2006-tól a CIB Bank vállalati stratégiája a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal való kapcsolat bővítésére és fejlesztésére irányult.

A kitűzött célok a sikeres megvalósulás felé mutattak, a CIB vállalati ügyfeleinek száma 2007 végén megközelítőleg ötvennyolcezret ért el, és ezt a fúziónak köszönhetően 2008-ban is növekedés követte.

Vállalati oldalról a CIB bank három szektort különböztet meg. Egyéni-, és mikrovállalkozások, kkv-k, és nagyvállalatok. A mikro- és az egyéni vállalkozók a törvény szerint a kkv-khoz tartoznak ugyan, azonban egyrészt kockázatosságuk, és másrészt eltérő igényeik, és hitel képességük miatt, a kis-, és középvállalati termékektől külön konstrukciókat kínál számukra.

A vállalati hitelek fedezet szempontjából két csoportra oszthatóak. A tárgyi fedezetes hiteltermékek, melyben a hitel zálogaként készpénz, ingatlan, ingóság, CIB autóhitel, termény, mezőgazdasági berendezések, felszerelések stb. állhatnak. A másik csoport a tárgyi fedezet nélküli hitelek, amelyek közé a folyószámlahitel, a rulírozó hitel, a hitelkártyák, mint forgóeszköz finanszírozására alkalmas termékek. A hitelek esetében a fedezet egyfajta biztosítékként szolgál a bank számára, abban az esetben, ha az adott cég, fizetési nehézségek miatt, nem tudná a kötelezettségeit a CIB bank felé teljesíteni.

A fedezetlen hiteleknél biztosítékul a többségi tulajdonosok és az esetek nagy részében egy harmadik szervezeten, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül az állam készfizető kezessége áll. A gyakorlat szerint a kisebb cégeknél a kamat, a törlesztő részlet, a futamidő és az önerő nagysága a legfontosabb szempont, amikor fedezetlen hitelt választanak.

1979-ben Közép-Európai Bank néven jött létre, 34 százalékban a Magyar Nemzeti Bank 66 százalékban pedig japán és európai bankházak tulajdonaként.

Magyarországon eleinte devizaműveletek végzésére jogosult offshore bankként működött. Fő profilja, a dollár alapú nagyvállalati devizaügyletek voltak. Forintban igénybe vehető szolgáltatások 1991-től kerültek bevezetésre, és ekkor kapta a magyarországi kirendeltség új megnevezését, a CIB Hungária nevet. Az első fiók 1992-ben, Győrben nyílt meg. 1997-től a fő részvényes egy olasz bankcsoport lett, a BCI csoport, amely más olasz bankokkal egyesülve Olaszország legnagyobb bankjává, és a régió legerősebb pénzügyi szereplőjévé vált. Jelenleg a CIB Bankcsoport alapvető banki tevékenységeken kívül kereskedelmi banki, lízing, alapkezelési és faktorszolgáltatást nyújt magán és vállalati ügyfelek részére, a CIB autóhitel és járműfinanszírozás is a palettán van. Az anyabank, az Intesa Sanpaolo pedig a világ harmincnégy országában jelen lévő pénzintézetté vált. A bank tulajdonosi szerkezete 1997–1998-ban két lépcsőben módosult, s a korábbi kisebbségi tulajdonos a Banca Intesa (előzőleg: IntesaBci) – amely a Banca Intesa és a Banca Commerciale Italiana 2001. évi egyesülésével jött létre – lett a CIB Bank kizárólagos tulajdonosa. 2007.  január 1-jén egyesültek a CIB Bank és az Inter-Európa Bank anyabankjai – a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a Sanpaolo IMI. Olaszországban ezzel egy új, piacvezető bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven. Ezáltal hazánkban is megtörtént a beolvasztás, 2008. január 1-én az Inter-Európa bank meglévő ügyfeleit, és szolgáltatásait teljes mértékben átvette a CIB Bank. Ekkor méretét tekintve, mérlegfőösszege alapján így a hazai CIB megszerezte a Magyarország második legnagyobb pénzintézete pozíciót.

A felhasználóknak azért előnyös, mert a folyószámlájuktól függetlenül rendelkezhetnek vele, hiszen egy technikai számlán lévő hitelkeretről van szó.

Magyarországon a munkavállalók jelentős százaléka készpénzben kapja meg jövedelmét. Ennél a cibes hitelterméknél különösen azokat az ügyfeleket lehet megszólítani, akik ebbe a csoportba tartoznak, hiszen nem feltétele az igénylésnek a bankszámla. Árazásában szerényebb. Ezzel is támogatva a széles körben történő felhasználást. Megjelenésében teljesen hasonlít a CIB hitelkártyához. A kártyán szerepel a tulajdonos neve, kártyaszáma, a kártya kibocsátóját tartalmazó embléma, és a CIB bevásárló kártya lejárata is. A másik oldalon a mágnescsík alatt található az aláírási sáv. Az ügyfél az aláírásával tudja igazolni, hogy valóban övé a kártya, illetve a pénztárban elkérhetik a személyi igazolványt az azonosításhoz. Ez a termék elnevezésében is barátságosabb, mint a hitelkártya. Ha az emberek meghallják azt a szót, hogy hitel, mindjárt elzárkóznak, holott itt csak egy keretről van szó, amit felhasználhatnak. A CIB bevásárlókártya éves díja alacsonyabb, mint a klasszikus hitelkártyáknál, ami szintén vonzóvá teszi a terméket. A CIB bevásárlókártya kerete maximális értéke 100.000 Ft-ban van meghatározva. Használata valóban kényelmes, hiszen nem kell készpénzt hordani magunknál, így sokkal biztonságosabb is. A kártya elvesztése esetén van arra lehetőség, hogy telefonon azonnal letiltsa a tulajdonos a kártyát, így nem érheti anyagi kár. Néhány kockázati tényezőt azért érdemes megvizsgálnunk. A kártya használata nincs korlátozva, tehát bármikor használható, csak a kártyán lévő elérhető keret szabhat határt a vásárlásoknak. Mint korábban írtuk, ez az összeg autóvásárláshoz túl alacsony, arra ott a CIB autóhitel. Így ha valakinek a rendelkezésére áll egy állandó költhető pénzösszeg, akkor nagy valószínűséggel, azt el is költi. A vásárlás pillanatában ez nem is tűnik olyan nagy megterhelésnek, pont a kártya egyszerű használata miatt. Azonban a számlakivonat kézhezvétele után, amikor az ember szembesül azzal a ténnyel, hogy valójában mennyit is költött és ezt majd vissza kell fizetnie, mindjárt nem olyan kellemes a gondolat. A CIB bevásárlókártya használatánál tehát ügyelni kell a mértéktartásra, és lehetőleg kerülni kell a spontán vásárlást. A túlzott költekezés eladósodáshoz vezethet, illetve könnyen bele lehet kerülni az adósságspirálba is.

A Random Capital Zrt.-t 2008-ban alapították olyan magyar magánszemélyek, akik kimagasló eredményeket értek el korábban más befektetési vállalkozás vezetőiként. A Társaság munkavállalói átlagosan tíz éves tőkepiaci tapasztalattal rendelkeznek.

A Random Capital igen jelentős időt – a megalakulásától számítva majdnem két évet – töltött azzal, hogy olyan informatikai rendszert építsen ki, amely képes kiszolgálni a legmagasabb szintű befektetői igényeket. Az online rendszer kiépítésének ideje alatt a Random Capital az offline nagybefektetőkre összpontosított, számukra kialakított egy, a piacon egyedülálló konstrukciót, amellyel a veszteséget termelő befektetők a jutalékok mértékének függvényében pénzvisszatérítést kapnak.

2010 áprilisában elindult az online szolgáltatás, amellyel a Random Capital főként a kisbefektetői réteget célozta meg. Három elektronikus kereskedési felület szolgálja ki a Társaság ügyfeleit: a Randi (Random Interface) elnevezésű, letölthető, Windows kompatibilis szoftver; a webes alapú Netboon; valamint a hazai piacon elsőként bevezetett, mobiltelefonokra optimalizált kereskedési platform, a Mobil Broker. Az online szolgáltatások indulásával egyidejűleg lehetőség nyílt a Tartós Befektetési Számlák megnyitásra is, megelőzve ezzel sok nagy múltú piaci szereplőt.

A Random Capital a piacra lépését nyitási kedvezményekkel hirdette, és azon ügyfelek, akik a nyitási időszakban (2010. április 1. és május 31. között) számlát nyitottak a Random Capitalnél, úgynevezett törzsügyfél besorolást kaptak. Ezen törzsügyfelek a későbbiekben nemcsak számos kedvezményben részesülnek (ilyen például a 2012. december 31-ig garantált daytrade 0,1%-os jutalék) de elsőként értesülhetnek a különböző promóciókról is.

2010 májusában – a nyitási akció alatt – a Random Capital a 40 Mrd Ft-ot meghaladó forgalmával az előkelő 11. helyen végzett a Budapesti Értéktőzsde rangsorában, megelőzve ezzel sok nagynevű bankot és befektetési vállalkozást.

2010. június elsejével a Random Capital Zrt. módosította kondíciós listáját és nem csak a magyar piac legkedvezőbb díjait kínálta fel ügyfelei számára, de rögzítette is ezen díjakat 2012. december 31-ig azon ügyfelek részére, akik még ebben az évben megnyitják számlájukat a Társaságnál.

Tekintettel arra, hogy a Társaság tulajdonosai magánszemélyek, valamint a fejlesztések nagyrészt a Társaság munkatársai által történnek, a Random Capital rendkívül gyorsan és rugalmasan tud reagálni a piaci folyamatokra. A Random Capital célja, hogy kiemelkedő színvonalú szolgáltatást nyújtson, amely kondícióinak köszönhetően nemcsak vonzó, de elérhető is a kis- és nagybefektetők számára egyaránt.

2005 óta több ízben vetettek ki pótadót a bankokra a kormányok. Előbb Draskovics Tibor pénzügyminiszteri minőségben, majd Gyurcsány Ferenc kormányfői voltában vetett ki átmeneti, időszakosra tervezett plusz terhet a Magyarországon működő hitelintézetekre. A korábbi extra profit adók évente 20 milliárd forint körüli bevételt hoztak a költségvetésnek.

A bank szektor 2009-ben hozzávetőlegesen 257 milliárd forint adózás előtti profitot termelt, azaz a 100 milliárd tervezett behajtással a nyereség legalább egyharmadára tartana igényt kormány. Többek között ebből fedezné a lakossági és más jellegű társasági adócsökkentés által kieső pénzeket az államkassza. Érdekesség, hogy a teljes 257 milliárd forintnyi profitból 194 milliárd forintot az OTP Bank egymaga tudhat magáénak, vagyis a bankadó a Csányi Sándor által vezetett bank számára jelentené a legnagyobb kiesést.

Kiemelendő, hogy az extra elvonás azért extra elvonás, mert a kivétel nélküli minden gazdasági társaságit és gazdálkodó szervezetet terhelő 19 százalékos társasági adón túl fizetendő. Ezzel együtt a pénzintézetek profitjának nagyjából 50 százalékát tenné zsebre az állam.

A vállalati hiteligénylő jó ügyfélminősítése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bank a konkrét hitel kérelmet teljesítésre érdemesnek ítéli.

Inkább “belépőnek” tekinthetjük a további procedúra felé. Az ügyletminősítés során éppen azt szokták megvizsgálni, hogy az összes rendelkezésre álló információt figyelembe véve a kért célra érdemes-e hitelt folyósítani, a hiteligény pénzügyileg és gazdaságilag mennyire megalapozott, és – ami a banknak talán a legfontosabb – biztosított-e a törlesztés. A vállalati ügyletminősítés nem ér véget a törlesztőképesség ellenőrzésével, hanem – a kért hitel jellegéhez igazodó – egyéb elemzéseket is magában foglal. Helyszíni szemlével is ki szokták egészíteni, hogy a bank ügyintézője minél alaposabban megismerkedhessen partnerének gazdálkodásával. A hitelbírálattal párhuzamosan a kért hitelt kockázati szempontból is elemezni szokták. Ez az elemzés a hitel fajtájától és összegétől függő mélységű. Célja mindazon tényezők feltárása, melyek a törlesztést és a kamatok fizetését veszélyeztethetik. Ilyen tényezők pl. a gazdasági környezet változása (ezen belül az árfolyamok, az adórendszer, az ágazati fejlődés), a piaci pozíció módosulása (kereslet, kínálat, helyettesítő termékek térhódítása), új környezetvédelmi előírások hatálybalépése stb. A kockázatelemzést egyes hitelintézeteknél maga a hitelügyintéző, máshol külön erre a célra kialakított szervezeti egység munkatársa végzi.