Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

Kötvénykibocsátás II. rész

május13

A kötvénykibocsátás és a banki hitel összehasonlításnál figyelembe veendő főbb szempontok az alábbiak:

A folyósítás ütemezése, hiszen a kötvénynél a jegyzés lezárását követően egy összegben, míg bankhitelnél általában a kiadások felmerülésének megfelelően ütemezve, folyamatosan bocsátja a pénzt rendelkezésre a pénzintézet.

A lejárati idő kérdésében érdemleges különbség nincs.

A törlesztés kezdete, ütemezése az egyik legjelentősebb különbség. A bankhitel visszafizetése még bizonyos türelmi idő megléte mellett is már a futamidő alatt, sőt annak első felében megkezdődik, ezzel szemben a kötvény névértékének törlesztése kedvezőbb feltételek között – a kibocsátó nagyobb választási szabadsága mellett –, akár a futamidő végén egy összegben is történhet.

Mind a beruházási hitel, mind a kölcsön törlesztőrészletei az adózott eredményt terhelik.

A kölcsönforrás ára, – mint minden finanszírozási kérdésnél – az egyik legfontosabb szempont. Mindkét esetben – mint minden külső forrásbevonásnál – mértékét alapvetően az uralkodó pénzpiaci kamatok, mint hasonlító hozamok, más néven az átlagos piaci kamatláb határozza meg. Ennek megjelenési formája azonban jelentősen eltér a két konstrukció esetében. Bankhitel esetében az éves kamat mértékét, mint a kölcsönforrás árát a hitelösszeg százalékában kifejezett hitelkamatláb jelenti. Ezzel szemben a kötvénykibocsátásnál a befektetőknek fizetendő jövedelem kétféle formában is megjelenhet, árfolyamnyereség – a kibocsátási ár és a névérték különbségeként –, illetve a nominális kamat formájában. (A névérték alatti kibocsátás a befektetőnek jövedelmet, s értelemszerűen a kibocsátónak külön kiadást jelent, illetve fordítva, a névérték felett történő kibocsátás költségkímélő a kibocsátónak, s hozamcsökkentő tétel a kötvényvásárlónak.) A kötvénykibocsátó számára tehát az árfolyamkülönbözet és a névleges kamat együttes összege jelenti a forrás árát.

A hitelfelvétel járulékos költségei közel azonosnak tekinthetők, hiszen mind a két esetben terhelheti lebonyolítási jutalék, esetleges garanciaszolgáltatási díj a kibocsátót. E járulékos költségek tekintetében a bankhitel némileg olcsóbbnak bizonyulhat a nyilvános kötvénykibocsátáshoz képest, hisz a kötvény előállítása, jegyeztetése, a kapcsolódó hirdetésszervezés, illetve információszolgáltatás jelentős költségekkel járhat. Sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy az értékpapírtörvény (1996. évi CXI. törvény) az úgynevezett tőzsdekényszer bevezetésével jelentősen megdrágítja a kötvénykibocsátást. Ennek értelmében ugyanis a 200 millió forintnál nagyobb össznévértékű értékpapír-sorozatot kötelező bevezetni a tőzsdére, ami pedig nem olcsó dolog.

A kötvénykibocsátás és a banki hitel összehasonlításának befejező részét pénteken olvashatják el.

Nem fog megjelenni.

Website example

Hozzászólás: