Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

Kötvénykibocsátás III.

május15

A kötvénykibocsátásnál a kamatláb kialakítását illetően kicsivel nagyobb a kibocsátó kezdeményező szerepe. A kamat visszafizetésének forrása is eltérő lehet a két konstrukció esetében.

Amennyiben a kölcsönt fejlesztésre fordítják, úgy a bankhitel kamata a beruházás üzembehelyezéséig az adózott nyereséget terheli, s csak ezután az értékcsökkenési leírás elszámolásának megfelelően válik költséggé, míg a kötvény kamata mindvégig termelési költségtényező marad. Ezen – a számviteli elszámolás különbözőségéből eredő – eltérés jelentős adómegtakarítással járhat, ezáltal csökkentve a kötvénykibocsátás költségeit!

A fenti tényezőket összefoglalva elmondható, hogy azonos kondíciókkal – futamidő, kamatköltség, járulékos költség – rendelkező bankhitel és kötvény közül, a törlesztési feltételek különbözősége miatt, a pénz időértékének törvényszerűségeiből következően sokkal kedvezőbbnek tekinthető a kötvény. Nemcsak a kibocsátó likviditása, hanem tőkeköltsége szempontjából is.

Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az adott nemzetgazdaság vezénylése milyen súllyal oszlik meg az állam és a piac között, tehát, hogy mennyire elterjedt a gazdaság egészében a tőkepiaci instrumentumok általi finanszírozás.

A kötvénykibocsátással szerzett idegen tőke leginkább a piac által vezérelt, tőkepiac alapú finanszírozással működő piacgazdaságokra jellemző. Ezzel szemben hazánkban a bankok játszanak igen erős szerepet a finanszírozásban, aminek részben oka lehet az is, hogy az értékpapírok kibocsátása a kisebb méretű vállalkozásokra, mint kibocsátókra szinte megoldhatatlan feladatokat ró. Így sok esetben fel sem merül ezen finanszírozási forrás igénybevétele.

Nem fog megjelenni.

Website example

Hozzászólás: