Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

Kötvénykibocsátás I. rész

május11

A kötvény a gazdaság egyik klasszikus pénzügyi eszköze, amely a szabad pénzforrások ideiglenes átcsoportosításával a rendelkezésre álló jövedelmek kiegészítését, hatékonyabb felhasználását szolgálja.

Közgazdasági tartalmát tekintve egyik oldalról hitel, a másik oldalról megtakarítás. A kötvény értékesítésekor a kibocsátó, azaz az adós, a vásárlókhoz, a nagyközönséghez – személyek és szervezetek széles köréhez –, azaz a hitelezőkhöz fordul általában hosszabb távú (lejáratig szóló) pénzigényének kielégítésére. A kötvények kibocsátása révén tehát lehetőség nyílik a kisebb, működésképtelen helyzetben lévő tőkék összevonására, termelésbe vitelére, illetve a nagyobb, de kevésbé hatékony tőkék hatékonyabb területre való csoportosítására.

A kötvény értékesítésével a kibocsátó beruházási céljainak finanszírozására általában hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettséget vállal, és ennek eredményeként likvid pénzeszközökhöz jut. E kötelezettség arra irányul, hogy a kötvényen feltüntetett összeget (a névértéket), annak meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint a vállalt esetleges szolgáltatásokat a megjelölt időben és módon a kötvény mindenkori tulajdonosának megfizeti, illetve teljesíti.

A kötvény tulajdonosa a kibocsátó intézmény üzletvitelébe sem beleszólási joggal, sem valóságos, sem pedig formális társtulajdonosi jogokkal nem rendelkezik.

A kötvény jogi formáját tekintve kölcsön. E kölcsönügyletben a kibocsátó az adós, a vásárló pedig a hitelező. A hitel a lejáratig szól, a kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb eddig az időpontig köteles visszafizetni. Mint azt már tudjuk, a kötvény a kamatozó értékpapírok csoportjába tartozik, tehát a forrás ára előre rögzített feltételek mellett alakul.

A kötvény tulajdonosa, mint a kölcsönt adó tulajdonosi jogokkal egyáltalán nem bír. Mindezekből kitűnik, hogy a kötvénykibocsátás, mint – a vállalkozás szempontjából – hosszú lejáratú kötelezettség a beruházási hitelek alternatívájaként merül fel. Néhány gondolat erejéig vessük össze a kötvénykibocsátás útján szerzett forrást a bankhitellel!

Az összehasonlítás során végig feltételezni fogjuk, hogy a következő két feltételezés teljesül, azaz egyrészt az, hogy a kibocsátó (pl. gazdálkodó szerv) kaphatna bankhitelt, másrészt, hogy a kötvényekkel szemben potenciális kereslet mutatkozik, tehát a kibocsátás is sikeres lehet.

A téma kifejtése szerdán folytatódik!

Nem fog megjelenni.

Website example

Hozzászólás: