Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

 

A pénzügyi elemzéshez szükséges adatkorrekciók

augusztus10

A múltbeli adatok elemzése normál esetben 5 éves időtávra terjed ki. Ez az érték amolyan hallgatólagosan elfogadott szabvány az értékelők között, mert a legtöbb üzleti tevékenység esetében ez az időkeret elégséges az üzleti folyamatok tendenciáinak azonosítására.

Természetesen bizonyos iparágakban ennél hosszabb időtáv elemzése is szükséges lehet, míg máshol a gazdasági ciklusok az ötévesnél rövidebb időtartam használatát sugallják.

Az adatok feldolgozása a pénzügyi kimutatások kiigazításával, korrekciójával folytatódik. A kiigazításokra az adathalmaz szabványosítása miatt van szükség, mert az elemzést végző célja, hogy a múltbeli adatokat olyan formába hozza, hogy azokból kiindulva a jövőre vonatkozóan megbízható és reális várakozásokat fogalmazhasson meg.

A kiigazítások a pénzügyi kimutatások (mérleg, eredménykimutatás, felvett hitel) olyan természetű módosítását jelentik, ahol a vállalat üzleti tevékenységére egyébként nem jellemző elemeket kivesszük az értékelésből, így azok – helyesen – nem fogják a jövőre vonatkozó várakozások információs bázisának részét képezni.

A kiigazított adatok használata azonban nem csak a jövőre vonatkozó becslések miatt lehet indokolt, hanem a jelen pénzügyi helyzetének helyes elemzését is segíti, lehetővé teszi az iparági adatokkal való reális összehasonlítást (jövedelmezőség, tőkeszerkezet összetétele stb.).

A vállalatok saját teljesítményének, fejlődésének mérése is a kiigazított adatok vizsgálatán keresztül válik csak lehetővé, hiszen a pénzügyi kimutatásokban évről évre szerepelnek olyan tételek, amelyek nem a szigorúan vett üzleti folyamatokhoz kötődnek, ellenben jelentősen megváltoztatják a vállalkozás eredményességéről kialakult képet, akár pozitív, akár negatív irányban.

A cash flow szerkezet elemzése

augusztus2

A beszámolók pénzügyi aránymutatókra alapozott analízise mellett újabb és újabb értékelési technikák jelentek meg, és hódítottak tért az utóbbi két évtizedekben.

Ennek egyik magyarázatául azt szokták fölhozni a hagyományos elemzés bírálói, hogy a tapasztalatok szerint gyenge a korreláció a vállalkozás korábbi beszámolóiban kimutatott számviteli eredményei és részvénypiaci teljesítménye között.

A másik sokat hangoztatott érv szerint a különféle országok számviteli előírásai olyan lényegesen különböznek, hogy ugyanazon cég egészen más összegő nyereséget mutatna ki A országban, mint B-ben. Ha a számviteli eredmény iránti bizalmunk meginog, akkor az áttekintett ráták közül elsősorban a jövedelmezőségi mutatók azok, amelyek kiegészítésre (esetleg: helyettesítésre) szorulnak. Logikailag is belátható, hogy a számviteli eredményen nyugvó jövedelmezőség nem konzisztens a CAPM modellel. Nem lehet az, mert a beszámoló eredménykimutatása az adóssággal való finanszírozás tőkeköltségét, a hitelkamatot elismeri csökkentő tényezőként, a tulajdonosi tőke után elvárható hozamra azonban nincs tekintettel.

A számviteli nyereség megállapításánál a saját tőke ingyenes forrásként viselkedik. A probléma kiküszöbölésére a modern irányzatok többsége az eredmény helyett a cash flow-t állítja a középpontba. A realizálódó cash flow, a vállalkozás tényleges pénzjövedelme nem függ a számviteli elvektől.

A pénzjövedelem vizsgálatára kialakított séma a cash flow kimutatás. A kimutatás lényege, legfőbb sajátossága, hogy a vállalkozás pénzjövedelmeinek áramlását, pontosabban képződését és felhasználását veti egybe.

A cash flow kimutatás direkt és indirekt formában is összeállítható. A direkt cash flow kimutatás a cég valamennyi pénzbevételét és pénzkiadását tartalmazza, az elemi gazdasági eseményekből épül föl. Az indirekt cash flow sokkal összevontabb, az elemi eseményeket szintetizáló pénzjövedelmekből indul ki. Tervezésnél csak az indirekt forma használható.

Befektetés előtt – értékelés

június29

Egy vállalkozásba történő befektetést, mint döntést egészen biztosan, minden esetben megelőz egy részletes elemzés, még akkor is, ha a befektetés nem jár együtt a többségi tulajdon megszerzésével.

Részletekbe menő elemzés készül akkor is, ha már birtokoljuk a gazdálkodó egységet, de feladatunk vállalkozás üzleti tervének összeállítása. Ez bizonyosan – az újonnan induló cégeket kivéve – a korábbi működés értékelésével, tapasztalatainak leszűrésével kezdődik. A terv szakmai megalapozásához jóformán elengedhetetlen a tervidőszakot megelőző két-három üzleti év sokoldalú, aprólékos analízise; a gazdálkodás színvonalának, hatékonyságának, a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének vizsgálata.

Egy vállalat gazdálkodását sokféle céllal és változatos módszerekkel lehet elemezni. A fundamentális elemzéshez, valamint az üzleti terv összeállításához szükséges elemzés alapvetően az előző időszakok számviteli beszámolóinak értékelésére koncentrál.

A hitel előterjesztés és a cenzúradöntés

június23

A hitelügyintéző összeállítja azt az anyagot, amely alapján az illetékes banki testület, az ún. cenzúrabizottság döntést hozhat. Ez az anyag a cenzúra előterjesztés, amely tartalmazza a hitelkérelemmel kapcsolatos valamennyi lényeges külső, többnyire magától a kérelmező ügyféltől kapott és belső információkat: az adósminősítés, a fedezetértékelés, és az ügyletminősítés eredményeit és legfontosabb megállapításait.

A cenzúra előterjesztésben az előterjesztő döntési javaslata is megjelenik. Ha pozitív, akkor az árazásra is ajánlást tesz.

A legtöbb hitelintézetnél a döntést az ún. cenzúrabizottság hozza, amely a bank munkatársaiból áll. Amennyiben a bizottság elutasító döntést hoz, annak okairól írásban tájékoztatják az ügyfelet. Jóváhagyó döntés esetén a bizottság meghatározza a szerződés összes feltételét (a hitel kondícióját): az engedélyezett hitelösszeget, a kamat mértékét, a törlesztés ütemezését, a kért biztosítékokat és minden más kikötést, amit szükségesnek tart.

Az összes feltétel kölcsönszerződési ajánlat formájában kerül vissza a hitelkérőhöz, aki azt elfogadás esetén cégszerűen aláírja. A köznapi szóhasználattól eltérően a bank és ügyfele közötti hitelkapcsolat a Ptk. alapján bankkölcsön-szerződéssel jön létre. Ha a cég az ajánlatot nem kívánja elfogadni, a vitatott feltételekről további tárgyalást kezdeményezhet, vagy más bankhoz fordulhat.

Eredmény szerkezeti mutatók

június12

Egy vállalkozás jövedelmezőségének elemzésekor külön vizsgálni szokták, hogy az adózás előtti eredmény mennyiben származik az üzemi tevékenységből, a pénzügyi műveletekből ill. a rendkívüli tételekből.

Mind a termelő, mind a kereskedő típusú cégeknél az tekinthető „egészségesnek”, normálisnak, ha az eredmény zöme az üzemi tevékenységből ered. Ha a pénzügyi műveletek eredménye jelentős részarányt képvisel, akkor is figyelmet érdemel, ha értéke pozitív, de akkor is ha negatív.

Jelentős pozitívumnál vagy az üzemi tevékenység nem kellően jövedelmező, vagy a jövedelem nem ott keletkezik, ahol a tevékenység alapján képződnie kéne. A jelentős negatív részarány a magas kamatfizetésre, a túlzott eladósodásra utalhat. Ilyenkor az üzemi tevékenység során képződő eredmény zömét a hitelezőknek kell átengedni.

Szintén kedvezőtlen jel, ha a nyereség számottevő részben a rendkívüli műveletekből ered, mert ezek megismétlődése a jövőben nem várható.

Újabbak »