Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

Csökkenő kereslet, több dízel

március7

Hazánkban az új autók forgalma enyhén visszaesett. Nálunk nem olyan népszerűek az egyterűek, mint Európában, terepjáróból azonban átlagosan többet adnak el itthon. A dízelautó továbbra is sláger. Hazánkban az elmúlt két évben az új autók forgalma enyhén visszaesett. A mini- és kiskategóriás autók piacán érezhető csökkenést a korábban meglehetősen alacsony forgalommal bíró nagyobb autók iránti igény növekedése ellensúlyozta. Más országok autópiacaival ellentétben az egyterűek iránti kereslet nem emelkedett az elmúlt egy évben. A dízelmotoros autók továbbra is egyre nagyobb piaci részesedést tudhatnak a magukénak, a benzinesek rovására. Az új autók hazai átlagára mintegy öt százalékkal alacsonyabb az európai átlagnál. A másfél évvel ezelőtti áremelkedés után most újra emelkedő tendencia jelei mutatkoznak, legintenzívebben az alsó középkategóriában. Egy kivétellel minden kategóriában esett az új autók forgalma Európában, az alsó középkategória dinamikus bővülésének jóvoltából azonban a teljes forgalom 0,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A legnagyobb visszaesést (–10,3 százalék) és a legmagasabb áremelkedést (6,0 százalék) egyaránt a minikategória produkálta. A kiskereskedelmi árak – a kivételesen magas adótartalom miatt – az északi országokban jóval magasabbak az európai átlagárnál. Forgalom szempontjából az öt legnagyobb európai ország autópiaca meglehetősen vegyes képet mutat. Németországban és Franciaországban három százalék feletti áremelkedés mellett enyhén növekedett a forgalom. Az olasz autópiac eladásai éves szinten mintegy öt százalékot estek, a kontinens legdinamikusabb áremelkedése mellett. Nagy-Britanniában a folytatódó forgalomcsökkenés ellenére az árak újból emelkedni kezdtek. Éves szinten Kelet-Európában a forgalom jelentősen visszaesett, Lengyelországban harminc százalékkal kevesebb autót adtak el, mint egy évvel korábban. Az új autók átlagára összességében az európai átlag alatt maradt.

Kárrendezés személyi sérülés esetén

január29

Baleset bárkit érhet, és mindenkivel megeshet, hogy ebből fakadóan személyi sérülés vagy anyagi kár keletkezik. Ennél már csak az jelent nagyobb problémát, amikor a költségeket teljes mértékben nekünk kell fedezni, vagy épp semmilyen kártérítést nem kapunk a sérülés ellenére.

Ilyenkor nem árt a segítség és nem árt a szakértő vélemény, a gondos körbevezetés a kárrendezés útvesztőjében, illetve a baleseti kárigény benyújtásában is segítségünkre lesz. Személyi sérülés esetén történő kárrendezésre a balesetet szenvedett egyénnek lehet jogos igénye, és akkor is csak a balesettel összefüggésben, az abból kifolyólag keletkezett személyi sérülés vagy sérülések miatt. Hazánkban évente mintegy ötvenezer ember sérül meg a két legtöbbször előforduló baleseti típus, a közlekedési és a munkahelyi balesetben, ezért nem árt elővigyázatosnak lenni. Biztosítás nélkül nemcsak egy esetleges egészségügyi kezelést, de a lábadozást követő időszakot sem tudjuk finanszírozni.

Kárrendezés esetén azonban mindezekre már van forrás, ami fedezi az említett költségeket, mindamellett ezt a pénzt egyfajta sérelemdíjként, nem vagyoni kártérítésként is felfoghatjuk, hiszen egészségünk és épségünk mindennél fontosabb. Úgy is mondhatjuk, hogy a baleseti kártérítés jár, főleg abban az esetben, ha arra a vétlen személy tart igényt. Bár Magyarországnak még van hova fejlődni abban, hogy milyen is a tökéletes kárrendezés személyi sérülés esetén, és a jogtudatosság is gyerekcipőben jár, ezért törvényi kötelezettség van arra, hogy a gépjármű üzembentartója kötelező biztosítást kössön, s így a biztosító kártalanítani tudja a károsultat.

A CIB Bank vállalati stratégiája

szeptember7

2006-tól a CIB Bank vállalati stratégiája a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal való kapcsolat bővítésére és fejlesztésére irányult.

A kitűzött célok a sikeres megvalósulás felé mutattak, a CIB vállalati ügyfeleinek száma 2007 végén megközelítőleg ötvennyolcezret ért el, és ezt a fúziónak köszönhetően 2008-ban is növekedés követte.

Vállalati oldalról a CIB bank három szektort különböztet meg. Egyéni-, és mikrovállalkozások, kkv-k, és nagyvállalatok. A mikro- és az egyéni vállalkozók a törvény szerint a kkv-khoz tartoznak ugyan, azonban egyrészt kockázatosságuk, és másrészt eltérő igényeik, és hitel képességük miatt, a kis-, és középvállalati termékektől külön konstrukciókat kínál számukra.

A vállalati hitelek fedezet szempontjából két csoportra oszthatóak. A tárgyi fedezetes hiteltermékek, melyben a hitel zálogaként készpénz, ingatlan, ingóság, CIB autóhitel, termény, mezőgazdasági berendezések, felszerelések stb. állhatnak. A másik csoport a tárgyi fedezet nélküli hitelek, amelyek közé a folyószámlahitel, a rulírozó hitel, a hitelkártyák, mint forgóeszköz finanszírozására alkalmas termékek. A hitelek esetében a fedezet egyfajta biztosítékként szolgál a bank számára, abban az esetben, ha az adott cég, fizetési nehézségek miatt, nem tudná a kötelezettségeit a CIB bank felé teljesíteni.

A fedezetlen hiteleknél biztosítékul a többségi tulajdonosok és az esetek nagy részében egy harmadik szervezeten, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül az állam készfizető kezessége áll. A gyakorlat szerint a kisebb cégeknél a kamat, a törlesztő részlet, a futamidő és az önerő nagysága a legfontosabb szempont, amikor fedezetlen hitelt választanak.

A CIB Bank Zrt.

augusztus25

1979-ben Közép-Európai Bank néven jött létre, 34 százalékban a Magyar Nemzeti Bank 66 százalékban pedig japán és európai bankházak tulajdonaként.

Magyarországon eleinte devizaműveletek végzésére jogosult offshore bankként működött. Fő profilja, a dollár alapú nagyvállalati devizaügyletek voltak. Forintban igénybe vehető szolgáltatások 1991-től kerültek bevezetésre, és ekkor kapta a magyarországi kirendeltség új megnevezését, a CIB Hungária nevet. Az első fiók 1992-ben, Győrben nyílt meg. 1997-től a fő részvényes egy olasz bankcsoport lett, a BCI csoport, amely más olasz bankokkal egyesülve Olaszország legnagyobb bankjává, és a régió legerősebb pénzügyi szereplőjévé vált. Jelenleg a CIB Bankcsoport alapvető banki tevékenységeken kívül kereskedelmi banki, lízing, alapkezelési és faktorszolgáltatást nyújt magán és vállalati ügyfelek részére, a CIB autóhitel és járműfinanszírozás is a palettán van. Az anyabank, az Intesa Sanpaolo pedig a világ harmincnégy országában jelen lévő pénzintézetté vált. A bank tulajdonosi szerkezete 1997–1998-ban két lépcsőben módosult, s a korábbi kisebbségi tulajdonos a Banca Intesa (előzőleg: IntesaBci) – amely a Banca Intesa és a Banca Commerciale Italiana 2001. évi egyesülésével jött létre – lett a CIB Bank kizárólagos tulajdonosa. 2007.  január 1-jén egyesültek a CIB Bank és az Inter-Európa Bank anyabankjai – a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a Sanpaolo IMI. Olaszországban ezzel egy új, piacvezető bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven. Ezáltal hazánkban is megtörtént a beolvasztás, 2008. január 1-én az Inter-Európa bank meglévő ügyfeleit, és szolgáltatásait teljes mértékben átvette a CIB Bank. Ekkor méretét tekintve, mérlegfőösszege alapján így a hazai CIB megszerezte a Magyarország második legnagyobb pénzintézete pozíciót.

Miért előnyös a CIB bevásárlókártya?

augusztus15

A felhasználóknak azért előnyös, mert a folyószámlájuktól függetlenül rendelkezhetnek vele, hiszen egy technikai számlán lévő hitelkeretről van szó.

Magyarországon a munkavállalók jelentős százaléka készpénzben kapja meg jövedelmét. Ennél a cibes hitelterméknél különösen azokat az ügyfeleket lehet megszólítani, akik ebbe a csoportba tartoznak, hiszen nem feltétele az igénylésnek a bankszámla. Árazásában szerényebb. Ezzel is támogatva a széles körben történő felhasználást. Megjelenésében teljesen hasonlít a CIB hitelkártyához. A kártyán szerepel a tulajdonos neve, kártyaszáma, a kártya kibocsátóját tartalmazó embléma, és a CIB bevásárló kártya lejárata is. A másik oldalon a mágnescsík alatt található az aláírási sáv. Az ügyfél az aláírásával tudja igazolni, hogy valóban övé a kártya, illetve a pénztárban elkérhetik a személyi igazolványt az azonosításhoz. Ez a termék elnevezésében is barátságosabb, mint a hitelkártya. Ha az emberek meghallják azt a szót, hogy hitel, mindjárt elzárkóznak, holott itt csak egy keretről van szó, amit felhasználhatnak. A CIB bevásárlókártya éves díja alacsonyabb, mint a klasszikus hitelkártyáknál, ami szintén vonzóvá teszi a terméket. A CIB bevásárlókártya kerete maximális értéke 100.000 Ft-ban van meghatározva. Használata valóban kényelmes, hiszen nem kell készpénzt hordani magunknál, így sokkal biztonságosabb is. A kártya elvesztése esetén van arra lehetőség, hogy telefonon azonnal letiltsa a tulajdonos a kártyát, így nem érheti anyagi kár. Néhány kockázati tényezőt azért érdemes megvizsgálnunk. A kártya használata nincs korlátozva, tehát bármikor használható, csak a kártyán lévő elérhető keret szabhat határt a vásárlásoknak. Mint korábban írtuk, ez az összeg autóvásárláshoz túl alacsony, arra ott a CIB autóhitel. Így ha valakinek a rendelkezésére áll egy állandó költhető pénzösszeg, akkor nagy valószínűséggel, azt el is költi. A vásárlás pillanatában ez nem is tűnik olyan nagy megterhelésnek, pont a kártya egyszerű használata miatt. Azonban a számlakivonat kézhezvétele után, amikor az ember szembesül azzal a ténnyel, hogy valójában mennyit is költött és ezt majd vissza kell fizetnie, mindjárt nem olyan kellemes a gondolat. A CIB bevásárlókártya használatánál tehát ügyelni kell a mértéktartásra, és lehetőleg kerülni kell a spontán vásárlást. A túlzott költekezés eladósodáshoz vezethet, illetve könnyen bele lehet kerülni az adósságspirálba is.

A CIB Bank létrejötte

augusztus13

A mai CIB bank elődje 1979. novemberében jött létre, Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. néven. Dollár alapon kezdte meg működését, és kizárólagosan vállalati ügyfelekkel foglalkozott.

A Magyar Nemzeti Bankon kívül, számos vezető külföldi bankház is résztulajdonosa volt, ami biztos alapokra helyezte működését, és biztos pénzügyi hátteret biztosított. A CIB elődje az 1875. évi magyar részvénytársaság jog alapján került bejegyzésre. Tevékenységét a Pénzügyminisztérium engedélye alapján végezte, míg 1995. decemberében kereskedelmi bankká alakult. A kilencvenes évek első felében kizárólag konvertibilis valutában végzett banki műveleteket. A kétszintű bankrendszer bevezetése lehetővé tette, hogy az egyre növekvő magyarországi ügyfélkört kiszolgálva forintban tudja a bank kielégíteni a keresletet. Ezért a már meglévő Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. mellett 1988-ban létrejött a CIB Hungária Bank Rt. Az 1997-ben végbement jogi- és strukturális változások következtében a kettő külön intézet feleslegessé vált, ezért 1998. január 1-i egyesülés révén a mai CIB Bank jött létre, ami egyaránt végez forint- és devizaműveleteket is. A termékpalettán szerepelnek lakossági és vállalati hitelek, CIB autóhitel, lízing, lakáshitel stb. Újabb szerkezet- és tulajdonosváltás következett 1999-ben, aminek következtében az olasz Banka Intesa vásárolta meg a magyar CIB bankot. További fúzió ment végbe az anyavállalatnál, így a Gruppo Banka Intesa vált Olaszország legnagyobb bankcsoportjává.

« RégebbiekÚjabbak »