A lépcsős hátúhoz megfizethető áron juthatunk hozzá. A kisautót elsőként Oroszországban mutatják be, s ott is indul elsőként a sorozatgyártás is – véleményünk szerint ez tovább fog bővülni, ez a kategória és a márkanév másutt is várhatóan nagy népszerűségnek fog örvendeni.

Az új VW Polot valóban csak megszokásból hívhatjuk kisautónak, hiszen méreteiben jócskán meghízott, nem csak a hosszát tekintve. Ennélfogva valójában egy kompakt családi szedánnal állunk szemben, jócskán tágasabb csomagtérrel csapott hátú rokonainál. A tengelytáv 80 mm-rel nyúlt meg, egészen pontosan 2,55 méterre, ezt az adatot figyelembe véve nagytestvérével, a VW Golf-fal hasonlítható már össze, 4,38 méteres hosszával pedig le is körözi nagytestvérét. A szélessége maradt 1,7 méter, s az 1,46 méteres magasság sem változott a kisebb, csapotthátú Polo változatokhoz képest. A futómű tervezése az orosz útviszonyokhoz igazodik, ennél fogva a hasmagassága is 1,5 cm-rel megnőtt. Az új sedan Polóba a már bevált 1,6 l-es, 105 hp-s Volkswagen-motort szerelték, amely egy ekkora karosszériával különösebb nehézségek nélkül elboldogul. Alapfelszereltségként ötsebességes manuális váltó jár hozzá, de extraként hatfokozatú Tiptronic automata váltóval is használhatjuk.

Arról egyelőre nem közöltek adatokat, hogy a sedan Polo-t Kelet-Európa mely részein fogják még bevezetni, eljut-e Magyarországra is az autó. Az új Polo sorozatgyártását Kalugában kezdik, mely Moszkvától 160 kilométerre levő található. Az orosz átlag árakhoz képest nem lesz olcsó mulatság, de a tervezett 399 ezer rubeles kisautó– magyar fizetőeszköz szerint 2,87 millió forint – Magyarországon minden bizonnyal kelendő lenne minden előnyével és hátrányával együtt.

A legutóbb, egy hónappal ezelőtt, február végén, arról értekeztünk, hogy Németországban borzasztó negatív rekordokat döntöttek az eladási statisztikák. Bár 2009-ben még úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, mivel az autóeladások a roncsprémium miatt jól alakultak, az év végére kiderült, hogy valójában csak a roncsprémium alakultak olyan jól. Amikor a német kormány megtakarítási okokból megszüntette a segítséget, amelyet azoknak adott, akik régi autóikat leadták, és helyette újat vettek, akkor kiderült, hogy a roncsprémium nem lendületbe hozta az autópiacot, hanem csak egy kicsit még életben tartotta, mielőtt tetszhalott állapotba került. Talán a németek példáján okulva a franciák és az olaszok, akik közel sem állnak olyan jól, mint a világ egyik legerősebb gazdasága, nem engedték el az autógyárak kezét, és még 2010 elején is van roncsprémiumuk. 1000 és 5000 eurós kedvezményt adnak az autók árából, ami hatalmas összeg, hiszen ez még egy középkategóriás, minőségi autó árának is kiteheti a negyedét.

Visszatérve hozzánk és szűkebb környezetünkre: Romániában több mint 60%-kal estek vissza az autóeladások. Mielőtt döbbenettel néznénk erre az adatra, és valami meggondolatlan, enyhén soviniszta kijelentésre ragadtatnánk magunkat: hazánkban 58%-kal esett vissza az autóeladások száma az utolsó válság előtti tavaszhoz, tehát 2008-hoz képest.

Ezzel együtt a hitelpiac is jelentősen megváltozott. A hitelek száma 90%-kal zuhant, ami példátlan a magyar hitelpiac minden szegmensét tekintve. A bankoknak természetesen lépni kellett, hogy ez sikeres lesz-e, arról még a jövő dönt. Mindenesetre érdekes lehet megnézni, hogy milyen intézkedésekben látták a pénzintézetek és a PSZÁF a fényes jövő zálogát.

Először is kizárták a jó hitelek közül a frank alapúakat, mivel ehhez 60% önerő kell, amivel gyakorlatilag senki sem rendelkezik, aki pedig igen, az valószínűleg inkább gyűjt még egy kicsit, és megveszi az autót lábon. Maradt az euró és a forint alapú autóhitel. Utóbbiaknál mindig alacsonyabb a kamat, viszont sokkal nagyobb az önerő (40% a 25%-kal szemben). Magánszemélyeknek pedig már csak hét év lehet a futamidő.

A nem lakossági ügyfelek kicsit jobb feltételekkel juthatnak autóhitelhez: a futamidő cégek és vállalkozások esetén nyolc év, és az önerő csak 35, illetve 20%. Ennek az oka egyszerű: nem természetes személyek csak lízingelhet, és a lízingkonstrukció mindig kedvezőbb, mint akár a legkedvezőbb autóhitel. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a lízing esetén a bankok és egyéb intézmények saját tulajdonukban levő autókat, teherautókat stb. adnak el – úgymond –, tehát bátrabbak, amikor a feltételeket kell meghatározni.

Egyébként a technikai részletek idén tavasszal is nagyjából ugyanolyanok maradtak, mint amilyenek voltak is: a legidősebb autó 12 éves lehet, a futamidő lejártakor sem öregebb 15 évnél, és a legkisebb összeg 300 000 forint. Szintén maradt az autóhitelhez kért papírok listája is: magánszemélyeknek az alapvető iratok, cégeknek mérleg, cégkivonat, aktuális főkönyvi kivonat, és a hitel felvevője részéről a szokásos papírok.
Hogy ezeknek az intézkedéseknek, a változásoknak lesz-e pozitív hozadéka, az még a jövő zenéje. A bankok és a PSZÁF arra számítanak, hogy legalábbis a legrosszabb ügyfeleket ezekkel a kondíciókkal ki lehet szűrni, és a hitelpiac megtisztul: aki nem elég tőkeerős, az nem kap hitelt, sem lízinglehetőséget. Az aggódás érthető, mivel a jelenlegi gazdasági válság is úgy indult, hogy az amerikai bankok már a legrosszabb ügyfeleknek is adtak autó kölcsönt, akiknek az anyagi helyzete pengeélen táncolt, és aztán, őszinte sajnálatára az egész világnak, rosszfelé dőlt el.

Mi mást is várhatnánk persze abban a helyzetben, amikor az autóeladások az egész világon komoly mértékben visszaesnek (kivéve néhány országot, erről majd később), az autóipar halódik, márkák és cégek kerülnek sírba vagy legalábbis annak szélére?

Németországban hihetetlen mértékben visszaesett az autóeladások száma, és úgy látszik, hogy mi sem tudunk kikecmeregni a válságos időszakból, mintha csak valóra válnának Szekfű Gyula szavai a német–magyar sorsközösségről – persze ő egészen más szempontból beszélt a nyugati szomszédunkhoz (akkori szomszédunkhoz) fűződő viszonyról.

Produkáljuk tehát a világ egyik legfejlettebb államának eladási statisztikáit itthon is, a legnagyobb sajnálatunkra. Az új autó eladások száma tavaly drámai mértékben esett vissza, idén pedig még azt is felül fogja múlni. Az gépjármű hitelek területén nyilván ugyanez a helyzet. Azonban nem. A gépjármű hitelek ugyanis még jobban megsínylették a válságot: míg az autóeladások csak 60%-kal estek vissza, addig az autóhitelek 90%-kal. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? 2008-ban minden tízből kilenc autót gépjárműkölcsönre, egyet pedig készpénzre vettek meg, 2009-ben pedig éppen fordítva: hitelre tízből egyet, készpénzre tízből kilencet.

Milyen hiteleket kínálnak bankok? Miért ennyire nagy a visszaesés? Talán rosszak a gépjárműhitelek? Semmiképpen sem. A kihelyezés szigorúbb, de a kamatok alacsonyabbak. A gépjármű hitelek visszaesése a felvevők bizonytalankodásának eredménye. Ráadásul a mai gépjárműhitel piac annyi hitelt tartalmaz, hogy azokat nem könnyű átlátni, így általánosítani sem lehet.

A klasszikus gépjárműhitel az, amelyet új vagy használt autó vásárlásához vesz fel az ügyfél. Ilyen esetekben a megvenni kívánt autó nem lehet idősebb 12 évesnél, és a hitel lejártakor sem lehet több tizenötnél. A hitel maximális futamideje 8 év, a hitelösszeg korlátlan és akár a jármű 80%-ára is rúghat. Természetesen felvehető a kölcsön euró vagy frank alapon is.

A gépjárműhöz kapcsolódó hitelek azonban sokkal összetettebbek ennél. Ide tartozik például a gépjármű-fedezetes gyorshitel, amelyet személyi kölcsön, hitel helyett érdemes felvenni, mert a végeredmény ugyanaz, mint személyi hitelt vennénk fel, azonban sokkal jobbak a kondíciók. A gépjármű hitel eme fajtájának lényege, hogy az ügyfél autója, teherautója, motorja stb. terhére vesz fel hitelt, mégpedig a jelzálogtárgy EuroTax-értékének 80%-áig. A jármű tulajdonjoga az ügyfélé marad, semmilyen használatbeli korlátozást nem kell elszenvednie.

A gyorskölcsön után a gépjármű hitelek palettáján egy külön szelet a BAR-, illetve mai nevén KHR-listás ügyfelek számára kialakított konstrukcióké. Ezen hitelek felvételéhez az adós „rossz hírneve” miatt szigorúbb ellenőrzésen kell átesni, a bank alaposan megnézi, hogy nem egy megbízhatatlannak minősített adósnak folyósít-e gépjárműhitelt. Ha a hitelfelvevő átmegy a vizsgán, a kondíciók már ugyanazok.

A gépjárműhitelt kiváltó hitelekről kell még végül említést tenni. A felvétel kondíciói megegyeznek az elsőként említett gépjárműhitelével, csak ebben az esetben a kölcsönt nem autóvásárlásra fordítja az ügyfél, hanem arra, hogy egy rossz, drága, magas törlesztésű hitelt egy összegben visszafizesse, és aztán a sokkal jobb, olcsóbb hitelt törlessze tovább.

Az autók ingó dologi minőségén kellene változtatni az érintettek, a közjegyzők és a lízinggel foglalkozó szakemberek szerint. A nyilvántartó rendszert már létre is hozták – az új rendelet az autóhitel folyósító bankok számára kisebb kockázatot jelentene, ami a finanszírozás újbóli felfutásához is vezethetne a kihelyezési kedv növekedésével – kisebb kockázat, nagyobb hitelezési hajlandóság.

Az új elképzelésnek megfelelően a finanszírozott járműveket terhelő zálogjogot nem kellene közokiratba foglalni, elég lenne magánokirat is, a már említett online nyilvántartó rendszerből bárki ellenőrizhetné, hogy a kinézett járművet terheli-e jelzálog vagy sem. A huzavona miatt egyelőre még várni kell a gyorsabb, egyszerűbb autóhitelre.

A különböző szakmai szervezetek állásfoglalása szerint a hitelfelvétel korlátozása rendkívüli mértékben csökkentené azok számát, aki hitelhez juthatnak. Akiknek folyósítanának, azok is csak kisebb összegeket kapnának, így nem nyújtana megoldást az autóvásárlásban, és pláne nem egy ingatlan megvásárlásában. Mindazonáltal igaz az is, hogy a lakosság túlzottan el van adósodva – ugyanakkor a hitelezés beindítása fellendíthetné a gazdasági növekedést. Mindezt figyelembe véve a korlátozások bevezetése valószínűleg a recesszió elmélyítését szolgálná.

Az autóhitelek esetében sem jobb a helyzet. A Lízingszövetség álláspontja szerint nem fogadható el ilyen mértékű beavatkozás a piaci folyamatokba, közgazdaságilag nem indokolt a verseny ilyetén módon történő korlátozása.

Az autóhiteleknél 2009. január 1-jétől lépett életbe az a PSZÁF-ajánlás, amely minimum 20%-ban határozza meg az önrészt, és 8 évben maximalizálja a futamidőt. Már most látszik, hogy ez a szabályozás megtisztította a lízingcégek portfólióját. A PSZÁF-ajánlás életbe lépése óta sokkal kevesebb a bedőlő autóhitel.

Az elhúzódó pénzügyi válság miatt az emberek ezerszer is meggondolják, mielőtt hitelt vesznek fel, a statisztikák szerint arányaiban több lett a készpénzes vásárló. Manapság olyanok nem vesznek járművet, akik nulla százalékos önerővel hitelre vásároltak volna.

Egy átlagos autóhitel 2–2,5 millió forint volt korábban, míg az átlagos futamidő 5-6 éves. Ha a bevezetendő havirészlet-korlátozást vesszük, akkor egy átlagfizetéssel rendelkező igénylő devizahitel esetében (vegyük számításba, hogy az autóhitelek túlnyomó többsége deviza alapú) alig valamivel több mint 20,000 forintos havi részletet tud vállalni. Ld. autóhitel kalkulátor. Ez 8-900 ezer forintos hitelt jelent ötéves futamidővel számolva. Ennyiből nem lehet új autót venni, használtat is alig. Ha a minimálbérre bejelentetteket nézzük, még rosszabb a helyzet, hiszen ők havi 10,000 forintos hitelt tudnak csak felvenni, ami ötéves futamidővel számolva csupán néhány százezer forint, amiből kizárt, hogy új vagy nem túl öreg járművet lehessen vásárolni.

Az autóhitel-kalkulátor rendkívül praktikus, használata gyors és nagyon egyszerű és természetesen mindenféle kötöttségek nélkül igénybe vehető ingyenes szolgáltatás.

Mindössze az igényelni kívánt pénz összegét kell meghatározni, amely szabadon választható meg 300 000 Ft és gyakorlatilag a csillagos ég között. Ezek után a felvenni kívánt autó hitel futamidejét kell megválasztania, amely minimum 12 és maximum 96 hónapos időintervallum között állítható be a kalkulátorba. Ezt követően már csak egy kérdésre kell válaszolnia, hogy „Szerepel-e Ön a BAR (KHR)-listán?”, majd rákattintania a kalkuláció gombra és már meg is jelenik ön előtt az autófinanszírozási hitel havi részleteinek becsült összege.

Ha a kapott becsült összeg felkeltette az érdeklődését kérje részletes, személyre szabott ajánlatunkat, természetesen szintén díjmentesen! Az előzetes kalkulációhoz képest egy kidolgozott ajánlattal hitelügyintéző kollégáink felhívják önt – és a szolgáltatásainkért egy forintot sem kérünk, hiszen cégünk autófinanszírozás ügyintézése teljes körű, országos és díjmentes.

Az ügyben újabb állásfoglalás várható, PSZÁF akár százszázalékos többlettartalékolást is előírhat a lízingcégeknek vagy refinanszírozójuknak. A Magyar Lízingszövetség szakbizottsága értékeli az autófinanszírozási piacnak új utat kijelölni kívánó decemberi PSZÁF-javaslat megvalósulásának gyakorlati tapasztalatait. A PSZÁF kidolgozott egy ún. referenciakonstrukciót, amely szerint az önerőnek a gépjármű-finanszírozás során minimum 20 százaléknak kell lennie (20% a gépjármű hivatalos listaárának értékéből. A futamidő a PSZÁF szerint legfeljebb 8 év, a havi törlesztőrészlet egyenletes (annuitásos), az ügyleti kamatláb változatlan a referenciakonstrukcióban.

Referenciakonstrukció:

• minimum 20% önerő
• maximum 8 év futamidő
• egyenletes törlesztőrészletek

Bármelyik ajánlott feltétel túllépését a PSzÁF kockázatosnak tartja, és előre jelezte, hogy a 2009. január 1-jét követően folyósított autóhitelekre vonatkozóan a fenti feltételeknek nem megfelelő portfólió tőkeszükségletének 50-100 százalékát kitevő többlettartalékot ír majd elő az adott lízingcég refinanszírozójának.

Szakmai berkekben számos kérdés merült fel az elmúlt időszakban az ajánlással kapcsolatban, például az Eurotax-katalógus árait mennyire lehet piaci árként kezelni, és milyen az új autók árképzése a jelenlegi, hatalmas kedvezményeket kínáló kereskedői és importőri akciók nyomán.

Fontos megjegyezni, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem tiltó rendelkezést hozott, pusztán tájékoztatott azokról a következményekről, hogy milyen többletterhekkel jár, ha valaki eltér az ajánlottól: ha egy finanszírozó többletkockázatot vállal, megteheti, de csak többlettartalék képzésével.

Az autóhitelek többségét – egyes becslések szerint 95% a deviza alapú gépjárműhitelek aránya – devizában, többnyire svájci frank vagy euró alapon vették fel. A devizahitelek kezdeti előnye, a forinthitelekhez képest jóval alacsonyabb törlesztőrészlet a forint mélyrepülésével párhuzamosan veszett el, a 2008 nyári adatokhoz képest mintegy 30%-kal kell többet fizetniük a devizában eladósodottaknak. További gondot okoz az is, hogy az ügyfelek az elmúlt években hosszú futamidőre, viszonylag alacsony havi törlesztőrészlettel vették fel az autókölcsönt, míg az autók értéke gyorsan csökken, így szinte biztosan bekövetkezett a fentebb vázolt jelenség.

Egyre több autóhirdetést adnak fel, amelyben hitelátvállalással kínálják a leendő tulajdonosoknak a gépkocsit, akár meglepően fiatal, nem ritkán csupán néhány hónapos autókkal is találkozhatunk – ennek hátterében az áll, hogy egyre több adósnak jelent problémát az autóhitel törlesztése. Mindezt a bankok statisztikái is alátámasztják: az utóbbi hónapokban egyértelműen nőtt a problémás autóhitelek aránya. Ezért

• egyrészt az ügyfelek megromlott egzisztenciája,
• másrészt a forint gyengüléséből törlesztőrészlet-növekedés a felelős.

Elmondható, hogy a behitelezett gépjárművek jelentős részén több hitel van, mint amennyit azok érnek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Lízingszövetség ajánlása szerint 2009 január 1-je után az ideális autóhitelt 96 hónapos futamidőre adják, és az ügyfélnek legalább 20% önrészt fel kell mutatnia. Egyes bankok további szigorításokat vezettek be, mások be is szüntették a lakossági autóhitelek folyósítását. A Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint a lakossági gépjárműhitel-állomány (mintegy 350 mrd forint) nem nőtt tovább.

A tanulság: mindig csak olyan nagyságú és futamidejű hitelt vegyünk fel, amely megfelel tehervállaló képességünknek, úgy számoljunk, hogy a családi kassza a devizahitelek jelentette árfolyamkockázatból eredő 10-20%-os törlesztőrészlet-emelkedést is elviselje!