A háztartások fogyasztási és egyéb szabad felhasználású hiteleinek (személyi hitel, áruhitel, gépjárműhitel, szabad felhasználású jelzáloghitel) aránya 2007. év végén 37,8%, 2008. év végén 40%, a lakáscélú hitelek arányával (42,8%, illetve 41,3%) közel azonos volt. A devizában fennálló adósságon belül a fogyasztási és egyéb hitelek részaránya (41,3% és 42,6%) mindkét évben meghaladta a lakáshitelek részarányát (33,7% és 36,4%).

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, régebbi nevén BAR-lista) nyilvántartott élő lakossági mulasztások (hitel nem fizetések) száma 2008-ban 55%-kal emelkedett (433 ezerről 669 ezerre). A rendszerben nyilvántartott összes – élő és lezárt – lakossági mulasztás száma 2008 végén mintegy 999 ezer volt. Ebben a nyilvántartásban azonban a 2008. IV. negyedévben tetőző válsághatás – a listára kerülés szabályai miatt – még nem szerepel.

A Központi Hitelinformációs Rendszer azokat az adósokat és mulasztásaikat tartja nyilván, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítésében (legalább a minimálbér összegét kitevő hitelösszeg megfizetésével) több, mint 90 napon át késedelembe vannak. A hitel lehet fogyasztási hitel, folyószámlahitel, jelzáloghitel, lakáshitel, autóhitel, személyi hitel stb. Lezárt ügyletnek az minősül, amikor az ügyfél teljes tartozása rendeződött, de az ügyfél még öt évig szerepel a nyilvántartásban (azaz passzív BAR-listás / KHR-listás státuszban marad; aktív BAR-listás / KHR-listás státuszról fennálló tartozás esetén beszélünk).

A pénzügyi válság hatásaként a lakáspiacon a már 2007-ben is meglévő túlkínálat tovább nőtt. Szakértői elemzések szerint 2008. utolsó két hónapjában minden kategóriában és területen csökkent a megvásárolt használt lakások fajlagos ára. Ezzel szemben új lakások esetében 1-5%-kal magasabbak voltak az árak az év első 10 hónapjához képest. Szakértői vélemények szerint az áralkuk során a vevők, akik hitelképesek és megfelelő megtakarítással rendelkeznek, pozíciója javul, míg az eladók árcsökkentésre kényszerülnek.

A lakáscélú támogatásokra (lakáshitel, szocpol, kamattámogatás) fordított költségvetési kiadások több mint háromszorosára, a 2000-es évi 50 milliárd forintról 2008-ra 186 milliárd forintra nőttek.

A jelentés szerint a támogatott forinthitelek a rendszer életbe lépésekor fordulatot hoztak a lakáshoz jutás finanszírozásában, de később már nem tudtak versenyezni a devizahitelekkel. 2000 és 2007 között a kormányprogramok, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram általános lakástámogatási célkitűzéseket tartalmaztak, teljes körű, a lakástámogatási rendszer számszerűsített céljait tartalmazó nemzeti lakáspolitikai program nem készült. A lakástámogatási rendszer működését, a lakáspolitikai célkitűzések megvalósulását, a megtett intézkedések, változtatások hatásait a kormány átfogóan nem értékelte.

Probléma, hogy 2001 februárja és 2008 júniusa között a lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendelet 25 alkalommal módosult, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét az igénybe vevők és a támogatások közvetítését végző hitelintézetek körében. 2003-tól a szabályozás változtatásai során a támogatási rendszer teljesítményét mérő mutatószám a költségvetési kiadások nagysága volt.

A devizahitel-állomány növekedésére hatást gyakorolt az is, hogy 2005-től az állam készfizető kezességet vállalt a 35 év alatti házastársak, élettársak és gyermeket nevelő egyedülálló személyek devizában felvett lakáshitele esetében a hitel fedezetéül szolgáló lakóingatlan hitelbiztosítéki értékének 60 százalékát meghaladó részére.

Az alacsonyabb költségű, bár nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer (forinthitel) nem volt versenyképes és nem nyújtott érdemi támogatást a lakást vásárolni kívánók többségének részére.

ÁSZ-jelentés

A kamattámogatás és a gyerekek után járó szociálpolitikai kedvezmény (a szocpol és a félszocpol) 2009. július 1-jétől megszüntetésre vagy legalábbis határozatlan időre felfüggesztésre kerül, az igényeket legkésőbb június 30-ig kell benyújtani.

A támogatott lakáshitelek számának növekedésében a Bajnai-csomag nyilvánosságra kerülésén kívül a devizahitelek átárazódásának (és annak a ténynek, hogy ezek a hitelek devizakockázatot nem hordoznak) és a szezonalitásnak is jelentős szerepe van, hiszen ezeket a hiteleket részben új lakás építésére és vásárlására igénylik, az építkezések pedig töbnyire mindig tavasszal kezdődnek. Nagyon valószínű, hogy a csomag bejelentésének hatására azok, akik eddig csak tervezték a támogatás vagy támogatott lakáshitel igénylését, előrehozzák azt, ami az ingatlanpiac szűkülését okozhatja az év vége felé.

A szocpol akár több millió forintra rúgó, vissza nem térítendő támogatást jelent, míg a kamattámogatás sok ezer forintos megtakarítást hagy a családi kasszában, hiszen ezek a hitelek a hagyományos piaci forinthiteleknél és a jelenleg (az elmúlt hónapok pénzügyi eseményei és válság miatt) kockázatos, kiszámíthatatlan devizahiteleknél is olcsóbbak – ezekkel a lehetőségekkel nagyjából a lakáscélú hitelt felvevők ötöde él.

Azok, akik építés vagy vásárlás előtt állnak és jogosultak a kedvezményekre, mindenképpen számítsanak a hatóságoktól beszerzendő dokumentumok beszerzésének sokszor nem rövid átfutási idejére, ha nem szeretnének lemaradni!