Lássuk milyen gépjárművekre, milyen feltételekkel igényelhetünk hitelt a Merkantil Banknál. Finanszírozási feltételek: 18 évet betöltött életkor, természetes személy, igénybe vehető finanszírozási forma hitel illetve zárt-és nyíltvégű pénzügyi lízing, 25 év alatt kezes szükséges, egyéni vállalkozók, vállalkozások, ez esetben csak lízing konstrukció lehetséges (zárt-, nyíltvégű). Mit jelentenek fenti fogalmak? A Merkantil autóhitel (kölcsön) esetében az ügyfelet illeti a gépjármű tulajdonjoga. Pénzügyi lízing konstrukcióban egészen a futamidő végéig a gépjármű a lízingbeadó tulajdonában marad. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a casco biztosítással. Erre is van több lehetőség. Lehet a finanszírozás casco mentes, de ebben az esetben kamatfelárral kell számolni, illetve figyelembe kell venni azt is, hogy káresemény bekövetkezésekor is eleget kell tennünk a finanszírozó felé vállat kötelezettségeinknek a teljes kiegyenlítésig, ami még akár több év, vagy több százezer- vagy millió forint is lehet. Casco köteles konstrukciónál könnyebb dolgunk van, mindössze annyi a teendőnk, hogy a Merkantil Bank Zrt.-t megjelölve kedvezményezettként kötünk egy casco biztosítást, ami a futamidő végéig teljeskörűen érvényes. Legegyszerűbb esetben pedig integrált cascot választunk. Ilyenkor a finanszírozással együtt megkapjuk a biztosítást a Groupama Garancia Biztosítótól, akik a Merkantil Bankkal dolgoztak ki egy ilyenfajta átfogó szolgáltatást. Ezáltal kedvezőbb havi díjjal is számolhatunk, illetve a törlesztőrészletekbe bele van kalkulálva, de természetesen külön is tudjuk az összeget, ha esetleg össze szeretnénk hasonlítani más ajánlatokkal. Amennyiben megtaláltuk a számunkra megfelelő gépjárművet , jó ha tudjuk, hogy készülni fog egy állapotfelmérés is az autóra, hiszem ez a fedezet. Természetesen ez is díjmentes, csupán egy időpontot kell egyeztetni a vizsgálatot végző kollégával. Ez az állapotfelmérés adás vétel esetén a vevő érdekeit is szolgálják, mert ha bármi sérülés, törés volt az autón, az íly módon kiderülhet, még ha az eladó el is hallgatta.

Milyen futamidőre van lehetőségünk?

Természetes személyek esetében 12-84 hónapig terjedő futamidőre van lehetőség. Jogi személy valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében maximum 96 hónapos futamidő választható.

Hiteligényléshez szükséges dokumentumok

Magánszemélyek esetében:

munkáltatói igazolás, valamint nyugdíjas hiteligénylő esetén nyugdíjigazolvány (bírálat alapján természetesen egyéb dokumentumok is szükségessé válhatnak).

Egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetén:

friss, 30 napnál nem régebbi NAV (APEH) folyószámla kivonat
eredménykimutatás és mérleg
aláírásra jogosult személy aláírási címpéldánya
1 éven belüli cégalakulás esetén az ügyvezető kezessége szükséges, Bt. esetében a kültagnak kell kezességet vállalnia

Eladó részről amennyiben az cég, a cégjegyzésre jogosult aláírási címpéldánya kell. Szerződéskötéshez, természetes személyek esetén: személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány szükséges. Egyéni vállalkozók szerződéskötésekor: vállalkozói igazolvány vagy NAV által kiadott adószámmal ellátott nyilvántartásba vételt tanúsító okirat. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén: cégbírósági kivonat, mely nem régebbi 30 napnál, aláírásra jogosult személy igazolványa valamint lakcímkártyája. Rejtett költség nincsen, csak az okmányirodai átírás során csekken befizetésre kerülő összegeket kell megfizetni.

A múlt hónapban vettem végre egy autót, igaz, hogy használt autó, és nem egy mai darab, de sajnos nem lett volna egy újra pénzem. Így sem készpénzre vásároltam, hanem egy finanszírozó segítségével hitelre. Nem gondoltam volna, hogy ilyen egyszerűen fog menni, de végül így lett.

A feleségem miatt vágtam bele a dologba. Régóta mondogatta már, hogy miért járok tömegközlekedéssel, ha a munkahelyem egy órányira van. A bevásárlások is nehezebben mennek, főleg hétvégére, vagy ünnepek előtt autó nélkül. Elhatároztam tehát, hogy meglepem egy autóval. Túl nagy álmaim nem voltak ehhez fűződően, mert sajnos túl drága autóban nem gondolkozhattam. A választásom egy Daewoo Matizra esett. Szép, piros kisautó. A városi forgalomban kiválóan tudom használni. Három évig fogom fizetni a törlesztő részletet, ami annyira nem is sok idő. Forint alapon sikerült felvennem a hitelt, így attól sem kell tartanom, hogy esetleg gyakran ingadozik az árfolyam. Három év múlva, ha minden rendben megy, akkor már hivatalosan is a saját autómban ülhetek. A használtautó finanszírozás akkor jutott eszembe, amikor az autók között keresgéltem. Láttam, hogy több finanszírozó is hirdeti a hitellehetőséget. Találtam egy hitelirodát, akik pont ezzel foglalkoznak. Kaptam egy nagyon jó ajánlatot. Felmérték, hogy mennyi az autóm mai értéke, és a vételárat és ezt összevetve számoltak nekem egy forint alapú törlesztést három évre. A kamatok sem lesznek hatalmasak. Bekértek tőlem pár személyes adatot, kitöltettem a munkahelyemmel egy munkáltatói igazolást a jövedelmem „bevallásához”, és beadták bírálatra. Azt ígérték, huszonnégy órán belül meg is lesz a válasz. Így is lett. A hiteliroda ajánlatában az is fel volt tüntetve, hogy kihozzák a szerződést, a felvett hitelösszeget készpénzben, és még az átíratást is megoldják. Tehát megszerveztük, hogy az eladónál találkozzunk. Kellett készítenünk egy eredetiség vizsgát, kötöttünk, egy kötelező biztosítást, aláírtuk a szerződést, átadtam az átírási költséget, és már fizikailag a birtokomban is volt az autó. Néhány nappal később postán meg is érkezett az új forgalmi engedély. Azóta boldogan használom a Matizt, és persze szorgosan fizetem a havi törlesztőt.

Lassan sokkal olcsóbb lehet gépjármű fedezete mellet szabad felhasználású kölcsönt felvenni, mint ingatlan fedezetű hitelek esetén. Azonban a legkedvezőbb 10-11 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) megkötött szerződések, csak a kiváltságosaknak, vagyis a jó adósnak minősített ügyfeleknek jár.

De sok esetben a 14-15 százalékos thm-mel meghirdet autófinanszírozások is versenybe tudnak szállni a lakáshitelek többségével. Korábban a szabad felhasználású lakáshitelekre lehetett a legkedvezőbb kamatokkal felvenni kölcsönöket. Hiába a kezdeti költségek jóval magasabbak voltak, mint a többi kínált hitel esteében, a teljes hitel-díjmutató mégis sokkal-sokkal kedvezőbb volt. Azonban mára nagy fordulat állt be. Az öt évre felvett 1 millió forintos autóhitel havi törlesztő részlete 23 ezer forint körül mozog, ami sokkal kedvezőbbnek bizonyul a lakáshiteleknél. Valamint sokkal biztonságosabb, ugyanis egy esetleges munkahely elvesztésénél vagy jövedelem csökkenésnél nem tesszük kockára lakhelyünket, ugyanis a gépjármű a fedezet nem az ingatlan, és a finanszírozó csak azon tudja érvényesíteni jogait. Ezek a piaci viszonyok azt mutatják, hogy a finanszírozók számára a legbiztonságosabb jelzáloghitelezés, manapság mégse annyira biztonságos, hiszen autóhitelt olcsóbban adnak. Pedig a gépjárművek értékkel sokkal gyorsabban csökken. Ennek a magyarázata az lehet, hogy egy esetleges bedőlt lakáshitel sokkal macerásabb a finanszírozóknak, mint egy bedőlt gépjárműhitel, ugyanis ebben az esetben hamarabb vissza tudják kapni a befektetett pénzüket. Új autóvásárlásnál azonban az ügyfelek kb. 10 százaléka igényel kölcsönt, míg pár évvel ezelőtt ez a szám 75 százalék volt. Igaz ez annak is köszönhető, hogy az új autóértékesítésben nagyon magas visszaesés volt tapasztalható a 2008-as válság óta.

A mai CIB bank elődje 1979. novemberében jött létre, Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. néven. Dollár alapon kezdte meg működését, és kizárólagosan vállalati ügyfelekkel foglalkozott.

A Magyar Nemzeti Bankon kívül, számos vezető külföldi bankház is résztulajdonosa volt, ami biztos alapokra helyezte működését, és biztos pénzügyi hátteret biztosított. A CIB elődje az 1875. évi magyar részvénytársaság jog alapján került bejegyzésre. Tevékenységét a Pénzügyminisztérium engedélye alapján végezte, míg 1995. decemberében kereskedelmi bankká alakult. A kilencvenes évek első felében kizárólag konvertibilis valutában végzett banki műveleteket. A kétszintű bankrendszer bevezetése lehetővé tette, hogy az egyre növekvő magyarországi ügyfélkört kiszolgálva forintban tudja a bank kielégíteni a keresletet. Ezért a már meglévő Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. mellett 1988-ban létrejött a CIB Hungária Bank Rt. Az 1997-ben végbement jogi- és strukturális változások következtében a kettő külön intézet feleslegessé vált, ezért 1998. január 1-i egyesülés révén a mai CIB Bank jött létre, ami egyaránt végez forint- és devizaműveleteket is. A termékpalettán szerepelnek lakossági és vállalati hitelek, CIB autóhitel, lízing, lakáshitel stb. Újabb szerkezet- és tulajdonosváltás következett 1999-ben, aminek következtében az olasz Banka Intesa vásárolta meg a magyar CIB bankot. További fúzió ment végbe az anyavállalatnál, így a Gruppo Banka Intesa vált Olaszország legnagyobb bankcsoportjává.

Úgy kellene bemutatni az autó finanszírozást, hogy egy laikus is megérthesse, milyen kockázatokat rejt magában, melyek azok a tényezők, amelyeket feltétlenül át kell gondolni az autóhitel felvétele, hovatovább már az autó kiválasztása előtt.

Erre azért lenne szükség, mert igaz ugyan, hogy a pénzügyi vállalatokra Magyarországon elég sok szabályozás vonatkozik, viszont még mindig találnak olyan kiskaput a autóhitel finanszírozók, pénzintézetek, amellyel vásárlásra bírják a lakosságot. Ha pedig a finanszírozók kihasználják ezeket a kis kapukat, akkor az ügyfelek számára kellene gátat szabni a felelőtlen költekezésben. De hogyan? Segíthet ebben a PSZÁF ajánlása? Vagy a finanszírozók önszabályozásra kényszerülnek?

Úgy tűnik, hogy a mai Magyarországon túl nagy a “hiteldemokrácia”, miközben sokan nincsenek is tisztában a legalapvetőbb pénzügyi fogalmakkal, mint például a hitel és lízing közötti különbséggel, a KHR-rel, és a kondíciókkal (THM, stb.). Miért ölthetett Magyarországon ilyen hatalmas méretet a hitelezés? Milyen a pénzügyi kultúránk egy fejlettebb országhoz (Ausztriához) képest? Van még miben fejlődnünk? Vagy egy egészséges növekedésnek lehetünk szemtanúi? Erre már a televízióban is választ kaphatunk, amikor is a több tízezer bedőlt banki ügyletről, visszavett autókról, szomorúra forduló emberi sorsokról hallunk. Nem tanulunk mások kárán?

Milyen irányban kellene elmozdulnia az autófinanszírozás egészének ahhoz, hogy sem a lakosságban sem pedig a pénzügyi vállalatok növekedésében ne essen csorba? Lehet olyan szabályozás, amely mindkét félre pozitív hatással lesz? Nagyon remélem, hogy igen – és természetesen nem a pénzügyi vállalatok miatt, hanem a lakosság miatt. Ha az idősebb generáció megélt hitel nélkül, akkor mi miért szeretnénk minden áron előre hozni fogyasztásunkat?

A lakosság körében azt kellene tudatosítani, hogy „ne vállaljuk túl magunkat”, nem pedig azt, amiről minden reklám szól: mi megérdemeljünk, hogy például egy új autónk legyen. Ezt mindenkinek saját magának kellene eldönteni, hogy tényleg “megérdemli-e”, vagy egyáltalán belefér-e a családi költségvetésbe. Az autóhitel kalkulátor használata nem lenne túl megerőltető. A média túl nagy hatással van ránk. Nem szabad mindent elhinni, amit a reklámokban hallunk, hiszen nem véletlenül vizsgálja őket a Gazdasági Versenyhivatal sem, csak sok esetben nem hallunk róla, hogyan tévesztenek meg minket a reklámokban (és nem egy példa lenne erre az autós reklámokkal kapcsolatban).

Az idegen forrásoknak (és itt most nem a földönkívüliekre gondolunk!) köszönhetően egyre többen vásárolnak új vagy használt autót – hitelből. Ám sokan közülük csak később döbbennek rá, hogy hiba volt az adott finanszírozási feltételek mellett megvenni a személygépkocsit.

Menjünk vissza egy kicsit az időben. Az én ismerőseim között is volt olyan, aki az autóhitel futamidejének lejárata előtt meg szeretett volna válni autójától, ám ez a hitel konstrukció miatt korlátokba ütközött. Ekkor kezdtem el az autófinanszírozással mélyebben foglalkozni. Szakújságokban kerestem a magyarázatát, miért olyan nehéz megválni az idegen forrásból finanszírozott, hiteles vagy lízingelt autóktól, hogyan lehetne ezt a problémát elkerülni?

Így találtam rá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 1/2007. számú vezetői körlevelére, amelyet a gépjármű hitelezéssel és autólízing, pontosabban gépjármű lízinggel foglalkozó pénzügyi intézmények vezetőinek címeztek. Ebben olyan javaslatok találhatók, amellyel érdemes lenne mindenkinek tisztában lennie, főként azoknak, akik autóvásárlás előtt állnak. Ezeket a javaslatokat szeretném részletesebben bemutatni.

A piaci szegmensben kialakult erős verseny miatt a pénzügyi intézmények olyan termékeket is kínálnak, amelyek a magasabb jövedelmezőség érdekében a kockázatok növekedését testesítik meg, illetve egyes pénzügyi intézmények, a maguk és ügyfelek közötti információs aszimmetriát, az ügyfelek kockázattudatosságának, pénzügyi ismereteinek hiányosságát kihasználva nyernek ügyfeleket.

Fogalmazták meg az alapproblémát a PSZÁF körlevelében. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a vevőtájékoztatás Magyarországon nem megfelelő, hiszen sem a pénzügyi intézményeknek sem az autókereskedőknek, sem az autóhitel közvetítőknek nem áll érdekükben, hogy ezen változtassanak, mivel ez az autó értékesítés ill. autóhitel kihelyezés nagymértékű visszaesésével járhat. Éppen ezért a vásárlóknak nagyon körültekintőnek kell lenniük, ha idegen forrást szeretnének igénybe venni a személygépkocsi megvásárláshoz (és itt megint csak nem a földönkívüliekről van szó). Az autóhitel kalkulátor használata is erősen javallott, komoly pénzügyi döntésről van szó, nem hagyatkozhatunk csak a reklámokban hallottakra.

Az autóhitel konstrukció minden egyes részletével külön kell foglalkoznunk. Sok kérdés merül fel a PSZÁF ajánlásával kapcsolatban: Tulajdonképpen miért volt szükség erre a körlevélre?

Lehet, hogy nem korrektek az ügyfelekkel a pénzügyi intézmények? Mennyire alkalmazzák a finanszírozók az ajánlottakat? Hogyan lehet biztosítani a javaslatok betartását? Milyen hatással lehet ennek alkalmazása vagy nem alkalmazása az autópiacra, autóhitel piacra?