Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

 

Deviza alapon nettó hitel törlesztők vagyunk

július2

2010 májusában a magyar háztartások 12,5 milliárd forinttal több forint alapú hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ez a forinthitelek térhódítását jelzi.

Devizában 21,8 milliárdnyi törlesztéssel nettó törlesztő jelenleg a magyar lakosság. A nem pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások forint alapon nettó hiteltörlesztők, deviza alapon nettó hitelfelvevők voltak, míg a hitelállomány összességében nőtt. A fentiek, s a tény, hogy ezentúl ingatlan jelzálogot csak forint alapon lehet bejegyeztetni tovább erősítik a forint hitelek térhódítását, és valószínűsíthetően csökkenteni fogják a bedőlt hitelek számát mind a lakosság, mind a vállalati szegmensben. Valóban tarthatatlan az állapot, miszerint egy induló svájci frank alapú hitel a kezdeti havi törlesztő akár másfélszeresére, adott konstrukció esetén kétszeresére nő a kamatok és az árfolyamváltozás miatt. Némiképp megoldás erre, a mostanában divatos deviza alapú, ám fix havi törlesztőrészletű hitel, pl. gépkocsira. Mely az árfolyamváltozásra a futamidő bővülésével vagy csökkenésével reagál.

Tájékoztató a túlzott eladósodottság kockázatairól

május27

A jegybank (Magyar Nemzeti Bank) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közösen tájékoztatót készített a magyarországi és általános túlzott eladósodás kockázatairól a leendő hitelvállalók részére.

A tájékoztató 2010. június 11-től kötelező jelleggel átadandó és ismertetendő minden hitelfelvevővel. A tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy alaposan gondoljuk át pénzügyi helyzetünket az egész családot tekintve.

A nem körültekintő hitelfelvétel komoly anyagi nehézséget okozhat! Kérjük, alaposan tanulmányozza át ezt a tájékoztatót!

Legtöbben előbb-utóbb óhatatlanul szembesülünk azzal, hogy terveink megvalósításához átmenetileg több pénzre lenne szükségünk, mint amennyit meglévő megtakarításaink és havi jövedelmünk megenged. Egy hitel felvétele segítheti céljaink gyorsabb elérését.

A gyakran több évre, lakáshitelek esetén akár több évtizedre kiható hiteldöntések előtt azonban érdemes időt szánni a kockázatok mérlegelésére. Ha a pénzügyi teherbíró-képességünk által indokoltnál nagyobb hitelt veszünk fel, akkor megnő annak az esélye, hogy a hitelt nem tudjuk maradéktalanul visszafizetni. Ebben az esetben nagyon komoly anyagi hátrány is érhet minket.

Kérjük, mindenképpen szánjon időt ennek a rövid tájékoztatónak az elolvasására, a hitelfelvétel kockázatainak megismerésére és mérlegelésére!

Milyen kockázatai vannak a hitelfelvételnek?

Hitelfelvételkor az ügyfél és a bank vagy egyéb – hitelt, illetve lízingszolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézmény (együtt továbbiakban: hitelező) legjelentősebb kockázata az, ha az adós nem tudja visszafizetni a hitelt. Ez akkor következhet be, amikor a hitel törlesztőrészletében és/vagy az adós jövedelmében, életkörülményeiben jelentős, kedvezőtlen változás történik. Amennyiben az adós a törlesztőrészletek teljesítésével tartósan késedelembe esik, a hitelező felmondhatja a szerződést és az abból eredő tartozás megfizetését egy összegben kérheti, hiszen a felvett hitel összegét a kamattokkal és a szerződésben meghatározott egyéb terhekkel együtt vissza kell fizetni.

A szerződés felmondását követően a hitelező számos módon érvényesítheti követelését. Így az adós – ha rosszul mérte fel törlesztési képességét, és anyagi lehetőségeit meghaladó mértékben eladósodott – elveszítheti a hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyat, lakóingatlana esetében lakhatása kerülhet veszélybe.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a késedelmes fizetés és a követelésérvényesítés – sokszor jelentős összegű – költségei is az adóst terhelik. Amennyiben a vagyontárgy értékesítéséből nem fedezhető a hiteltartozás és az egyéb járulékos díjak, költségek összege, az adóst még további fizetési kötelezettség is terheli.

Emellett, ha az adós a mindenkori minimálbért meghaladó összeggel több mint 90 napja tartozik, adatai bekerülnek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR, korábbi közismert nevén BAR-lista), és ez jelentősen megnehezíti, illetve sokszor kizárja a későbbi hitelhez jutás esélyét.

Nagyon fontos, hogy hitelfelvételkor reálisan és inkább óvatosan ítélje meg a hitelfelvevő jövőbeli hiteltörlesztési képességét, és csak akkora összegű hitelt vegyen fel, amelynek törlesztését – még váratlan kiadások felmerülése, jövedelmének csökkenése és a törlesztőrészlet emelkedése esetén is – biztonsággal tudja teljesíteni!

A törlesztőrészlet megemelkedhet!

A felvett kölcsönt és azok kamatait az adósnak meghatározott idő (a hitel futamideje) alatt általában havonta kell törlesztenie a hitelezőnek. A hitel lehet állandó (fix) vagy a futamidő alatt változó kamatozású. Fix kamatozású hitelnél a futamidő alatt az ügyleti kamatláb nem változik függetlenül attól, hogy időközben a piaci kamatok nőnek vagy csökkennek. Változó kamatozású hitelnél a futamidő alatt a kamatláb megváltozhat. A kamatláb emelkedése esetén a törlesztőrészlet megemelkedik. Minél hosszabb a hitel futamideje, annál nagyobb mértékben emelkedik a törlesztőrészlet a kamatláb azonos mértékű emelkedése esetén.

Hasonló az összefüggés a hitel összege és a kamatláb emelkedése között, magasabb hitelösszegnél ugyanakkora kamatlábváltozás nagyobb törlesztőrészlet-változást eredményez. Némely konstrukciónál a törlesztőrészlet emelkedése helyett a futamidő növekszik, így további törlesztőrészlet-fizetési kötelezettség keletkezik. A változás az ún. kamatperiódusos hiteleknél csak az adott időszakot, kamatperiódust követően (pl. negyedév, félév múlva) jelentkezik.

A törlesztőrészletet a devizaalapú hiteleknél a külföldi deviza kamatszintjének változása mellett a forint/deviza árfolyama is jelentősen befolyásolhatja. Ha az árfolyam megváltozik, akkor a törlesztőrészlet ezzel megegyező mértékben változik: például 10 százalékos leértékelődés önmagában 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést jelent – minden más tényező (kamat, kezelési költség) változatlansága mellett.

A devizaalapú hiteleknél tehát kettős kockázati hatás érvényesül. A devizahitelek kockázataival kapcsolatban kérje a hitelnyújtótól a PSZÁF devizahitelekről szóló részletes fogyasztóvédelmi tájékoztatóját is, vagy töltse le azt a Felügyelet honlapjáról (www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/devizahitelek)! Mielőtt hitelt venne fel, használja a Felügyelet honlapján elérhető hitelkalkulátort (www.pszaf.hu/fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/alkalmazasok)! A kalkulátor segítségével a devizahitelek esetében azt is nyomon követheti, hogy a törlesztőrészlete hogyan változik meg egy esetleges árfolyamváltozás hatására.

Hitelfelvétel előtt alaposan tekintse át a hitel feltételeit, különös figyelmet fordítva arra, hogy a törlesztőrészletekhez kapcsolódóan milyen egyéb költségek merülhetnek fel, változó kamatozású hitel esetén mi alapján számítják a kamatot (pl.: referencia kamatláb), illetve milyen gyakorisággal (pl. havonta, negyedévente, évente) változhat a kamat!

A törlesztésre fordítható jövedelme váratlanul csökkenhet!

A törlesztésre fordítható jövedelem több okból is csökkenhet. Jelentősen megnehezül a hiteltörlesztés, ha az adós vagy a háztartásában élők jövedelme csökken, esetleg elveszíti a munkáját, vagy váratlan kiadások merülnek fel. Javasolt olyan mértékű tartalékot képezni, amely segítségével hosszabb ideig, pl. 6-12 hónapig képes folytatni a hitel törlesztését. Ennyi idő alatt lehetőség van új munkahelyet találni, a hitelnyújtóval a feltételeket újratárgyalni, illetve az átmeneti kedvezőtlen pénzpiaci változások miatt megemelkedett törlesztőrészleteket is fizetni.

Hitelfelvétel előtt alaposan gondolja végig, hogy jövedelmének mekkora részét tudja – váratlan események bekövetkezése esetén is – törlesztésre fordítani, illetve esetleges jövedelemcsökkenés esetén vannak-e ehhez felhasználható tartalékai!

Ha nehéz helyzetbe került, mihamarabb vegye fel a kapcsolatot a hitelezővel és egyeztessen a szerződés átütemezésének lehetőségeiről!

Ügyeljen arra, hogy a hitel kiváltása érdekében egy újabb, növekvő terhet jelentő hitel felvételével könnyen adósságörvénybe kerülhet, és egyre nagyobb adósságot kell törlesztenie!

Mekkora törlesztőrészlet vállalható a kockázatok figyelembevételével?

A felvehető hitel összegének meghatározásához mindenekelőtt számítsa ki a hiteltörlesztésre tartósan rendelkezésre álló jövedelmet. Gondolja végig, hogy háztartásának jövedelméből mennyit tud a hitel törlesztésére fordítani, illetve az egyes jövedelmekre mennyire tartósan számíthat. Ha több hitellel rendelkezik, akkor azok törlesztőrészleteit össze kell adni. Ne az esetlegesen alacsonyabb, kezdő akciós törlesztőrészletet vegye alapul a tervezésnél! A rendelkezésre álló jövedelemhez képest megfelelően alacsony törlesztőrészlet választásával jelentősen csökkenthető annak a kockázata, hogy Ön nem tudja visszafizetni hitelét.

A várhatóan tartósan rendelkezésre álló jövedelem és a hitel devizanemének függvényében a következő oldalon lévő táblázatban olvasható felső korlátok betartása ajánlott a hitelfelvétel során. Természetesen a hitelnyújtó szigorúbb feltételeket is szabhat a hitel elbírálásakor.

Példa: Tegyük fel, hogy az Ön és az Önnel egy háztartásban élők összes havi nettó jövedelme 270 ezer Ft. Ezt nem fordíthatja mind hiteltörlesztésre, hiszen élelmiszerre, lakásra, iskolára, ruhára stb. is kell költenie, tehát ennél lényegesen kevesebb lehet a vállalható hiteltörlesztő-részlet. A fenti táblázat alapján, ha forint lakáshitelt venne fel, akkor úgy válasszon, hogy a hitel futamideje során az előre kalkulálható maximális törlesztőrészlete ne legyen több havi 108 ezer forintnál! (270 ezer Ft * 40% = 108 ezer Ft).

Ha euroalapú hitelt választ, akkor arra ügyeljen, hogy az Önnek ajánlott hitel havi törlesztőrészlete ne haladja meg a 81 ezer forintot (270 ezer Ft * 30% = 81 ezer Ft).

Végül, ha esetleg egyéb devizában (svájci frank, japán jen stb.) venné fel a hitelét, akkor a hitel törlesztőrészlete ne legyen több havi 54 ezer forintnál (270 ezer Ft * 20% = 54 ezer Ft).

Devizaalapú hitel esetén azért célszerű kisebb törlesztőrészletet vállalni, mert a deviza árfolyamának emelkedése esetén a törlesztőrészlet megnő.

A táblázatból levonható legáltalánosabb következtetések, hogy minél nagyobb a háztartás jövedelme, a jövedelem annál nagyobb hányada fordítható hiteltörlesztésre. Továbbá, a forinthiteleknek nincs árfolyamkockázatuk, ezért kevésbé kockázatosak, mint az eurohitelek, az eurohitelek pedig kevésbé kockázatosak, mint az egyéb devizaalapú hitelek.

A táblázatban megjelölt jövedelemkategóriákhoz képest az egyes konkrét élethelyzetek, életvitel függvényében nagyon különböző lehet a szabadon felhasználható jövedelemhányad mértéke, ezért hitelfelvétel során elsősorban egyéni helyzete alapján mérlegeljen. A mérlegelésben segítségére lehet a PSZÁF honlapján található háztartási költségvetés-számító program (www.pszaf.hu/fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/alkalmazasok).

A döntéshez alaposan tájékozódnunk kell!

Hitelfelvétel előtt tájékozódjon a hitelek, finanszírozási lehetőségek különböző fajtáiról, azok kondícióiról! Ebben segítségére lehetnek a szolgáltatók honlapjain közzétett összehasonlító alkalmazások, hitelkalkulátorok, tájékoztató anyagok, illetve a PSZÁF honlapján található hitel- és lízing termékválasztó program (www.pszaf.hu/fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/alkalmazasok) és egyéb hasznos információk.

Kérjen részletes tájékoztatást a hitelezőtől a hitel minden lényeges feltételéről, beleértve a kamatozást, a különféle díjakat és költségeket, a teljes hiteldíjmutatót, a kalkulált törlesztési összeget! Tájékozódjon a kamat- és díjfeltételek változásának lehetőségéről, az adóst terhelő összes kötelezettségről! E részletes tájékoztatás megadására törvény kötelezi a hitelezőket. Mindenképpen olvassa el figyelmesen a hitelszerződést és az annak részét képező általános szerződési feltételeket, az üzletszabályzati rendelkezéseket, a hirdetményt! Ha esetleg egyes részek nem egyértelműek, kérjen segítséget az ügyintézőtől! Szükség esetén kérje szakértő, pénzügyekben jártas ismerős, vagy tanácsadó közreműködését pénzügyi döntésének meghozatalához, a választott hitelfeltételek értelmezéséhez!

Ez a tájékoztató, melyet a hitelező köteles a hiteligénylőnek átadni, a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettséggel összhangban készült. A tájékoztatóban szereplő javaslatok csupán ajánlások, amelyek betartása a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szakértőinek véleménye szerint jelentősen csökkentheti a hitelfelvétel kockázatait. Mivel azonban egy hitelfelvétel során nem lehet minden kockázatot kizárni, ezért a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem vállal és nem is vállalhat semmilyen felelősséget az útmutató javaslatainak betartása mellett felvett hitellel kapcsolatos esetleges veszteségekért.

Szigorodnak a hitelközvetítés feltételei

május10

A független hitelközvetítő irodák vagy magánszemélyek 2010. szeptember 30-éig űzhetik tevékenységüket a jelenlegi feltételek mellett, 2010. októbertől ez csak a pénzügyi felügyelet engedélyével lehetséges majd.

A 2009 decemberében módosított hitelintézeti törvénybe bekerültek a közvetítőkre vonatkozó új szabályok is. A pénzügyi szolgáltatások közvetítését (köznapi értelemben hitel, jelzáloghitel, gyorskölcsön gépjárműre és ingatlanra) az egy pénzügyi intézményhez kötődő függő közvetítők, valamint független közvetítők végezhetik. Ez utóbbiakhoz tartoznak az ügynökök és alkuszok. A független közvetítők szeptember 30. után már csak a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ) engedélye alapján tevékenykedhetnek. Az engedély megszerzése a PSZÁF által elfogadott vizsgához kötött.

A vizsgán való részvétel feltétele középfokú végzettség, s el kell végezni az ide vonatkozó hatósági képzést. A képzésről szóló pénzügyminiszteri rendelet ez év április 29-én jelent meg. Azaz kevés idő áll rendelkezésre a felkészüléshez. Ennek megfelelően valószínűleg kevesen tudják majd elvégezni augusztus végéig a tanfolyamot, és teszik le a vizsgát időben. Az engedélyezés ugyanis biztosan eltart legalább egy hónapig, így a szeptembert arra kellene szánni.

A vizsga egyebek mellett a pénzügyi piacok ismeretéből, általános jogi ismeretekből és a lakossági megtakarítási, és befektetési termékek jellemzőinek ismeretéből áll. Felmérések szerint kevés közvetítő rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a többiek számára ez az év áll rendelkezésre a szükséges bizonyítványok megszerzéséhez. A PSZÁF vezet listát az általuk elfogadott képzést és vizsgáztatást szolgáltató szervezetekről. Tájékozódni erről a PSZÁF weboldalán lehet.

Nem feltétel tehát a felsőfokú végzettség, ám aki szakirányú ismeretekkel rendelkezik, vélhetően könnyebben teszi le az előírt vizsgát. Remélhetőleg ez nem csak névleg lesz vizsga és ki lehet könnyedén játszani a rendszert, esetleg a megfelelés elérhető lesz mindenki számára. Mert akkor csak újabb bürokratikus lépcsőt sikerült bevezetni. A kitűzött célt, hogy a sarki fűszeres ne lehessen egyúttal hozzá nem értő hitelközvetítő is, nem érjük el. Holott a valódi célja ennek a szigorításnak ez lenne. Hogy valóban felkészült, kompetens szakemberek legyenek segítségünkre ha az élet úgy hozza hogy megszorultunk, vagy befektetni szeretnénk, s kölcsönhöz folyamodunk.

A fentiekből következik, hogy néhány hitelközvetítő iroda valószínűsíthetően be fog zárni – ha csak időlegesen is – 2010 októberében. Bár kérdéses, hogy jó magyar szokás szerint csak a szabályozás van meg, ennek ellenőrzésére már nem fordítunk energiát, s pénzt. Vagy hogy e gazdasági szegmensben mennyire szabálykövetőek annak szereplői. Hogy milyen szankció vár arra, aki a fenti határidő ellenére érvényes vizsga nélkül tovább folytatja hitelközvetítői vagy betétgyűjtési tevékenységét, még nem tudni.

Mi lesz 2010-ben?

január19

Vajon mi lesz az államadóssággal a választási évben, a választások után? Mi várható? Csökkenni fog? Nőni fog? Mindenre van esély, senki sem tudja a forgatókönyvet, a győztes Fidesz pedig hallgat. Ez azt valószínűsíti, hogy nem a legrózsásabb forgatókönyv fog megvalósulni.

Az ellenzéki párt oldaláról hallható nagyon csönd bizony azt valószínűsíti, hogy a Fidesz vagy nem tud mit kitalálni, vagy nem mer ígérni, vagy megvárja, hogy milyen csontvázhegy dől ki a szekrényből. Tulajdonképpen ennek nincs jelentősége, a lényeg, hogy mindenképpen nagy a csönd, és senki sem tudja, mi várható.

Ha autentikus embertől akarunk idézni, akkor talán Matolcsy György megtenné, de mit idézzünk tőle? Azt, hogy a jelenlegi államadósságot megfelezzük? Egy-két év alatt – mondta az egykori miniszter.
Ez minden bizonnyal vágyálom, és amúgy is, hogyan vállalhatna ilyesmit az a jobboldali párt, amely minden szavával azt reklámozza, hogy visszaállítja a régi világot, mindent visszaad (a vagyonadót kamatostul), stb. Szép szavak ezek, meg az egymillió munkahely 10 év alatt. De vajon a recessziós környezetben hány év megy el úgy, hogy nem tudnak új munkahelyeket teremteni? Honnét várnak befektetőt? Vagy, ha itthonról akarják megoldani, akkor ugyan ki fog bármibe belevágni, új munkaerőt felvenni ebben a helyzetben? Melyik az a sikerágazat, amely szinte korlátlan mértékben felvenné a teljesen képzetlen, vagy nagyon alulképzett munkaerőt – akik a legnagyobb részét teszik ki a munkanélkülieknek. Vagy eljön az a kor, amikor hirtelen rengeteg hatelemis munkavállalóra, valamint filozófusra és bölcsészre lesz szükség?

Mivel is lehetne az államadósságot jelentős mértékben csökkenteni? Elemzők szerint első sorban azzal, ha a meglevő adósságállomány már nem nő tovább. Ennek a szinten tartásáról, vagyis arról, hogy nem veszünk fel újabb hiteleket, sajnos szó sem lehet, mivel ez teljesen irreális követelmény vagy ígéret lenne. De hogy szigorú, fegyelmezett költségvetési politikával megelőzhetőek a további nagy hitel felvételek, bizonyos.
Ezek mellett azonban el kellene kezdeni minél többet visszafizetni az államadósságból. Ennek a legjobb módja, ha a forint erősödik, és így egyre kevesebbe kerül a hitel törlesztése.

És nem szabad kihagynunk még egy fontos szempontot: a kormány iránti bizalom helyreállításával (amelyet már a mostani kabinet elkezdett, de a következőnek létfontosságú, hogy folytassa) a gazdasági háttér lehet olyan, amely csökkenteni tudja mindenféle mechanizmusokon keresztül az államadósságot vagy direkt, vagy indirekt módon. Sajnos a magyar államnak az elmúlt évek teljesen rossz gazdaságpolitikája miatt csak nagyon magas kamatra adnak hitelt a külföldi intézmények, államok stb., így ezzel is meg kell küzdeni.
Az euró bevezetésének dátuma, illetve maga a tény, hogy bevezetjük a közös valutát, szintén sokat lendíthet az államadósság javuló helyzetén.

Az eurót akár 2014-ben be lehetne vezetni, ha a következő kormány is el lesz tökélve, hogy az eddigi nagyon szigorú költekezést fenntartja. Valószínű, hogy az euró bevezetésének minden körülményét így sem tudnánk teljesíteni, de esetleg a folyamatosan javuló tendenciát látva az unióban megengednénk, hogy bevezessük a közös fizetőeszközt, és megelőlegeznék a bizalmat irányunkban. Ha egy céldátumot sikerülne kijelölni, a forintban fizetendő kamatteher a nemzeti valuta pozíciójának folyamatos erősödése miatt szintén egyre csökkenne.

Bankok, hitelek 2010

január11

Nem is olyan régen még azt hallottuk olvastuk a sajtóból, hogy a gazdasági válság ugyan elért minket, azonban a hitelek felvételével feltehetően nem igen lesznek problémák. Talán mert felelősebb hitelfelvevők vagyunk, mint a nyugat-európaiak?

Vagy mert a bankok nem olyan ész nélkül helyezték ki a hiteleiket? Ezekre a kérdésekre csak hümmögő válaszok jöhettek, senki sem tudta, hogy miért gondolják úgy, hogy a magyar adósok tovább ki fognak tartani, mint máshol a világon, ahol rendszeressé váltak a kilakoltatások, az árverések – legyen szó házakról vagy autókról.

Mára azonban tudjuk, hogy a kezdeti időszak pozitív hírei után, amikor a bankos szakemberek is azt mondták, alig érezhetőek a problémák, nagyon kevesen kerülnek bajba a hiteleikkel, mára végleg és nagy erővel beütött a krach.

A visszavett autók száma emelkedik, ami a kisebb baj – persze annak, aki évekig fizette a kamatokat, és most elviszik tőle a háza utáni bizonyára második legértékesebb tulajdonát, ez a legnagyobb baj. De akkor mi van azokkal, akiknek a házát adják el?

Nos, ők is megérdemelnek talán valami mentőmellényt a milliárdokkal megtámogatott bankoktól, nem? Hát nem. A kilakoltatások ugyanúgy mennek, mintha semmi sem történt volna. Hogy sok bankárnak a börtönben lenne a helye, ahelyett, hogy másokat lakoltat ki, miután felvette néhány tízmilliós prémiumát, amiért a mi pénzünkből megmentette a bankot? Ugyan, micsoda antiszemita felvetés…

Mi lehet a gyógyszer az ingatlanok elárverezése ellen? Például tavaly augusztus óta az önkormányzatok megvehették volna azokat az ingatlanokat, amelyeknek a hitelét a bajba jutott adósok nem tudták törleszteni. Megvehették volna elővásárlási jogukkal élve, de NULLA darab lakást vettek meg ilyen formában az önkormányzatok. Kinek a hibája ez? Az önkormányzaté? Örülnek, ha a fűtést ki tudják fizetni. Már régen nincs szó fizetésemelésről, vagy olyan dolgokról, minthogy megfelelő pénzt kapjanak az önkormányzati könyvtárak vagy sportlétesítmények. A városok és falvak egyszerűen képtelenek fizetni. (Ha pedig tudnak, mert olyan gazdagok, akkor ott nem nagyon élnek olyanok, akiknek erre szüksége lenne. Telkiben nem sok árverésről hallani.)

Pedig tavaly 260 lakásból tették ki az utcára a lakókat, és egyetlen alkalommal sem mentették meg az önkormányzatok őket, mondván, hogy megveszik a lakást-házat, és utána bérbe adják a régi tulajnak. Pedig az önkormányzatok még hitelt is kapnánk ilyen célra. De azt vissza kell fizetni a semmiből, ami meglehetősen nehéz feladat.

Mi az egészből a tanulság? Az, hogy a válság legkeményebb hatásai is elérnek bennünket, nem szabad bízni abban, hogy bizonyos dolgok itt nem történhetnek meg.

És persze: az államnak és a bankoknak segíteni kellene, még jobban, mint ahogyan eddig tették. Az emberek már így is mérhetetlen gyűlölettel fordulnak azok felé, akik eljátszották a pénzünket a bankokban, majd a mi pénzünkből helyrerakták őket, és most semmiféle emberséget nem mutatnak. (Bár nálunk a bankmentés közel sem ért el olyan méreteket, mint külföldön, de hát a bankáraz csak bankár, akárhol is van, ilyen a tömegfilozófia.)

Hitelek 2009

december21

Az év utolsó heteiben a hitelpiac igen erős mozgásokat mutatott, nagyon sok érdekesség történt vagy derült ki a december folyamán. Érdemes lenne ezeket összegyűjteni, és egy rövid áttekintést adni arról, hogy az év utolsó hónapjában idáig mi minden történt.

A legfontosabb hitelpiaci változás a THM-plafonról szóló törvény meghozása. Ez a magyar hitelezési piac rákfenéjének tekinthető gyorskölcsönök hitelmutatójára lesz a legnagyobb hatással, hiszen a THM ezen személyi kölcsönök esetén csillagászati összegeket ért el. Érdekes, hogy az uzsorások kis falvakban élő, hátrányos helyzetű áldozataival régóta sokat foglalkoztak a médiumok, miközben a gyorskölcsönt 400% fölötti – nyugodtan írhatjuk – uzsorakamatra szolgáltató cégekkel nem foglalkozott senki. Szerencsére – és persze nagyon sajnálatosan is – a gazdasági válság miatt elszegényedettek, akik nem tudták fizetni a 400%-os kamat részleteit, robbantottak, és a közvélemény elé vitték ügyüket, amely reagált is rá. Sőt a pénzügyi törvények módosítására szentelt parlamenti napon az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy semmilyen kölcsön kamata nem lehet több a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresénél. Sajnos ehhez az MSZP oldaláról elfogadtak egy olyan kitételt, hogy egy ember egy évben 250 000 forintig felvehet bármekkora kamatú hitelt – vagyis a legpreferáltabb hitelkonstrukcióban megmaradt a lehetőség, hogy a folyósító tetszőleges kamatot szedjen érte. Meglátjuk, mit hoz a jövő, és hogyan válik be a törvény.

Egy másik fontos része a törvénycsomagnak az adósok jobb védelméről szóló változtatások. Itt is főleg az a pont, amely szerint az adós a hitel folyósítása után két hétig meggondolhatja magát, és kiszállhat a kölcsönből. Azonban nagy változás lesz, hogy a hitelközvetítők kötelesek lesznek bizonyos minimális adat közlésére a hitelről, amelyet kínálnak. A pénzintézetek pedig ezután legfeljebb 2% pluszkamatot számíthatnak fel, ha valaki úgy dönt, hogy előtörleszti a felvett hitelét. Eddig az előtörlesztési büntetés akár 8% is lehetett.

A diákokat érinti a diákhitel kamatának csökkenése. Sajnálatos, hogy ez hír lehet, azonban figyelembe kell venni, hogy a diákhitel már régen nem az, ami volt. A hitel egy alacsony kamattal rendelkező személyi kölcsön volt, nagyon speciális kondíciókkal, amelyeknek a lényege az (volt), hogy mindenki hozzáférhessen a diákhitelhez, és utána azt mindenki vissza is tudja fizetni. Az eredeti elképzeléshez képest mára a diákhitel kamata magasabb, mint a jegybanki alapkamat, a legkisebb törlesztőrészlet pedig annyira alacsony, hogy aki több évig a maximális hitelt vette fel, és az iskola után most minimálbér körül keres, az soha nem fogja tudni visszafizetni a kölcsönt. Ugyanis a hitelállomány éves növekménye több, mint amennyit a minimálbérre bejelentett munkavállaló törleszt. Vagyis a diákhitel állománya egyre növekszik, míg végül a nyugdíjas évek elérésekor az állam leírja a hitelt.

Végül egy aktuális téma: a felmérések szerint kevesebb pénzt költ a lakosság ajándékra az idén, mint tavaly. Kevesebb embernek is adunk ajándékot, a távolabbi rokonok vagy nem közeli barátok kimaradnak az ajándékozottak köréből. A legszomorúbb statisztikai adat azonban az, hogy tavaly 12% vásárolt kölcsönből, idén viszont 24%. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik ember adósságba veri magát, hogy ajándékot tudjon venni rokonainak, barátainak az idén. Vajon milyen ízű lesz az ünnep, az ajándékozás, ha az ajándékozó tudja, hogy gesztusával évekre eladósította magát?

« RégebiekÚjabbak »