Magyar fizetési forgalom

Magyarországon 1987 előtt nem működtek fizetési és értékpapír- elszámolási rendszerek (egyszintű bankrendszer volt: ahol a hitelmonopóliummal felruházott központi bank mellett csak néhány specializált pénzintézet működött). 1987 januárjától szűntek meg az MNB kereskedelmi banki funkciói (különböző igazgatóságainak bázisán több új kereskedelmi bank alakult meg). Az értékpapírpiac szintén a nyolcvanas évek végén kezdett kialakulni (kezdetben teljesen papíralapon zajlott az értékpapírforgalmazás). 1989-ben nyílt meg újra a Budapesti Értéktőzsde. Ettől az időponttól beszélhetünk értékpapír-elszámolásról, ami a KELER Rt. 1993. évi megalakulását követően rohamos fejlődésnek indult. Az MNB fontos szerepet játszott a fizetési rendszer kialakításában. A jegybank volt az egyik alapítója a GIRO Elszámolásforgalmi Rt.-nek, és a KELER Rt.-nek is. Az MNB alakította ki 1999-ben a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert (VIBER). Ezzel párhuzamosan a KELER Rt. is kialakította a valós idejű értékpapír-könyvelést. Magyarországon minden bankközi tranzakció elektronikus úton kerül feldolgozásra. A fizetések döntő többsége átutalások és fizetési kártyák segítségével bonyolódik le. A csekkhasználat rendkívül korlátozott, mivel a csekkszolgáltatások Magyarországon a terhelési kártyákkal egy időben kezdtek elterjedni és a kártyahasználat kiszorította a piacról a csekkeket.