A független hitelközvetítő irodák vagy magánszemélyek 2010. szeptember 30-éig űzhetik tevékenységüket a jelenlegi feltételek mellett, 2010. októbertől ez csak a pénzügyi felügyelet engedélyével lehetséges majd.

A 2009 decemberében módosított hitelintézeti törvénybe bekerültek a közvetítőkre vonatkozó új szabályok is. A pénzügyi szolgáltatások közvetítését (köznapi értelemben hitel, jelzáloghitel, gyorskölcsön gépjárműre és ingatlanra) az egy pénzügyi intézményhez kötődő függő közvetítők, valamint független közvetítők végezhetik. Ez utóbbiakhoz tartoznak az ügynökök és alkuszok. A független közvetítők szeptember 30. után már csak a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ) engedélye alapján tevékenykedhetnek. Az engedély megszerzése a PSZÁF által elfogadott vizsgához kötött.

A vizsgán való részvétel feltétele középfokú végzettség, s el kell végezni az ide vonatkozó hatósági képzést. A képzésről szóló pénzügyminiszteri rendelet ez év április 29-én jelent meg. Azaz kevés idő áll rendelkezésre a felkészüléshez. Ennek megfelelően valószínűleg kevesen tudják majd elvégezni augusztus végéig a tanfolyamot, és teszik le a vizsgát időben. Az engedélyezés ugyanis biztosan eltart legalább egy hónapig, így a szeptembert arra kellene szánni.

A vizsga egyebek mellett a pénzügyi piacok ismeretéből, általános jogi ismeretekből és a lakossági megtakarítási, és befektetési termékek jellemzőinek ismeretéből áll. Felmérések szerint kevés közvetítő rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a többiek számára ez az év áll rendelkezésre a szükséges bizonyítványok megszerzéséhez. A PSZÁF vezet listát az általuk elfogadott képzést és vizsgáztatást szolgáltató szervezetekről. Tájékozódni erről a PSZÁF weboldalán lehet.

Nem feltétel tehát a felsőfokú végzettség, ám aki szakirányú ismeretekkel rendelkezik, vélhetően könnyebben teszi le az előírt vizsgát. Remélhetőleg ez nem csak névleg lesz vizsga és ki lehet könnyedén játszani a rendszert, esetleg a megfelelés elérhető lesz mindenki számára. Mert akkor csak újabb bürokratikus lépcsőt sikerült bevezetni. A kitűzött célt, hogy a sarki fűszeres ne lehessen egyúttal hozzá nem értő hitelközvetítő is, nem érjük el. Holott a valódi célja ennek a szigorításnak ez lenne. Hogy valóban felkészült, kompetens szakemberek legyenek segítségünkre ha az élet úgy hozza hogy megszorultunk, vagy befektetni szeretnénk, s kölcsönhöz folyamodunk.

A fentiekből következik, hogy néhány hitelközvetítő iroda valószínűsíthetően be fog zárni – ha csak időlegesen is – 2010 októberében. Bár kérdéses, hogy jó magyar szokás szerint csak a szabályozás van meg, ennek ellenőrzésére már nem fordítunk energiát, s pénzt. Vagy hogy e gazdasági szegmensben mennyire szabálykövetőek annak szereplői. Hogy milyen szankció vár arra, aki a fenti határidő ellenére érvényes vizsga nélkül tovább folytatja hitelközvetítői vagy betétgyűjtési tevékenységét, még nem tudni.

Mi változott az autókölcsönök területén az elmúlt hónapokban? És hogyan alakult az autópiac?

A legutóbb, egy hónappal ezelőtt, február végén, arról értekeztünk, hogy Németországban borzasztó negatív rekordokat döntöttek az eladási statisztikák. Bár 2009-ben még úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, mivel az autóeladások a roncsprémium miatt jól alakultak, az év végére kiderült, hogy valójában csak a roncsprémium alakultak olyan jól. Amikor a német kormány megtakarítási okokból megszüntette a segítséget, amelyet azoknak adott, akik régi autóikat leadták, és helyette újat vettek, akkor kiderült, hogy a roncsprémium nem lendületbe hozta az autópiacot, hanem csak egy kicsit még életben tartotta, mielőtt tetszhalott állapotba került. Talán a németek példáján okulva a franciák és az olaszok, akik közel sem állnak olyan jól, mint a világ egyik legerősebb gazdasága, nem engedték el az autógyárak kezét, és még 2010 elején is van roncsprémiumuk. 1000 és 5000 eurós kedvezményt adnak az autók árából, ami hatalmas összeg, hiszen ez még egy középkategóriás, minőségi autó árának is kiteheti a negyedét.

Visszatérve hozzánk és szűkebb környezetünkre: Romániában több mint 60%-kal estek vissza az autóeladások. Mielőtt döbbenettel néznénk erre az adatra, és valami meggondolatlan, enyhén soviniszta kijelentésre ragadtatnánk magunkat: hazánkban 58%-kal esett vissza az autóeladások száma az utolsó válság előtti tavaszhoz, tehát 2008-hoz képest.

Ezzel együtt a hitelpiac is jelentősen megváltozott. A hitelek száma 90%-kal zuhant, ami példátlan a magyar hitelpiac minden szegmensét tekintve. A bankoknak természetesen lépni kellett, hogy ez sikeres lesz-e, arról még a jövő dönt. Mindenesetre érdekes lehet megnézni, hogy milyen intézkedésekben látták a pénzintézetek és a PSZÁF a fényes jövő zálogát.

Először is kizárták a jó hitelek közül a frank alapúakat, mivel ehhez 60% önerő kell, amivel gyakorlatilag senki sem rendelkezik, aki pedig igen, az valószínűleg inkább gyűjt még egy kicsit, és megveszi az autót lábon. Maradt az euró és a forint alapú autóhitel. Utóbbiaknál mindig alacsonyabb a kamat, viszont sokkal nagyobb az önerő (40% a 25%-kal szemben). Magánszemélyeknek pedig már csak hét év lehet a futamidő.

A nem lakossági ügyfelek kicsit jobb feltételekkel juthatnak autóhitelhez: a futamidő cégek és vállalkozások esetén nyolc év, és az önerő csak 35, illetve 20%. Ennek az oka egyszerű: nem természetes személyek csak lízingelhet, és a lízingkonstrukció mindig kedvezőbb, mint akár a legkedvezőbb autóhitel. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a lízing esetén a bankok és egyéb intézmények saját tulajdonukban levő autókat, teherautókat stb. adnak el – úgymond –, tehát bátrabbak, amikor a feltételeket kell meghatározni.

Egyébként a technikai részletek idén tavasszal is nagyjából ugyanolyanok maradtak, mint amilyenek voltak is: a legidősebb autó 12 éves lehet, a futamidő lejártakor sem öregebb 15 évnél, és a legkisebb összeg 300 000 forint. Szintén maradt az autóhitelhez kért papírok listája is: magánszemélyeknek az alapvető iratok, cégeknek mérleg, cégkivonat, aktuális főkönyvi kivonat, és a hitel felvevője részéről a szokásos papírok.
Hogy ezeknek az intézkedéseknek, a változásoknak lesz-e pozitív hozadéka, az még a jövő zenéje. A bankok és a PSZÁF arra számítanak, hogy legalábbis a legrosszabb ügyfeleket ezekkel a kondíciókkal ki lehet szűrni, és a hitelpiac megtisztul: aki nem elég tőkeerős, az nem kap hitelt, sem lízinglehetőséget. Az aggódás érthető, mivel a jelenlegi gazdasági válság is úgy indult, hogy az amerikai bankok már a legrosszabb ügyfeleknek is adtak autó kölcsönt, akiknek az anyagi helyzete pengeélen táncolt, és aztán, őszinte sajnálatára az egész világnak, rosszfelé dőlt el.

A gépjárműhitelek piacáról manapság egy régi favicc juthat eszébe az embernek: Miért van csönd a réten? Mert a pity pang.

Mi mást is várhatnánk persze abban a helyzetben, amikor az autóeladások az egész világon komoly mértékben visszaesnek (kivéve néhány országot, erről majd később), az autóipar halódik, márkák és cégek kerülnek sírba vagy legalábbis annak szélére?

Németországban hihetetlen mértékben visszaesett az autóeladások száma, és úgy látszik, hogy mi sem tudunk kikecmeregni a válságos időszakból, mintha csak valóra válnának Szekfű Gyula szavai a német–magyar sorsközösségről – persze ő egészen más szempontból beszélt a nyugati szomszédunkhoz (akkori szomszédunkhoz) fűződő viszonyról.

Produkáljuk tehát a világ egyik legfejlettebb államának eladási statisztikáit itthon is, a legnagyobb sajnálatunkra. Az új autó eladások száma tavaly drámai mértékben esett vissza, idén pedig még azt is felül fogja múlni. Az gépjármű hitelek területén nyilván ugyanez a helyzet. Azonban nem. A gépjármű hitelek ugyanis még jobban megsínylették a válságot: míg az autóeladások csak 60%-kal estek vissza, addig az autóhitelek 90%-kal. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? 2008-ban minden tízből kilenc autót gépjárműkölcsönre, egyet pedig készpénzre vettek meg, 2009-ben pedig éppen fordítva: hitelre tízből egyet, készpénzre tízből kilencet.

Milyen hiteleket kínálnak bankok? Miért ennyire nagy a visszaesés? Talán rosszak a gépjárműhitelek? Semmiképpen sem. A kihelyezés szigorúbb, de a kamatok alacsonyabbak. A gépjármű hitelek visszaesése a felvevők bizonytalankodásának eredménye. Ráadásul a mai gépjárműhitel piac annyi hitelt tartalmaz, hogy azokat nem könnyű átlátni, így általánosítani sem lehet.

A klasszikus gépjárműhitel az, amelyet új vagy használt autó vásárlásához vesz fel az ügyfél. Ilyen esetekben a megvenni kívánt autó nem lehet idősebb 12 évesnél, és a hitel lejártakor sem lehet több tizenötnél. A hitel maximális futamideje 8 év, a hitelösszeg korlátlan és akár a jármű 80%-ára is rúghat. Természetesen felvehető a kölcsön euró vagy frank alapon is.

A gépjárműhöz kapcsolódó hitelek azonban sokkal összetettebbek ennél. Ide tartozik például a gépjármű-fedezetes gyorshitel, amelyet személyi kölcsön, hitel helyett érdemes felvenni, mert a végeredmény ugyanaz, mint személyi hitelt vennénk fel, azonban sokkal jobbak a kondíciók. A gépjármű hitel eme fajtájának lényege, hogy az ügyfél autója, teherautója, motorja stb. terhére vesz fel hitelt, mégpedig a jelzálogtárgy EuroTax-értékének 80%-áig. A jármű tulajdonjoga az ügyfélé marad, semmilyen használatbeli korlátozást nem kell elszenvednie.

A gyorskölcsön után a gépjármű hitelek palettáján egy külön szelet a BAR-, illetve mai nevén KHR-listás ügyfelek számára kialakított konstrukcióké. Ezen hitelek felvételéhez az adós „rossz hírneve” miatt szigorúbb ellenőrzésen kell átesni, a bank alaposan megnézi, hogy nem egy megbízhatatlannak minősített adósnak folyósít-e gépjárműhitelt. Ha a hitelfelvevő átmegy a vizsgán, a kondíciók már ugyanazok.

A gépjárműhitelt kiváltó hitelekről kell még végül említést tenni. A felvétel kondíciói megegyeznek az elsőként említett gépjárműhitelével, csak ebben az esetben a kölcsönt nem autóvásárlásra fordítja az ügyfél, hanem arra, hogy egy rossz, drága, magas törlesztésű hitelt egy összegben visszafizesse, és aztán a sokkal jobb, olcsóbb hitelt törlessze tovább.

A jelzáloghitel-válságról manapság már hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, mivel annyira lefoglal mindenkit a gazdasági világválság – teljes joggal, hiszen következményei pusztítóak –, hogy a tulajdonképpeni okozó tényezőt már homály fedi.

Érdekes lehet tehát egy pillantást vetni a 2008-tól világszinten érezhető jelzáloghitel válság kiindulása körüli eseményekre, hogy tisztábban lássunk. Egyrészt érdekes is lehet tudni, hogy mi okozhat olyan krízist, amely az egész világot megrázza, másrészt esetleg láthatjuk a jeleket, ha legközelebb megint ilyen irányba kezd elmenni a pénzpiac. Persze mi, földi halandóként, ki nem választottként aligha tudunk tenni bármit is, hogy az események a jó irányba forduljanak, de mégis jobb, ha ismerünk valamit, mert a pszichológia egyik alaptétele szerint amit ismerünk, attól már nem félünk – annyira. (Ezzel mondjuk aligha értenek egyet azok, akik nagyon jól ismerték Sztálint vagy Rákosit, és éppen ezért rettegték a generalisszimuszt és legjobb tanítványát. A pszichológusok is tévedhetnek…)

A jelzálogpiac válsága annak köszönhető, hogy a bankárkaszt nem elégedett meg addigi bevételeivel, hanem még többet akart összeharácsolni magának. Ez talán sommásnak ítéletnek hangzik, azonban rátapint a lényegre, és nem lehet egyetlen szavát sem megcáfolni. Talán még emlékezhetünk rá az iskolai tanulmányokból, hogy az 1929-es válság (amelynek következményei a mainál sokkal pusztítóbbak voltak) azért is alakult ki, mert Amerikában már mindenki megvett mindent, az emberek egyszerűen nem akartak több autót, mosógépet stb. venni, teljesen beállt a piac. Persze nem ez volt a közvetlen kiváltó ok, de az egész ide vezethető vissza.

A mostani válság alapvető oka tehát az volt, hogy a jó adósok már mind vettek fel hiteleket, a hitelpiac nem akart tovább bővülni. (Miért kell mindig mindennek tovább bővülni? Miért ez a kulcsszó? Miért elvárás, hogy minden ország gazdasága állandóan növekedjen? Hova?) A bankok így elkezdtek a rosszabbnak tűnő adósok számára is konstrukciókat kifejleszteni, magyarul: azoknak is akartak jelzáloghitelt folyósítani, akiknek addig nem adtak volna, csak, hogy bevételeiket növelni tudják. (Nagyon szép török eredetű szavunk eszünkbe juthat: harácsolás.)

A jelzáloghitelek közül elsősorban az ingatlanok körüli problémák okozták a válságot. Egyre több rossz adós kapott hitelt, mivel senki sem gondolta, hogy az USA növekvő gazdasága egyszer recesszióba fordul, és az adósok hirtelen nem tudnak majd fizetni. Azonban a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés csak illúzió, hiszen mindig jönnie kell a ciklikus visszaeséseknek is. A bankok ráadásul saját maguk alatt vágták a fát, hiszen – amellett, hogy ostoba módon nem számítottak arra, az USA gazdasága sem növekedhet örökké – egyre megbízhatatlanabb adósoknak helyeztek ki pénzt. Így, ha a gazdaság egy kicsit megingott, azonnal rengeteg megbízhatatlan adós került nehéz helyzetbe, akiknek amúgy is problémás lett volna a hitelük, de egy nehezebb időszak természetesen őket érintette a legjobban. Ha még mindig nem ment el a kedve az ingatlanhitelektől, az alábbi linkre kattintva: jelzáloghitel kalkulátor számolhat és ajánlatot is kérhet.

A pénzáram egy adott időtartam alatt befolyó pénzbevételek és kiáramló pénzkiadások sorozata. Egy pénzösszeg jövőértéke megmutatja, hogy ha az adott futamidő alatt a pénzt az elvárt hozammal fektetjük be, mennyi pénzünk lesz a futamidő végén. Egy jövőben esedékes pénzösszeg jelenértéke megmutatja, hogy mekkora összeget kellene befektetnünk a jelenben az elvárt hozammal ahhoz, hogy az esedékes pénzösszeget kapjuk meg az adott jövőbeli időpontban. Évjáradékról vagy annuitásról beszélünk, ha a jövőben esedékes pénzek között eltelt idő azonos, továbbá az egymást követő pénzösszegek mértani sort alkotnak. Ha a hozamok végtelen hosszúak, az annuitást örökjáradéknak nevezzük. Az annuitások esetében a hozamok lehetnek állandóak (egyszerű annuitás), vagy növekvőek egy g%-kal (növekvő annuitás). További magyarázatok a Pénzügyi Fogalomtár oldalain.

A gyorskölcsönök a mai idők mumusai Magyarországon, és talán máshol a világban is, ahol jóindulatú hitelfolyósítók próbálnak meg kölcsönt adni a megszorult embereknek.

A gyorskölcsön a Provident nevű pénzügyi uzsorás cég tevékenysége nyomán lett szitokszó hazánkban. Bár a tisztességes bankok és pénzintézetek tiltakoznak az ellen, hogy terméküket a lakosság elátkozza, valójában érthető, hogy a kölcsönt már felvevők vagy azok, akik ezen gondolkodnak, nincsenek jó véleménnyel a gyorskölcsönökről.

A gyorshitel lényege, hogy különösebb cécó nélkül, mindössze néhány személyes irattal fel lehet venni egy kisebb-nagyobb összeget – legalábbis a hitelfelvevő oldaláról a gyorshitel erről szól. A bankok ehelyett úgy látják, a gyorshitel egy olyan hitelforma, amikor a pénzt meglehetősen kockázatos körülmények között helyezik ki olyan embereknek, akik rá vannak utalva erre a forrásra, de éppen már amúgy is – sokszor – kiszolgáltatott helyzetük miatt még sérülékenyebbek, és könnyen elképzelhető, hogy nem tudják visszafizetni a felvett hitelt. A bank tehát a magas kamat miatt jó üzletet, ugyanakkor nagy kockázatot is lát a gyorskölcsönökben.

Végül meg kell említeni az uzsorásnak is nyugodtan nevezhető pénzpréseket, amelyek számára a gyorskölcsönök csak egy eszköz, hogy a szerencsétlen helyzetbe jutott emberekből, azok nyomorúságát vagy tájékozatlanságát kihasználva – minél több pénzt tudjanak kisajtolni.

Érdekes, hogy a gyorskölcsönök rendelkeznek a legmagasabb kamattal: ennek oka, hogy a hitelező megpróbál a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb pénzhez jutni. Erre az ösztönzi, hogy a hitel bármikor bedőlhet (ne feledjük, általában az ilyen kölcsönt bajban levő emberek veszik fel), így egyetlen célja, hogy még a bedőlés előtt a lehető legtöbbet visszakapja belőle. A banknak és az adósnak sem érdeke a zálogtárgy elárverezése, a börtön stb., így a folyósító mindig számíthat arra, hogy a felvevő utolsó erejét is megfeszítve megpróbálja törleszteni a kölcsönt.

A gyorskölcsönök piacán azonban vannak kedvezőbb konstrukciók is. A hitelkondíciók attól függenek, hogy mennyi pénzt helyeznek ki, és milyenek feltételeknek kell megfelelni. A fentiekből következik, hogy minél bizonytalanabb egy gyorshitel, annál magasabb lesz a kamata. Az autóhitel jellegű autófedezetes gyorshitelnek például éppen ezért nem magas a havi törlesztése: mivel ebben az esetben a bank vagy a pénzintézet egy megfelelő áron értékesíthető ingóságot kap, ha az adós nem tud vagy nem akar fizetni.

Itt is fennáll a veszély, hogy amikor az adós már érzi, hogy szorul a gyorshitel által a nyakába helyezett hurok, akkor például szándékosan megrongálja a jelzálogtárgyat vagy valamilyen egyéb trükköt eszel ki, azonban ez ritkaság, ezért az autó alapú gyorshitelek viszonylag kedvezőek. Hogy miért is érdemes gyorskölcsönt felvenni? Mert valóban sokkal gyorsabban hozzájuthat a pénzéhez, mint bármilyen egyéb hitelformánál; mert valóban csak néhány papírra van szükség a pénz igényléséhez; és, ami ezzel összefügg: a folyósító nem kér fizetési papírt, nem érdekli, hogy mennyi a havi jövedelme, és ez nagyon jól jön manapság, amikor szinte mindenki minimálbérből tengődik – a statisztikák szerint legalábbis mindenképpen.