Negatív adóslistát kötelező vezetni már néhány éve. Erről tudunk, ez a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) vagy BAR (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) lista.

Ezen a listán olyan személyek szerepelnek, akik vagy visszaélést követtek el hitelbírálat folyamán. Nem a saját nevükben, vagy fals adatokkal próbáltak kölcsönhöz jutni. A lista fő összetevője pedig azon személyek, akik 90 napot meghaladóan, legalább a mindenkori minimálbér összegével, vagy azt meghaladó kifizetetlen tartozással bírnak. Ez lehet hiteltartozás – kölcsöntörlesztés -, de akár egy magasabb, ki nem fizetett telefonszámla is. A 90 nap alatt az egy szolgáltatónál „szerzett” ki nem fizetett számlák összegei összeadódnak.

Újabban azt lehet hallani sok helyütt, hogy az állam és a pénzügyi finanszírozó szektor a felelős hitelezés tartja elsődleges szempontnak.

Ez szigorúbb bírálatot és bővebb, részletesebb tájékoztatást jelent a gyakorlatban, a hitel nem kívánt következményeire felhívva a figyelmet. Ez lehet ugye BAR vagy KHR listára kerülés, mely nehezíti a későbbi hitelfelvételt, de lehet a fedezetként ajánlott gépkocsi, motorkerékpár vagy ingatlan elárverezése is. Megjegyzendő, hogy az ingatlanhitel kapcsán, az ingatlanárverezéseket illetően az Orbán-kormány moratóriumot fog bevezetni, azaz haladékot kapnak a fizetni nem tudó ügyfelek. Nagyobb kár volna ugyanis országos és szociális szinten a lakás elvesztése, mint ez a köztes megoldás.

Tehát felelős hitelezés. De egy pozitív adóslista nem épp ennek ellenkezőjével hatna? Igaz, egy újabb bírálati szempontot kapunk, de végeredményben akár negatív hatása is lehet, tekintve, hogy aki ezen a pozitív listán szerepel, a múltbéli viselkedését és szociális, társadalmi helyzetét alapul véve ugyan jó adós volt, de elképzelhető, hogy azóta ez változott, és a lista bevezetésével ezt a változást kevésbé fogják vizsgálni, mondván, ő egyszer már bizonyított. Az igazolható, valós jövedelmet kellene vizsgálni, akár több évre visszamenőleg is, stabil pénzügyi hátteret keresve. Családosokat a sorban előre téve, hisz akinek gyermeke, gyermekei vannak, valószínűsíthetően nagyobb felelősséggel kezeli pénzügyei alakulását.

A háztartások fogyasztási és egyéb szabad felhasználású hiteleinek (személyi hitel, áruhitel, gépjárműhitel, szabad felhasználású jelzáloghitel) aránya 2007. év végén 37,8%, 2008. év végén 40%, a lakáscélú hitelek arányával (42,8%, illetve 41,3%) közel azonos volt. A devizában fennálló adósságon belül a fogyasztási és egyéb hitelek részaránya (41,3% és 42,6%) mindkét évben meghaladta a lakáshitelek részarányát (33,7% és 36,4%).

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, régebbi nevén BAR-lista) nyilvántartott élő lakossági mulasztások (hitel nem fizetések) száma 2008-ban 55%-kal emelkedett (433 ezerről 669 ezerre). A rendszerben nyilvántartott összes – élő és lezárt – lakossági mulasztás száma 2008 végén mintegy 999 ezer volt. Ebben a nyilvántartásban azonban a 2008. IV. negyedévben tetőző válsághatás – a listára kerülés szabályai miatt – még nem szerepel.

A Központi Hitelinformációs Rendszer azokat az adósokat és mulasztásaikat tartja nyilván, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítésében (legalább a minimálbér összegét kitevő hitelösszeg megfizetésével) több, mint 90 napon át késedelembe vannak. A hitel lehet fogyasztási hitel, folyószámlahitel, jelzáloghitel, lakáshitel, autóhitel, személyi hitel stb. Lezárt ügyletnek az minősül, amikor az ügyfél teljes tartozása rendeződött, de az ügyfél még öt évig szerepel a nyilvántartásban (azaz passzív BAR-listás / KHR-listás státuszban marad; aktív BAR-listás / KHR-listás státuszról fennálló tartozás esetén beszélünk).

A pénzügyi válság hatásaként a lakáspiacon a már 2007-ben is meglévő túlkínálat tovább nőtt. Szakértői elemzések szerint 2008. utolsó két hónapjában minden kategóriában és területen csökkent a megvásárolt használt lakások fajlagos ára. Ezzel szemben új lakások esetében 1-5%-kal magasabbak voltak az árak az év első 10 hónapjához képest. Szakértői vélemények szerint az áralkuk során a vevők, akik hitelképesek és megfelelő megtakarítással rendelkeznek, pozíciója javul, míg az eladók árcsökkentésre kényszerülnek.