Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

 

Családi csődvédelem VS magáncsőd

május13

Mi a különbség a családi csődvédelem és a magáncsőd között? Ez nem egy “mi a különbség” vicc, hanem komoly kérdés, hiszen a KDNP képviselője, a családi csődvédelem egyik élharcosa kijelentette: a családi csődvédelem “talán kicsit több is lesz, mint a magáncsőd”.

Ez a mondat a politikusi semmitmondás csimborasszója. A “talán” szó miatt később bármi megmagyarázható, az is, hogy a magáncsőd és a családi csődvédelem valójában tökéletesen ugyanaz. A magáncsőd intézményét szinte minden fejlett nyugati államban ismerik, családi csődvédelem azonban nincs máshol, csak nálunk, és valószínűleg Magyarországon is csak a KDNP néhány politikusának fejében. A magáncsőd és a családi csődvédelem közti különbség a retorikában rejlik. Mennyivel jobban hangzik az, hogy “bevezettük a családi csődvédelmet”, mint hogy “bevezettük a magáncsődöt”. Sajnos a retorikakormányzás korában már ilyesmire is figyelni kell – nem kifejezetten a KDNP-hez intézett szavak ezek, hiszen minden ország minden pártja hasonlóan kommunikál.

De, a lényegre térve: a magáncsőd azt jelenti, hogy egy magánszemély jelenti be a csődbe menését, nem egy cég. Cégek esetén tiszta a képlet: a cég csődöt jelent, mire felügyeleti biztost vagy valamiféle gondnokot jelölnek ki hozzá, aki eltakarítja a romokat: amit lehet, elad, a kiadásokat drasztikusan lefaragja, és megpróbálja kártalanítani (vagy legalább kártéríteni) mindazokat, akiknek a csődbe jutott cég nem fizetett. Magánszemélyek esetén a magáncsőd szinte szó szerint ugyanez, természetesen kisebb léptékben. A csődöt kérő személyhez kirendelnek egy gondnokot, aki átnézi a csődöt jelentő kiadásait. A nem létszükségletű ingóságokat és ingatlanokat pénzzé teszi, a kiadásokat alaposan lefaragja (“átstrukturálja”), és az így megmarad, illetve felgyülemlő pénzzel az adós már elkezdheti fizetni az addig ki nem fizetett hiteltörlesztést vagy éppen sárga csekkeket. A magáncsőd annyival több és jobb, mint a céges csőd, hogy általában happy enddel végződik. Az adós a tartozása egy részét kifizeti, a hitelezője pedig elengedi a maradékot.

Gépjárműhitel BAR/KHR listán szereplő ügyfeleinknek

január21

Erre a listára, azok az ügyfelek kerülnek fel, akiknek bármilyen 30 napot meghaladó késedelmes tartozásuk van valamely pénzintézet fel. Amennyiben tartozását rendezte, onnantól lesz úgynevezett passzív státusz feltüntetve a neve mellet. Ebben az esetben már nem kizáró ok hogy gépjárművet tudjon vásárolni. Sajnos nagyon sok esetben előfordul, hogy az ügyfelek nem is tudnak róla, hogy szerepelnek a KHR listán, ugyanis a bankok nem küldenek róla értesítést, ezért sajnos sokszor előfordul, hogy az ügyfelek egy hitelbírálat során tudják meg, hogy esetlegesen bármiféle probléma van futó vagy akár már lezárt régi hitelükkel kapcsolatban. Tapasztalatok alapján ez a lista 99%-ig megbízható pontos információt szolgáltat, valótlan adatokat nem tartalmaz, és naprakész. Új hitel felvétel esetén, ha az ügyfél szerepel a KHR listán passzív státuszban nem befolyásoló tényezője a kamatok alakulásának, szóval attól, mert egyszer lehet önhibáján kívül felkerült rá, nem büntetik plusz kamatokkal, hanem teljesen tiszta lappal tud indulni. Miért érdeke ez a bankoknak? Ugyanis jelenleg óriási verseny van az ügyfelekért, és természetesen belőlünk élnek. Ezért át kellett írniuk a szabályzataikat, mert azok az emberek miattuk kerültek fel a KHR listára, és általánosságban apróságok miatt. Azonban ha valaki egyszer felkerült a KHR listára rossz adós feltüntetésével, és hiába rendezte a tartozását, sajnos 5 évig még szerepelni volt a listán, ezt hívjuk passzív státusznak.

Pozitív adóslista, pozitív BAR-lista

június18

A pozitív adóslista vezetését továbbra sem lehet kötelezővé tenni Magyarországon az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok miatt – mondta Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy pénteki, budapesti szakmai konferencia sajtótájékoztatóján.

Negatív adóslistát kötelező vezetni már néhány éve. Erről tudunk, ez a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) vagy BAR (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) lista.

Ezen a listán olyan személyek szerepelnek, akik vagy visszaélést követtek el hitelbírálat folyamán. Nem a saját nevükben, vagy fals adatokkal próbáltak kölcsönhöz jutni. A lista fő összetevője pedig azon személyek, akik 90 napot meghaladóan, legalább a mindenkori minimálbér összegével, vagy azt meghaladó kifizetetlen tartozással bírnak. Ez lehet hiteltartozás – kölcsöntörlesztés -, de akár egy magasabb, ki nem fizetett telefonszámla is. A 90 nap alatt az egy szolgáltatónál „szerzett” ki nem fizetett számlák összegei összeadódnak.

Újabban azt lehet hallani sok helyütt, hogy az állam és a pénzügyi finanszírozó szektor a felelős hitelezés tartja elsődleges szempontnak.

Ez szigorúbb bírálatot és bővebb, részletesebb tájékoztatást jelent a gyakorlatban, a hitel nem kívánt következményeire felhívva a figyelmet. Ez lehet ugye BAR vagy KHR listára kerülés, mely nehezíti a későbbi hitelfelvételt, de lehet a fedezetként ajánlott gépkocsi, motorkerékpár vagy ingatlan elárverezése is. Megjegyzendő, hogy az ingatlanhitel kapcsán, az ingatlanárverezéseket illetően az Orbán-kormány moratóriumot fog bevezetni, azaz haladékot kapnak a fizetni nem tudó ügyfelek. Nagyobb kár volna ugyanis országos és szociális szinten a lakás elvesztése, mint ez a köztes megoldás.

Tehát felelős hitelezés. De egy pozitív adóslista nem épp ennek ellenkezőjével hatna? Igaz, egy újabb bírálati szempontot kapunk, de végeredményben akár negatív hatása is lehet, tekintve, hogy aki ezen a pozitív listán szerepel, a múltbéli viselkedését és szociális, társadalmi helyzetét alapul véve ugyan jó adós volt, de elképzelhető, hogy azóta ez változott, és a lista bevezetésével ezt a változást kevésbé fogják vizsgálni, mondván, ő egyszer már bizonyított. Az igazolható, valós jövedelmet kellene vizsgálni, akár több évre visszamenőleg is, stabil pénzügyi hátteret keresve. Családosokat a sorban előre téve, hisz akinek gyermeke, gyermekei vannak, valószínűsíthetően nagyobb felelősséggel kezeli pénzügyei alakulását.

A háztartások hitelállományának alakulása

április30

Az Állami Számvevőszék kimutatása alapján a háztartások hiteleinek 2007. december 31-én 59%-a, 2008. december 31-én 68,5%-a devizahitel volt.

A háztartások fogyasztási és egyéb szabad felhasználású hiteleinek (személyi hitel, áruhitel, gépjárműhitel, szabad felhasználású jelzáloghitel) aránya 2007. év végén 37,8%, 2008. év végén 40%, a lakáscélú hitelek arányával (42,8%, illetve 41,3%) közel azonos volt. A devizában fennálló adósságon belül a fogyasztási és egyéb hitelek részaránya (41,3% és 42,6%) mindkét évben meghaladta a lakáshitelek részarányát (33,7% és 36,4%).

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, régebbi nevén BAR-lista) nyilvántartott élő lakossági mulasztások (hitel nem fizetések) száma 2008-ban 55%-kal emelkedett (433 ezerről 669 ezerre). A rendszerben nyilvántartott összes – élő és lezárt – lakossági mulasztás száma 2008 végén mintegy 999 ezer volt. Ebben a nyilvántartásban azonban a 2008. IV. negyedévben tetőző válsághatás – a listára kerülés szabályai miatt – még nem szerepel.

A Központi Hitelinformációs Rendszer azokat az adósokat és mulasztásaikat tartja nyilván, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítésében (legalább a minimálbér összegét kitevő hitelösszeg megfizetésével) több, mint 90 napon át késedelembe vannak. A hitel lehet fogyasztási hitel, folyószámlahitel, jelzáloghitel, lakáshitel, autóhitel, személyi hitel stb. Lezárt ügyletnek az minősül, amikor az ügyfél teljes tartozása rendeződött, de az ügyfél még öt évig szerepel a nyilvántartásban (azaz passzív BAR-listás / KHR-listás státuszban marad; aktív BAR-listás / KHR-listás státuszról fennálló tartozás esetén beszélünk).

A pénzügyi válság hatásaként a lakáspiacon a már 2007-ben is meglévő túlkínálat tovább nőtt. Szakértői elemzések szerint 2008. utolsó két hónapjában minden kategóriában és területen csökkent a megvásárolt használt lakások fajlagos ára. Ezzel szemben új lakások esetében 1-5%-kal magasabbak voltak az árak az év első 10 hónapjához képest. Szakértői vélemények szerint az áralkuk során a vevők, akik hitelképesek és megfelelő megtakarítással rendelkeznek, pozíciója javul, míg az eladók árcsökkentésre kényszerülnek.