A Provident Zrt. vezetősége a szerződéskötések számának megnövelése érdekében nyomást gyakorolt az alkalmazottakra, hogy olyan személyeknek is folyósítsanak hitelt, akikről előre tudták, hogy nem képesek törleszteni – nyilatkozta a Népszabadságnak az értékarányos gyorskölcsönéről ismert cég egyik alkalmazottja, aki pert indít munkaaadója ellen.

A Népszabadságnak névtelenül nyilatkozó férfi – aki csoportvezetőként az alá tartozó területi képviselőkön keresztül több, mint ezer ügyféllel áll kapcsolatban – állítása szerint a vezetés nyomására olyan ügyfeleknek is adtak gyorskölcsönt, akik életkörülményeik és jövedelmi viszonyaik miatt előreláthatóan képtelenek lesznek tartozásaik rendezésére.

A neve elhallgatását kérő csoportvezető szerint az elmúlt hónapokban a fizetési morál megromlott, a képviselők által heti rendszerességgel begyűjtött törlesztőrészletek összege jelentősen csökkent, és attól tart, hogy a várható veszteségeket a menedzsment az alkalmazottak nyakába fogja varrni.

A Népszabadság kérdésére válaszolva Mikola Gergely, a Provident Zrt. szóvivője határozottan cáfolta, hogy olyan embereknek is adtak magas kamatozású gyorskölcsönt a Provident munkatársai, akikről tudták, hogy nem képesek törleszteni a részeteket. Ezt elmondása szerint az is bizonyítja, hogy a Provident munkatársait nem a hitelkihelyezések mértéke, hanem a pénzbegyűjtés alapján premizálja.

További részletek itt.

2008 második félévétől kezdve, de főképp az elmúlt hónapokban igen élénk érdeklődés tapasztalható az osztrák hitelek iránt. Az alábbiakban e jelenség fő okait vesszük számba.

Általánosságban elmondható, hogy az osztrák hitelek iránti kereslet nagyjából a magyar banki feltételek szigorodásával egy időben növekedett meg. Az osztrák bankok rugalmasabbak, egyszerűbb az ügyintézés, ennek magyarázata elsősorban a két ország bankjainak különbözősége. Az osztrák hitel akár 20 éves futamidőre is felvehető. Tudnunk kell, hogy a kamat a bank egyedi hitelbírálati döntésétől függ, általában 6 és 10 százalék közé esik. A kölcsön törlesztése a magyar gyakorlattól eltérően nem havonta, hanem negyedéves átalányrészletekben történik.

A jövedelmi feltételeinket kevésbé veszik figyelembe, a legfontosabb kitétel a megfelelő ingatlanfedezet megléte: ha ez teljesül, akkor rövid idő alatt megköthető a kölcsönszerződés. Egyszeri kezelési költséggel számoljunk, ez általában 1-3%, ezt követően csak a meghatározott kamatot kell fizetnünk. Lehetőség van előtörlesztésre is, azaz a futamidő alatt bármikor visszafizethetjük a hitel fennmaradó összegét. Az előtörlesztés nem díjköteles, a futamidő lejárta előtti végtörlesztés esetén az osztrák pénzintézet aktuális egyenlegünk 1 százalékát számolja fel. Ausztria szinte összes határ melletti bankja fogad magyar ügyfeleket, néhol beszélnek is magyarul.

Abban az esetben, ha az adós végképp fizetésképtelenné válik, akkor sajnos az ingatlan a bank tulajdonába kerül – ez természetesen itthon sincs másként. A hitelnyújtók viszont rugalmasak, ha gondjaink vannak a fizetéssel, akár többször is módosítják a fizetési határidőket, ha látják bennünk a fizetési hajlandóságot.

Mikor jöhet számításba az osztrák bankhitel?

• ha itthon nem jut hitelhez
• BAR-listára került
• forgalomképes ingatlanfedezettel rendelkezik
• nem akar vagy nem tud jövedelemigazolást felmutatni
• nem szeretne devizakockázatot vállalni
• vállalkozása nem kap APEH nullás igazolást

Ha osztrák hitel felvételét fontolgatja, mindenképpen kérje egy felkészült tanácsadó segítségét az Ön számára hosszútávon is előnyös döntés meghozatalában!

Osztrák hitel a médiában:

• Az osztrák bankhitel a nyerő? (Blikk, 2009. április 1.)
  A mértékadó napilap írása szerint csak semmi könnyelműség! Várják a BAR-listásokat is, gyors a folyósítás, de a házat elviszik, ha nem fizetünk.
• Hitel Ausztriából (RTL Klub, Házon kívül, 2009. április 9.)
  A Házon kívül stábja annak járt utána, hogy mennyit nyerhet valaki, ha nem magyar bankhoz fordul.

Gyakori probléma – például autóhitelek kiváltásakor, hogy a hitellel terhelt gépjárműveken több tartozás van, mint amennyit maga a gépjármű ér: a jelenség magyarázata egyfelől a kockázatos, hosszú futamidejű, irreálisan alacsony önrészt igénylő konstrukciókban, másfelől a forint utóbbi időben tapasztalható gyengülésében keresendő. Nézzük a részleteket!

Az autóhitelek többségét – egyes becslések szerint 95% a deviza alapú gépjárműhitelek aránya – devizában, többnyire svájci frank vagy euró alapon vették fel. A devizahitelek kezdeti előnye, a forinthitelekhez képest jóval alacsonyabb törlesztőrészlet a forint mélyrepülésével párhuzamosan veszett el, a 2008 nyári adatokhoz képest mintegy 30%-kal kell többet fizetniük a devizában eladósodottaknak. További gondot okoz az is, hogy az ügyfelek az elmúlt években hosszú futamidőre, viszonylag alacsony havi törlesztőrészlettel vették fel az autókölcsönt, míg az autók értéke gyorsan csökken, így szinte biztosan bekövetkezett a fentebb vázolt jelenség.

Egyre több autóhirdetést adnak fel, amelyben hitelátvállalással kínálják a leendő tulajdonosoknak a gépkocsit, akár meglepően fiatal, nem ritkán csupán néhány hónapos autókkal is találkozhatunk – ennek hátterében az áll, hogy egyre több adósnak jelent problémát az autóhitel törlesztése. Mindezt a bankok statisztikái is alátámasztják: az utóbbi hónapokban egyértelműen nőtt a problémás autóhitelek aránya. Ezért

• egyrészt az ügyfelek megromlott egzisztenciája,
• másrészt a forint gyengüléséből törlesztőrészlet-növekedés a felelős.

Elmondható, hogy a behitelezett gépjárművek jelentős részén több hitel van, mint amennyit azok érnek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Lízingszövetség ajánlása szerint 2009 január 1-je után az ideális autóhitelt 96 hónapos futamidőre adják, és az ügyfélnek legalább 20% önrészt fel kell mutatnia. Egyes bankok további szigorításokat vezettek be, mások be is szüntették a lakossági autóhitelek folyósítását. A Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint a lakossági gépjárműhitel-állomány (mintegy 350 mrd forint) nem nőtt tovább.

A tanulság: mindig csak olyan nagyságú és futamidejű hitelt vegyünk fel, amely megfelel tehervállaló képességünknek, úgy számoljunk, hogy a családi kassza a devizahitelek jelentette árfolyamkockázatból eredő 10-20%-os törlesztőrészlet-emelkedést is elviselje!