A feltűnően alacsony és a feltűnően magas mutató értékeket egyaránt kellő fenntartással célszerű fogadni. Az alacsony jövedelmezőség mögött sokszor adózási megfontolások állnak. Mélyebb vizsgálatra érdemes az is, hogy mi rejlik a szokatlanul magas értékek mögött.

A szakágazati átlaghoz történő viszonyításnál fokozott óvatossággal kezeljük a vegyes profilú (több lábon álló) cégeket. Kicsi ugyanis annak az esélye, hogy a főtevékenység erőforrásigénye, jövedelmezősége és kockázata az egyéb tevékenységekre is jellemző legyen.

A CESI kapitalizáció súlyozású, kezdetben dollár, 2003. január 1-jétől pedig euró alapú részvényindex, amelynek bázisa az 1995. június 30-i állapotot tükröző 1000 pont. A CESI kosarába az egyes értéktőzsdék hivatalos kategóriájában szereplő legnagyobb kapitalizációjú és likviditású részvények közül azok kerülhetnek, amelyeket külföldiek is vásárolhatnak (kivéve a részvényalapok és a portfóliótársaságok papírjait). Az egyes országok piacainak kosárbeli súlyát összkapitalizációjuk egymáshoz való aránya határozza meg. Egyetlen országból származó papírok összesített részesedése sem lehet több a kosár egyesített tőkeértékének felénél, és a kosárban egyetlen részvénysorozat súlya sem haladhatja meg a 12%-ot.

A közép-európai térség tőzsdéire bevezetett papírokból kialakított Közép-Európai Blue Chip Index (CETOP20) fő célja, hogy benchmarkként szolgáljon a térségben befektető portfóliókezelők számára. Az index bázisának időpontja 2001. január 2., értéke 1000 pont, a hivatalos publikálás pedig 2002. január 2-án kezdődött. Az index számítására naponta egyszer, a tőzsde zárások után kerül sor.

A CETOP20 kapitalizáció súlyozású teljesítményindex, értékét a BÉT euróban számolja. Az indexkosárban a közép-európai régió 20 blue chip papírja szerepel, egy tőzsdéről maximum 7 papír szerepelhet egyidőben az indexben. A számítások eredményeképpen az index aktuális kosarát jelenleg öt tőzsde részvényei teszik ki (Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana, Zágráb), ám az index kosarának évente kétszeri felülvizsgálatakor a régió más tőzsdéi is kérhetik felvételüket.

Mindebből az is következik, hogy a piac az újonnan megjelenő információkra azonnal és helyesen reagál. Azt a megközelítést, amely a tőkepiaci árazódást ilyen tökéletesnek tekinti, hatékony tőkepiacok hipotézisének (Efficient Market Hypothesis, EMH), vagy ritkábban hatékony tőkepiacok elméletének (Efficient Market Theory, EMT) nevezzük. Itt is megjegyezzük, hogy a tőkepiacok tökéletes hatékonyságával kapcsolatos paradigma a számos időközbeni alternatív megközelítés ellenére mindmáig „él”.

A hatékony tőkepiacok hipotézisének definíciója ebben a formában azonban olyannyira általános, hogy empirikusan nem is tesztelhető, ehhez ugyanis előbb defi niálni kellene a rendelkezésre álló információkat „teljességgel tükrözi” (fully reflect) fogalmat. Az EMH önmagában – egyensúlyi árazási modell nélkül – tehát nem vizsgálható, míg az „azonnal” tisztán a hatékonyság kérdésköre, addig a „helyesen” már egyensúlyi kérdés is.

Szokásos azonban valaminek a működését működési célja tekintetében is hatékonysággal jellemezni. Ilyen például a piac allokáló képességének a hatékonyság fogalmával történő minősítése, vagy egy hozammaximalizálás-kockázatcsökkentés céljából összeállított portfólió megfelelőségének ezzel a fogalommal történő jellemzése. A tőkepiacok esetén az árazást téve a középpontba – és eltekintve a tőkepiacok egyéb társadalmi feladataitól – a hatékonyság az árazás megfelelőségére reflektál.

Megemlítendő, hogy „a tőkepiaci hatékonyság” az angol „efficient market” fordítása. Az angol „efficient” szó azonban sokkal inkább maximumot, tökéletességét jelent, mint magyarban a „hatékony”, ami közelebb áll az „elég jó” vagy „megfelelő” fogalmakhoz. További nyelvi árnyalatként jelentkezik, hogy a vonatkozó angolszász szakirodalom csak elvétve teszi a „tőke” (capital) jelzőt a „piac” (market) elé, holott egyértelműen a tőkepiacok működéséről van szó. Ez a pontatlanság a magyar nyelvben sokkal zavaróbb.

Mindezekből következően az „efficient market” kifejezés használt magyar megfelelője a „tőkepiaci hatékonyság”, pontos jelentése inkább „tökéletes tőkepiaci hatékonyság”, míg pontos értelmezése inkább a „tökéletes tőkepiaci árazás”, bár a magyar nyelvű szakirodalomba itt-ott (így alább is) át-át csúszik az angol nyelvezet vonatkozó „nagyvonalúsága”.

Az euró árfolyama átlépte a kritikusnak tartott 280-as szintet, sőt a forint ott sem állt meg, hanem egészen 276,2-ig erősödött. Korábban 2009. január 20-án járt itt, ami nem kevesebbet jelent, hogy a forint ma közel négy hónapos csúcsot állított be. A svájci frank alapú hitelt felvevőknek szintén jó hír az erősödés, mivel a frank árfolyama 183 forint alá csökkent. A bankközi piacon egy amerikai dollár egész pontosan 208 forintba került.

A forintot már hetek óta támogatja a világszerte tapasztalható kockázatvállalási szándék növekedése, hiszen ma a többi régiós devizánál is erősödés volt tapasztalható, de ahhoz, hogy a forint a 280-as szinten átmenjen, egy országspecifikus adat segítette hozzá: reggel megjelent a márciusi külkereskedelmi statisztika, ami azt mutatta, hogy a magyar külkereskedelem folyó év márciusában sosem látott méretű, mintegy € 500m többletet produkált.

A piac, tegyük hozzá, hogy teljes joggal, azt érti ki a megjelent külkereskedelmi adatból, hogy eddig nem látott mértékű külsőegyensúly-javulás várható idén a magyar gazdaságban. A piaci reakció alapján eldőlni látszik az a kérdés, hogy a 2008 őszén kezdődött, majd idén év elején további lendületet vett forintválság hátterében vajon a roppant gyenge növekedési teljesítményünk (és annak eredményeképpen idei gazdasági visszaesésünk) húzódik-e meg, vagy inkább külső egyensúlyi problémáink vannak.

A világpiaci a hangulat elvileg bármikor megromolhat, a jövőben jöhet rossz magyarországi adat is, vagyis sajnos egyáltalán nem arról van szó, hogy innen már sohasem fog 290 forint közelébe emelkedni az euró, de bízzunk benne, hogy maradnak a jó eredmények. Annak viszont elég kicsi az esélye, hogy az árfolyam ismét hármassal kezdődjön.

Az év végéig még akár 270-275 környéki árfolyamot is láthatunk, és jövőre 260-270 Ft/euró közé is erősödhet a forint. Úgy legyen!

A szerencsejátékot felügyelők szerint valószínűleg másokat is megihletett Bernard Madoff rabszáma, mivel a 0,5,4 számsor 501 db nyerő szelvényen szerepelt az azt követő vasárnapon, hogy Madoff bűnösnek vallotta magát. Előző nap csupán 120 nyerő szelvény akadt.

A lottó szóvivője szerint gyakran játszanak meg olyan számokat, amelyeket a hírekben, tévében vagy újságokban látnak. További tőzsde hírek itt.

Megnyugtató, hogy a háromgyermekes családapa a siker ellenére sem fontolgatja, hogy a pénzzel a tőzsdén próbáljon szerencsét…