdasági társaságit és gazdálkodó szervezetet terhelő 19 százalékos társasági adón túl fizetendő. Ezzel együtt a pénzintézetek profitjának nagyjából 50 százalékát tenné zsebre az állam.

Banki ügyletminősítés

január25

A vállalati hiteligénylő jó ügyfélminősítése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bank a konkrét hitel kérelmet teljesítésre érdemesnek ítéli.

Inkább “belépőnek” tekinthetjük a további procedúra felé. Az ügyletminősítés során éppen azt szokták megvizsgálni, hogy az összes rendelkezésre álló információt figyelembe véve a kért célra érdemes-e hitelt folyósítani, a hiteligény pénzügyileg és gazdaságilag mennyire megalapozott, és – ami a banknak talán a legfontosabb – biztosított-e a törlesztés. A vállalati ügyletminősítés nem ér véget a törlesztőképesség ellenőrzésével, hanem – a kért hitel jellegéhez igazodó – egyéb elemzéseket is magában foglal. Helyszíni szemlével is ki szokták egészíteni, hogy a bank ügyintézője minél alaposabban megismerkedhessen partnerének gazdálkodásával. A hitelbírálattal párhuzamosan a kért hitelt kockázati szempontból is elemezni szokták. Ez az elemzés a hitel fajtájától és összegétől függő mélységű. Célja mindazon tényezők feltárása, melyek a törlesztést és a kamatok fizetését veszélyeztethetik. Ilyen tényezők pl. a gazdasági környezet változása (ezen belül az árfolyamok, az adórendszer, az ágazati fejlődés), a piaci pozíció módosulása (kereslet, kínálat, helyettesítő termékek térhódítása), új környezetvédelmi előírások hatálybalépése stb. A kockázatelemzést egyes hitelintézeteknél maga a hitelügyintéző, máshol külön erre a célra kialakított szervezeti egység munkatársa végzi.

Áruhitel-visszaesés a magyar piacon

január18

A karácsonyi szezon mindig a vásárlásról szól, de tavaly kissé csökkent a felvett kölcsönök összege. Egyes hitel intézetek karácsony körüli forgalma 20%-kal esett vissza a 2008-as szinthez képest, és nem csak a kölcsönök piacán voltak kénytelenek csökkenést regisztrálni: a folyószámlakölcsönök és a hitelkártya-igénylések is visszaesést mutattak. Az áruhitelek piacán jelenlevő szereplők úgy vélik, az idén a labdarúgó VB lehet az az esemény, amely felpörgetheti a piacot. A legnagyobb fociszurkolók ugyanis a nagy világesemény előtt hajlamosak új televíziót vagy akár komplett házimozirendszert vásárolni, hogy a nagy futballünnepet minél jobb minőségben élvezhessék. Kérdéses természetesen, ha a karácsony nem sok jót hozott az áruhitel frontján, akkor a nyári seregszemle vajon kedvez-e a kölcsönfelvételeknek.

A hitelek buktatói

december7

Legutóbb tehát az ingóság alapú jelzáloghitelekről esett szó, valamint azok buktatóiról. Ez – mármint egy jelzálog elbukása – a bankokat nem annyira érinti, mint az ügyfelet, bár a múltkor bemutatott technikákkal azért kétség kívül sokan törnek borsot a pénzintézetek orra alá.

Akárhogyan is van, akármennyire is lelakja valaki az autóját, nem gondoskodik a motorjáról, és rá se néz a teherautójára, amikor látja, hogy a bank úgyis visszaveszi tőle, azért egy bank végül esetleg elveszít némi pénzt a több százezer ügyfél egyikétől, míg az egyetlen ügyfél az egyetlen autóját, teherautóját stb. veszíti el.

Ha már az ingóságoknál azt írtuk, egy ügyfél veszíti el egyetlen autóját stb., amely akár munkaeszköze is lehet, mit szóljunk akkor, amikor az adós a házát veszíti el a feje fölül, és mehet, amerre lát családjával, irodájával, boltjával együtt?

Felmerül a kérdés, hogy ilyen jelzáloghitelek esetén vajon ki a hibás? Az ügyfél, aki felvette a kölcsönt, noha tudta, hogy nem tudja majd visszafizetni? A bank, amely olyan jelzáloghitelbe rángatott bele ügyfeleket, amelyet az nem tudott visszafizetni? Vagy mindketten?

Valószínűleg az ügyfél és a bank egyaránt. Az adós nem mérte fel jól a helyzetét, persze ki tudja ma megmondani, hogy mi lesz vele 10 év múlva vagy akár harminc év múlva? Hiszen egy jelzáloghitel visszafizetése akár 30-35 évig is eltart. A kritikus hangok azt mondják – és némileg jogosan: ha valakinek nincs biztos jövedelme (ilyen persze senkinek sincs, amióta a kommunizmus hála istennek megbukott), akkor miért vesz fel hitelt? Miért akar tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér? És ebben valóban van is valami, persze minden eset egyedi.

A bankok helytelen hitelkihelyezési gyakorlatáról manapság annyi szó esik, hogy kár is vele különösebben foglalkozni. De úgy látszik, hogy egyesek úgy gondolják, nem volt eddig sem semmi baj: a válság kitörése utáni első évben a bankok több prémiumot osztottak ki a vezetőknek, mint tavaly, amikor nem volt válság. Van, aki finanszírozza: mi magunk. Ha ilyenkor egyesek mindenféle ordas kijelentésekre vetemednek, ki csodálkozhatna rajta? Amikor az állami pénzeken megmentett bankok vezetői olyan pénzeket vesznek fel, amelyek még egy állam költségvetésében is komoly tételt jelentenének? Sajnos ez a mi sorsunk. először fizetjük a bankároknak a hitelt, majd, amikor csődbe menne minden ostobaságuk és pénzéhségük miatt, akkor az addigi adósok adófizetőként támogatják meg a bankokat, akiknek így duplán fizetnek: mint adós és mint adófizető. Hogy mit kapnak ezért cserébe? Alacsonyabb kamatokat? Rugalmas elbírálást? Kilakoltatást? Egyoldalú szerződésmódosítást? Mindenki aláhúzhatja azt a felsorolásból, amelyikkel többször találkozott. Sajnos, amíg az állam hagyja, hogy a bankárok szabadon garázdálkodjanak, majd bűneik következményeit még egyszer az adósokra hárítsák, mert olyan összefonódások vannak, hogy tényleg összeomolhat a világgazdaság, addig nincs mit tenni.

Bankok ősi formája, kialakulása

november9

A bank szó jelentése pad, ugyanis a zsidók az ókorban a templom falai között (Zsinagóga) kereskedtek, ez a volt a “kereskedelem központja”, innen kergette ki Jézus a kereskedőket.

A bankok megjelenése az ókorban: Perzsiában, Babilóniában, Egyiptomban, Görögországban, Római Birodalomban – tehát a fejlett államokban jelennek meg először a bankok csírái. Ezek “patriarchális bankok” voltak (tkp. családi vállalkozások). A családok pénzőrzésre vállalkoztak, ugyanis a kereskedők gyakran voltak távol, s addig valakinek vigyázni kellett a pénzére. Ezért pénzőrzési díjat kapott a “bankár”. Ekkor még nem létezett a hitel. A kereskedő átvételi elismervényt kapott, ami a mai letéti jegynek felel meg. A letétbe helyezett pénzt kölcsön adta tevékenységfejlesztésre a pénzőrző, s ezért pénzhasználati díjat kért. Ehhez már kellett egy bizonyos forgótőke. Ezek a mai kölcsön és betét megfelelői: így alakult ki a számlavezetés (kis könyvben). A mi kis “bankárunk” így duplán jól járt, tehát felmerült a kérdés a kereskedőben: osztozás a dupla hasznon. Így a pénzőrzésért nem kellett fizetni, hanem kamatot kaptak.

Legyen Ön is milliomos!

október14

Ismét rekordot dönt a bankok vezetőinek fizetése

A Wall Street Journal tájékoztatása szerint a bankok vezetőinek, alkalmazottainak fizetései 2009-ben is rekordot döntenek.

A korábbi rekord a 2007-es esztendőhöz kapcsolódik, akkor a banki alkalmazottak (az USA 23 vezető pénzintézetét tekintve) fizetése 130 mrd dollárra rúgott. A válság ellenére ezt a hatalmas összeget idén sikerült megfejelni egy tízessel, azaz mintegy 140 mrd-ot fognak keresni a világ pénzügyi mozgatórugói. Kirúgás helyett a vezető bankok tisztségviselői 2009-ben kb. 143 000 dollárt keresnek, ami átlagosan kétezer dollárral haladja meg a 2007-es szintet.

« RégebiekÚjabbak »