A csődegyezség létrehozása

Előfordulhat, hogy a tervezés lényeges alapinformációi tévesnek bizonyulnak, vagy a gazdasági környezet valamely előre nem látható változása keresztülhúzza a korábbi számításokat, s a cég likviditási pozíciója megrendül, puszta léte is veszélybe kerül.

Ha a céget életképesnek ítélik akkor a gazdálkodó szervezet vezetője kezdeményezheti az illetékes bíróságnál csődeljárás lefolytatását. A csődeljárás célja a fizetésképtelen vállalkozás újjászervezése ( reorganizációja ) , működőképességének helyreállítása. Ennek érdekében az adós a csődeljárás kezdetétől számított harminc napon belül tárgyalást köteles tartani a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése céljából. Amennyiben a hitelezők – legalább a törvényben szabályozott arányban – hozzájárulnak a 90 napos moratóriumhoz, akkor a bíróság a fizetési haladékot tartalmazó végzést hoz, és vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezői érdekek szem előtt tartásával köteles figyelemmel kísérni az adós gazdálkodását. Egyetértés hiányában a bíróság a csődeljárást megszünteti, ami nagy valószínűséggel az adós felszámolásához vezet. A fizetési haladék célja, hogy az adós esélyt kapjon gazdálkodásának átszervezése útján adósságai rendezésére anélkül, hogy a vállalatot meg kellene szüntetni. A reorganizációs program alátámasztásának egyik legfőbb eszköze a pénzügyi terv lehet. A jól összeállított, az előirányzott adatok megbízhatóságát dokumentumokkal megerősítő finanszirozási terv kétségkívül jelentős mértékben hozzájárulhat a hitelezők bizalmának elnyeréséhez s ezen keresztül a csődeljárás sikeréhez. A csődegyezséggel záruló sikeres csődeljárás is szinte mindig tetemes anyagi áldozatokkal, magas csődköltségekkel jár együtt. Szélesebb értemben a csőd költségihez sorolhatók azok a károk is, amelyek a pénzügyi nehézségek miatti kényszertakarékosság késleltetve jelentkező következményei.