Eurómilliárdok a bankoknak

Közel 3000 milliárd eurót különítettek el a bankok megsegítésére az EU-tagállamok a tavaly ősszel kirobbant pénzügyi válság kezdetétől ez év március 31-ig - állapítja meg az Európai Bizottság összesítése. Szó sincs azonban arról, hogy ténylegesen is ki kellene fizetniük ezt az irdatlan summát, amely az éves uniós GDP egynegyedével, a magyar GDP harmincszorosával egyenlő. Az összeg legnagyobb része (2300 milliárd euró) ugyanis a bankok kinnlevőségeire nyújtott állami garanciavállalások összesített nagyságát jelenti. Ezeket a garanciákat csak akkor kellene ténylegesen érvényesíteni, ha a garanciaprogramokban érintett valamennyi bank minden kinnlevősége „bedőlne”. Ez csak akkor fordulhatna elő, ha teljesen összeomlana a pénzügyi rendszer, ám ezt a veszélyt a bizottság szerint a tavaly őszi bankmentő akciókkal sikerült megszüntetni.

Brüsszel március végéig 16 tagállam garanciaprogramjait fogadta el. Ezek közül csak 14-ben lehet számszerűsíteni a kötelezettségvállalás nagyságát (lásd a grafikont), az olasz és az ír modell ugyanis összegszerűen nem határozta meg a kifizetések elméleti plafonját. Meglepő, hogy nem a nagy tagállamok, hanem Dánia léptette érvénybe a legnagyobb (potenciális) összegű garanciavállalási programot. A magyar program 300 milliárd forintos, ám az összeg többször felhasználható, így az elméletileg biztosított maximum eléri az 1500 milliárdot. Mint több más tagállamban, Magyarországon sem vette még igénybe senki ezt a keretet.

A bankmentő akciók második eleme a tőkepótlás, a hitelintézetek állami pénzből való újratőkésítése. Ilyen programokat 11 tagállam esetében hagyott jóvá a bizottság, ezek összértéke 275 milliárd euró. A legnagyobb feltőkésítő akciót Németországban jelentették be, a jóváhagyott programok közül pedig a magyaré a legkisebb. Mint ismert, idehaza 300 milliárd forintot különített el a kormány a bankok tőkepótlására, de kifizetés eddig még ebből a keretből sem történt. Hazánk esetében egyébként mind a garanciavállalási, mind a tőkepótló program beindítása a Nemzetközi Valutaalappal, az EU-val és a Világbankkal kötött tavaly őszi 20 milliárd eurós hitelmegállapodás része volt.

A bankmentő akciók harmadik fajtáját az egyedi „mentőövek” jelentik. Ilyet március 31-ig kilenc tagállamban nyújtottak, összesen mintegy 400 milliárd euró értékben. Ezek egy-egy sülylyedőben lévő bank számára adott gyorssegélyek, amelyekhez azonban éppúgy szükség van az Európai Bizottság jóváhagyására, mint a programként meghirdetett tőkepótlás vagy garanciavállalás esetében - azzal a különbséggel, hogy a sürgősségre való tekintettel a jóváhagyás utólagos is lehet. Ilyen egyedi mentőövet kapott többek között a belga Fortis, KBC és Dexia, a német Bayerische Landesbank, az ír Anglo Irish Bank, a lett Parex Banka, a holland ING és Aegon vagy a svéd Carnegie Investment Bank. A brüsszeli jóváhagyás azonban ilyen akciók esetében sem automatikus. A bizottság éppen a napokban jelentette be, hogy részletes vizsgálatot indít a Fortis holland részlegének állami felvásárlása ügyében. VG