A deviza hitelek hátránya a magyar gazdaságra

A deviza alapú hitelek térhódításával a jegybanknak (Más néven: központi bank. Jelen esetben: MNB. Legfontosabb feladata általában a mindenkori fizetőeszköz értékének megőrzése, ami jelenleg gyakorlatilag az infláció alacsony szinten tartását és az árstabilitás fenntartását jelenti.) szinte a teljes eszköztára hatástalanná vált, hogy önálló monetáris politikát folytasson. A válságot követően hiába vannak visszaszorulóban a deviza alapú hiteltermékek, az elmúlt években felhalmozódott jelentős hitelállomány (a lakosság esetében ez a GDP 25 százaléka), vagyis a magyar gazdaság svájci frank és euró kitettségével tartós jelenségként kell számolni az elkövetkező években is. A leértékelődő valuta az exportra termelők árbevételét növeli, s a devizahitelesek törlesztő részleteinek emelkedésén keresztül a rendelkezésre álló jövedelem ezzel együtt a fogyasztás csökkenését is okozza. Ennek egyik folyománya a fenti megállapítás, hogy a jegybank elveszítette egyik utolsó befolyásoló eszközét, az árfolyamcsatornát is. Példának okáért: az árfolyam leértékelése exportnövelő és import fékező hatással bír; az árfolyam felértékelése import ösztönző, export korlátozó hatású. A monetáris politika a gazdaságot érő sokkokra nem tud az árfolyam változtatásával reagálni, mely a gazdaságunk további sérülékenységéhez, kiszolgáltatottságához vezet.