Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

 

Egy hitelügylet lezárása

június15

Normális körülmények között a monitoring folyamat a hiteligénylő szerződésének megfelelő teljesítésével ér véget.

A szerződéstől eltérő teljesítés esetén a bank először a rendelkezésére álló biztosítékok közvetlen érvényesítésével (pl. óvadék, opció, kézizálog) igyekszik kárpótolni magát a meg nem fizetett kamat, ill. az elmaradt tőketörlesztések miatt. Ha ez az út nem vezet eredményre, vagy a követelések maradéktalan megtérülését nem biztosítja, rendszerint akkor kerül sor közvetett érvényesítésre (végrehajtási eljárás), esetleg a fennmaradt követelés eladására, vagy leírására.

Eredmény szerkezeti mutatók

június12

Egy vállalkozás jövedelmezőségének elemzésekor külön vizsgálni szokták, hogy az adózás előtti eredmény mennyiben származik az üzemi tevékenységből, a pénzügyi műveletekből ill. a rendkívüli tételekből.

Mind a termelő, mind a kereskedő típusú cégeknél az tekinthető „egészségesnek”, normálisnak, ha az eredmény zöme az üzemi tevékenységből ered. Ha a pénzügyi műveletek eredménye jelentős részarányt képvisel, akkor is figyelmet érdemel, ha értéke pozitív, de akkor is ha negatív.

Jelentős pozitívumnál vagy az üzemi tevékenység nem kellően jövedelmező, vagy a jövedelem nem ott keletkezik, ahol a tevékenység alapján képződnie kéne. A jelentős negatív részarány a magas kamatfizetésre, a túlzott eladósodásra utalhat. Ilyenkor az üzemi tevékenység során képződő eredmény zömét a hitelezőknek kell átengedni.

Szintén kedvezőtlen jel, ha a nyereség számottevő részben a rendkívüli műveletekből ered, mert ezek megismétlődése a jövőben nem várható.

Közép-Európai Részvényindex (CESI)

május22

A Budapesti Értéktőzsde 1996. február 1-jétől publikálja a Közép-Európai Részvényindexet (CESI), amelynek kosarát kezdetben három közép-európai értéktőzsde (Budapest, Prága, Varsó) kiválasztott papírjai alkották, majd 1996. október 31-től az index kibővült a ljubljanai és pozsonyi tőzsdékről szelektált társaságokkal.

A CESI kapitalizáció súlyozású, kezdetben dollár, 2003. január 1-jétől pedig euró alapú részvényindex, amelynek bázisa az 1995. június 30-i állapotot tükröző 1000 pont. A CESI kosarába az egyes értéktőzsdék hivatalos kategóriájában szereplő legnagyobb kapitalizációjú és likviditású részvények közül azok kerülhetnek, amelyeket külföldiek is vásárolhatnak (kivéve a részvényalapok és a portfóliótársaságok papírjait). Az egyes országok piacainak kosárbeli súlyát összkapitalizációjuk egymáshoz való aránya határozza meg. Egyetlen országból származó papírok összesített részesedése sem lehet több a kosár egyesített tőkeértékének felénél, és a kosárban egyetlen részvénysorozat súlya sem haladhatja meg a 12%-ot.

A közép-európai térség tőzsdéire bevezetett papírokból kialakított Közép-Európai Blue Chip Index (CETOP20) fő célja, hogy benchmarkként szolgáljon a térségben befektető portfóliókezelők számára. Az index bázisának időpontja 2001. január 2., értéke 1000 pont, a hivatalos publikálás pedig 2002. január 2-án kezdődött. Az index számítására naponta egyszer, a tőzsde zárások után kerül sor.

A CETOP20 kapitalizáció súlyozású teljesítményindex, értékét a BÉT euróban számolja. Az indexkosárban a közép-európai régió 20 blue chip papírja szerepel, egy tőzsdéről maximum 7 papír szerepelhet egyidőben az indexben. A számítások eredményeképpen az index aktuális kosarát jelenleg öt tőzsde részvényei teszik ki (Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana, Zágráb), ám az index kosarának évente kétszeri felülvizsgálatakor a régió más tőzsdéi is kérhetik felvételüket.

Tökéletes tőkepiaci árazás

május20

Tökéletes tőkepiaci árazásról beszélünk, ha a tőkepiaci árfolyamok minden pillanatban az akkor rendelkezésre álló összes információt teljességgel tükrözik, egyensúlyban vannak, amely egyensúlyból csak új információ hatására mozdulhatnak ki.

Mindebből az is következik, hogy a piac az újonnan megjelenő információkra azonnal és helyesen reagál. Azt a megközelítést, amely a tőkepiaci árazódást ilyen tökéletesnek tekinti, hatékony tőkepiacok hipotézisének (Efficient Market Hypothesis, EMH), vagy ritkábban hatékony tőkepiacok elméletének (Efficient Market Theory, EMT) nevezzük. Itt is megjegyezzük, hogy a tőkepiacok tökéletes hatékonyságával kapcsolatos paradigma a számos időközbeni alternatív megközelítés ellenére mindmáig „él”.

A hatékony tőkepiacok hipotézisének definíciója ebben a formában azonban olyannyira általános, hogy empirikusan nem is tesztelhető, ehhez ugyanis előbb defi niálni kellene a rendelkezésre álló információkat „teljességgel tükrözi” (fully reflect) fogalmat. Az EMH önmagában – egyensúlyi árazási modell nélkül – tehát nem vizsgálható, míg az „azonnal” tisztán a hatékonyság kérdésköre, addig a „helyesen” már egyensúlyi kérdés is.

Tőkepiaci hatékonyság

május18

Az általános közgazdasági értelmezés szerint a hatékonyság valaminek a működési „jóságát” jellemző fogalom. Lehet technikai, termelési értelmezésű, amikor valaminek a feláldozásával (pl. munkaerő, energiahordozó stb.) valami hasznosat (pl. termék, hő stb.) hozunk létre, és ennek az átalakításnak a „jóságát” jellemezzük így.

Szokásos azonban valaminek a működését működési célja tekintetében is hatékonysággal jellemezni. Ilyen például a piac allokáló képességének a hatékonyság fogalmával történő minősítése, vagy egy hozammaximalizálás-kockázatcsökkentés céljából összeállított portfólió megfelelőségének ezzel a fogalommal történő jellemzése. A tőkepiacok esetén az árazást téve a középpontba – és eltekintve a tőkepiacok egyéb társadalmi feladataitól – a hatékonyság az árazás megfelelőségére reflektál.

Megemlítendő, hogy „a tőkepiaci hatékonyság” az angol „efficient market” fordítása. Az angol „efficient” szó azonban sokkal inkább maximumot, tökéletességét jelent, mint magyarban a „hatékony”, ami közelebb áll az „elég jó” vagy „megfelelő” fogalmakhoz. További nyelvi árnyalatként jelentkezik, hogy a vonatkozó angolszász szakirodalom csak elvétve teszi a „tőke” (capital) jelzőt a „piac” (market) elé, holott egyértelműen a tőkepiacok működéséről van szó. Ez a pontatlanság a magyar nyelvben sokkal zavaróbb.

Mindezekből következően az „efficient market” kifejezés használt magyar megfelelője a „tőkepiaci hatékonyság”, pontos jelentése inkább „tökéletes tőkepiaci hatékonyság”, míg pontos értelmezése inkább a „tökéletes tőkepiaci árazás”, bár a magyar nyelvű szakirodalomba itt-ott (így alább is) át-át csúszik az angol nyelvezet vonatkozó „nagyvonalúsága”.

Kötvénykibocsátás III.

május15

A kötvénykibocsátásnál a kamatláb kialakítását illetően kicsivel nagyobb a kibocsátó kezdeményező szerepe. A kamat visszafizetésének forrása is eltérő lehet a két konstrukció esetében.

Amennyiben a kölcsönt fejlesztésre fordítják, úgy a bankhitel kamata a beruházás üzembehelyezéséig az adózott nyereséget terheli, s csak ezután az értékcsökkenési leírás elszámolásának megfelelően válik költséggé, míg a kötvény kamata mindvégig termelési költségtényező marad. Ezen – a számviteli elszámolás különbözőségéből eredő – eltérés jelentős adómegtakarítással járhat, ezáltal csökkentve a kötvénykibocsátás költségeit!

A fenti tényezőket összefoglalva elmondható, hogy azonos kondíciókkal – futamidő, kamatköltség, járulékos költség – rendelkező bankhitel és kötvény közül, a törlesztési feltételek különbözősége miatt, a pénz időértékének törvényszerűségeiből következően sokkal kedvezőbbnek tekinthető a kötvény. Nemcsak a kibocsátó likviditása, hanem tőkeköltsége szempontjából is.

Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az adott nemzetgazdaság vezénylése milyen súllyal oszlik meg az állam és a piac között, tehát, hogy mennyire elterjedt a gazdaság egészében a tőkepiaci instrumentumok általi finanszírozás.

A kötvénykibocsátással szerzett idegen tőke leginkább a piac által vezérelt, tőkepiac alapú finanszírozással működő piacgazdaságokra jellemző. Ezzel szemben hazánkban a bankok játszanak igen erős szerepet a finanszírozásban, aminek részben oka lehet az is, hogy az értékpapírok kibocsátása a kisebb méretű vállalkozásokra, mint kibocsátókra szinte megoldhatatlan feladatokat ró. Így sok esetben fel sem merül ezen finanszírozási forrás igénybevétele.

« RégebiekÚjabbak »