Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

 

Autóhitelek: jelentős visszaesés várható

október12

Amennyiben életbe lépnek a Magyar Nemzeti Bank új javaslatai a devizahitelek korlátozását illetően, számottevően szűkül a potenciális adósok köre, vagyis jóval kevesebben vehetnek fel hitelt, legyen szó autóhitelről, vagy bármely más fedezetlen vagy ingatlanfedezetes kölcsönről. A szakmai szervezetek állást foglalnak, de a végső szót politikusok mondják ki.

A különböző szakmai szervezetek állásfoglalása szerint a hitelfelvétel korlátozása rendkívüli mértékben csökkentené azok számát, aki hitelhez juthatnak. Akiknek folyósítanának, azok is csak kisebb összegeket kapnának, így nem nyújtana megoldást az autóvásárlásban, és pláne nem egy ingatlan megvásárlásában. Mindazonáltal igaz az is, hogy a lakosság túlzottan el van adósodva – ugyanakkor a hitelezés beindítása fellendíthetné a gazdasági növekedést. Mindezt figyelembe véve a korlátozások bevezetése valószínűleg a recesszió elmélyítését szolgálná.

Az autóhitelek esetében sem jobb a helyzet. A Lízingszövetség álláspontja szerint nem fogadható el ilyen mértékű beavatkozás a piaci folyamatokba, közgazdaságilag nem indokolt a verseny ilyetén módon történő korlátozása.

Az autóhiteleknél 2009. január 1-jétől lépett életbe az a PSZÁF-ajánlás, amely minimum 20%-ban határozza meg az önrészt, és 8 évben maximalizálja a futamidőt. Már most látszik, hogy ez a szabályozás megtisztította a lízingcégek portfólióját. A PSZÁF-ajánlás életbe lépése óta sokkal kevesebb a bedőlő autóhitel.

Az elhúzódó pénzügyi válság miatt az emberek ezerszer is meggondolják, mielőtt hitelt vesznek fel, a statisztikák szerint arányaiban több lett a készpénzes vásárló. Manapság olyanok nem vesznek járművet, akik nulla százalékos önerővel hitelre vásároltak volna.

Egy átlagos autóhitel 2–2,5 millió forint volt korábban, míg az átlagos futamidő 5-6 éves. Ha a bevezetendő havirészlet-korlátozást vesszük, akkor egy átlagfizetéssel rendelkező igénylő devizahitel esetében (vegyük számításba, hogy az autóhitelek túlnyomó többsége deviza alapú) alig valamivel több mint 20,000 forintos havi részletet tud vállalni. Ld. autóhitel kalkulátor. Ez 8-900 ezer forintos hitelt jelent ötéves futamidővel számolva. Ennyiből nem lehet új autót venni, használtat is alig. Ha a minimálbérre bejelentetteket nézzük, még rosszabb a helyzet, hiszen ők havi 10,000 forintos hitelt tudnak csak felvenni, ami ötéves futamidővel számolva csupán néhány százezer forint, amiből kizárt, hogy új vagy nem túl öreg járművet lehessen vásárolni.

Az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. beadta a kulcsot

augusztus12

Visszavont engedély – A PSzÁF 2009. augusztus 12-i határozatában visszavonta az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. engedélyét és a Fővárosi Bíróságnál kezdeményezte a cég felszámolását.

Az Athlon Zrt. fedezetlen gyorskölcsönök nyújtására rendelkezett tevékenységi engedéllyel, egyéb tevékenységgel, pl. betétgyűjtéssel nem foglalkozott.

Az Athlon Zrt.-t 2008 végén vásárolta meg Leisztinger Tamás vállalkozó, az igazgató a humánus intézkedéseiről ismert Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány lett.

A korábban megkötött gyorskölcsönök szerződési feltételei, kondíciói továbbra sem változnak, minden érvényben marad. A felvett hitel törlesztőrészleteit az adósok az eddig megszokott módon fizetik vissza – amennyiben ennek nem tesznek eleget, a szerződésben illetve a jogszabályok által meghatározott következményekre számíthatnak a késve fizetők.

Adósságszolgálati fedezet

július27

Míg a likviditási mutatók a rövidtávú fizetőképesség értékelését szolgálják, addig az adósságszolgálati fedezet mint mutató a cég középtávú adósságszolgálat-teljesítő képességét méri, jelzi ki. Az adósságszolgálat nem más, mint a hitelek után fizetendő kamat és a tőketörlesztés együttes összege.

Az első ránézésre talán kissé barátságtalannak tűnő mutató logikáját könnyebb megérteni, ha mind a számlálóban (Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás + Hosszúlejáratú hitelek kamatai), mind a nevezőben (Hosszú lejáratú hitelek törlesztése + Hosszú lejáratú hitelek kamatai) átmenetileg figyelmen kívül hagyjuk a hosszúlejáratú hitelek kamatát.

Ezek után a számlálóban a képződő éves cash flow-t találjuk, amely az éven túli, tehát a későbbi jövedelmet megelőlegező hitelek törlesztésének rendeltetésszerű forrása. A nevezőben pedig a törlesztendő tőke marad.
A kérdés tehát az, hányszorosan fedezi az éves pénzjövedelem az éven túli hitelek esedékes törlesztését. A tört további része úgy értelmezhető, hogy ha a cég nyereséges, akkor a hosszúlejáratú hitelek kamatának
megfizetése biztosított, mert a kamat – a pénzügyi műveletek ráfordításai között – mint eredményrontó tényező már figyelembe lett véve.

Az adósságszolgálati fedezet alkalmazása során gondot okozhat, hogy a hitel törlesztésén felül esedékes fix kötelezettségek (pl. fizetendő bérleti díj) nem jelennek meg a törtben. Nem árt tudni, hogy a beszámoló tényadataiból számított mutató a jövőre vonatkozó előrejelzésekre különösen alkalmatlan: a hosszúlejáratú hitelek törlesztése, elsősorban a devizahitelekre gondolunk, nem feltétlenül egyenletes.

A hitel előterjesztés és a cenzúradöntés

június23

A hitelügyintéző összeállítja azt az anyagot, amely alapján az illetékes banki testület, az ún. cenzúrabizottság döntést hozhat. Ez az anyag a cenzúra előterjesztés, amely tartalmazza a hitelkérelemmel kapcsolatos valamennyi lényeges külső, többnyire magától a kérelmező ügyféltől kapott és belső információkat: az adósminősítés, a fedezetértékelés, és az ügyletminősítés eredményeit és legfontosabb megállapításait.

A cenzúra előterjesztésben az előterjesztő döntési javaslata is megjelenik. Ha pozitív, akkor az árazásra is ajánlást tesz.

A legtöbb hitelintézetnél a döntést az ún. cenzúrabizottság hozza, amely a bank munkatársaiból áll. Amennyiben a bizottság elutasító döntést hoz, annak okairól írásban tájékoztatják az ügyfelet. Jóváhagyó döntés esetén a bizottság meghatározza a szerződés összes feltételét (a hitel kondícióját): az engedélyezett hitelösszeget, a kamat mértékét, a törlesztés ütemezését, a kért biztosítékokat és minden más kikötést, amit szükségesnek tart.

Az összes feltétel kölcsönszerződési ajánlat formájában kerül vissza a hitelkérőhöz, aki azt elfogadás esetén cégszerűen aláírja. A köznapi szóhasználattól eltérően a bank és ügyfele közötti hitelkapcsolat a Ptk. alapján bankkölcsön-szerződéssel jön létre. Ha a cég az ajánlatot nem kívánja elfogadni, a vitatott feltételekről további tárgyalást kezdeményezhet, vagy más bankhoz fordulhat.

Eredmény szerkezeti mutatók

június12

Egy vállalkozás jövedelmezőségének elemzésekor külön vizsgálni szokták, hogy az adózás előtti eredmény mennyiben származik az üzemi tevékenységből, a pénzügyi műveletekből ill. a rendkívüli tételekből.

Mind a termelő, mind a kereskedő típusú cégeknél az tekinthető „egészségesnek”, normálisnak, ha az eredmény zöme az üzemi tevékenységből ered. Ha a pénzügyi műveletek eredménye jelentős részarányt képvisel, akkor is figyelmet érdemel, ha értéke pozitív, de akkor is ha negatív.

Jelentős pozitívumnál vagy az üzemi tevékenység nem kellően jövedelmező, vagy a jövedelem nem ott keletkezik, ahol a tevékenység alapján képződnie kéne. A jelentős negatív részarány a magas kamatfizetésre, a túlzott eladósodásra utalhat. Ilyenkor az üzemi tevékenység során képződő eredmény zömét a hitelezőknek kell átengedni.

Szintén kedvezőtlen jel, ha a nyereség számottevő részben a rendkívüli műveletekből ered, mert ezek megismétlődése a jövőben nem várható.

Banki ügyfélminősítés

június8

A bankok hiteligénylő partnereiket azok hitelképességét jelző osztályok valamelyikébe szokták besorolni.

A folyamatot korábban adósminősítésnek nevezték. Az osztályozást minden bank saját ügyfél- és partnerminősítési szabályzatára alapozva végzi el.

A vállalkozások körébe tartozó hiteligénylőket öt, vagy annál több adósosztály valamelyikébe sorolják

  • részben gazdálkodási adataikból (néha terveikből) számított mutatók, mérhető ismérvek,
  • részben pedig egyéb nem számszerűsíthető kritériumok (ún. “szubjektív szempontok”) alapján.

Az adósminősítés kötelező minden hiteligénylőre (valamint azokra, akikkel szemben a hitelintézet kockázatot
vállal) még a hitelnyújtás, illetve a kockázatvállalás megtörténte előtt. A minősítést legalább évente egyszer
felül kell vizsgálni.

A minősítés során a banknak meg kell vizsgálnia reménybeli ügyfele gazdálkodásának számszerűsíthető ismérveit, ezen belül

  • tőkeellátottságát,
  • likviditását,
  • jövedelmezőségét és
  • adósságszolgálat-viselő képességét

kifejező mutatókat, továbbá minden más olyan mutatót, melyek alakulását a besoroláshoz szükségesnek tartja, pl. eszközök forgási sebessége, cash flow szerkezet, nettó forgótőke-ellátottság, eladósodottság mértéke.

« RégebiekÚjabbak »