A értékarányos gyorskölcsöneiről ismert Provident szerint a THM korlátozása (alapkamathoz kötése) káros következményekkel járhat: bizonyos esetekben uzsora jellegű hitelek felvételére késztethet embereket. A mindenkori jegybanki alapkamathoz rögzített THM ráadásul az alapkamat esése esetén kedvezőtlenül hathat ki az egész magyar lakossági hitelszektorra.

A Provident vélekedése szerint a gyorskölcsön többletértéket nyújt, hiszen az ügyfeleknek nem kell “utánajárniuk”, ami a folyósítónak többletkiadást jelent, ugyanakkor az györskölcsönök esetében az akár többszáz százalékra rúgó THM nem azt jelenti, hogy az ügyfelek az eredetileg felvett összeg többszörösét fizetnék vissza.

A Provident Pénzügyi Zrt. piacvezető a fedezetlen gyorskölcsönök piacán, hetente kétszázötvenezer ügyfelet négyezer munkatárssal szolgál ki országosan, 2008-ban a cég mérleg szerinti nyeresége mintegy 4 mrd forint volt. A kormány jövőre a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresében állapítaná meg a gyorshitelek THM-jének felső határát (ma ez 70% lenne), ami a hasonló tevékenységet folytató vállalkozásokat érzékenyen érinti.

Egyelőre a miniszteri rendeletre várnak az érintettek – pedig a korábban beharangozott, szeptembertől életbe lépett a módosított zálogjogi szabályozás, amely olcsóbbá és biztonságosabbá tenné az autóhitel-ügyleteket.

Az autók ingó dologi minőségén kellene változtatni az érintettek, a közjegyzők és a lízinggel foglalkozó szakemberek szerint. A nyilvántartó rendszert már létre is hozták – az új rendelet az autóhitel folyósító bankok számára kisebb kockázatot jelentene, ami a finanszírozás újbóli felfutásához is vezethetne a kihelyezési kedv növekedésével – kisebb kockázat, nagyobb hitelezési hajlandóság.

Az új elképzelésnek megfelelően a finanszírozott járműveket terhelő zálogjogot nem kellene közokiratba foglalni, elég lenne magánokirat is, a már említett online nyilvántartó rendszerből bárki ellenőrizhetné, hogy a kinézett járművet terheli-e jelzálog vagy sem. A huzavona miatt egyelőre még várni kell a gyorsabb, egyszerűbb autóhitelre.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjszámítása most lökettérfogat-alapú, ami azt jelenti, minél nagyobb egy jármű motorjának hengerűrtartalma, annál többet kell a tulajdonosnak fizetni a biztosításért.

Ez az eljárás azonban 2011-től meg fog változni: a 2011-es évtől már a motor teljesítménye számít, ami azzal járhat, hogy a jobb hatásfokkal üzemelő gépjárművek tulajdonosai hátrányba kerülhetnek.

Az alapgondolat az, hogy minél erősebb egy jármű, akár autó, teherautó vagy motorkerékpár, annál nagyobb a kockázattal jár a vezetése. 2011-től tehát az elszámolás alapja a motor ereje, teljesítménye lesz, az nem fog számítani, hogy az adott teljesítményt mekkora lökettérfogat fejti ki.

A személygépkocsiknál hat sávot határoznak meg: 180 kW fölött húzódik a legmagasabb sáv, míg a motorbiciklik esetében 70 kW kell a legmagasabb sáv eléréséhez.

Ismét rekordot dönt a bankok vezetőinek fizetése

A Wall Street Journal tájékoztatása szerint a bankok vezetőinek, alkalmazottainak fizetései 2009-ben is rekordot döntenek.

A korábbi rekord a 2007-es esztendőhöz kapcsolódik, akkor a banki alkalmazottak (az USA 23 vezető pénzintézetét tekintve) fizetése 130 mrd dollárra rúgott. A válság ellenére ezt a hatalmas összeget idén sikerült megfejelni egy tízessel, azaz mintegy 140 mrd-ot fognak keresni a világ pénzügyi mozgatórugói. Kirúgás helyett a vezető bankok tisztségviselői 2009-ben kb. 143 000 dollárt keresnek, ami átlagosan kétezer dollárral haladja meg a 2007-es szintet.

Amennyiben életbe lépnek a Magyar Nemzeti Bank új javaslatai a devizahitelek korlátozását illetően, számottevően szűkül a potenciális adósok köre, vagyis jóval kevesebben vehetnek fel hitelt, legyen szó autóhitelről, vagy bármely más fedezetlen vagy ingatlanfedezetes kölcsönről. A szakmai szervezetek állást foglalnak, de a végső szót politikusok mondják ki.

A különböző szakmai szervezetek állásfoglalása szerint a hitelfelvétel korlátozása rendkívüli mértékben csökkentené azok számát, aki hitelhez juthatnak. Akiknek folyósítanának, azok is csak kisebb összegeket kapnának, így nem nyújtana megoldást az autóvásárlásban, és pláne nem egy ingatlan megvásárlásában. Mindazonáltal igaz az is, hogy a lakosság túlzottan el van adósodva – ugyanakkor a hitelezés beindítása fellendíthetné a gazdasági növekedést. Mindezt figyelembe véve a korlátozások bevezetése valószínűleg a recesszió elmélyítését szolgálná.

Az autóhitelek esetében sem jobb a helyzet. A Lízingszövetség álláspontja szerint nem fogadható el ilyen mértékű beavatkozás a piaci folyamatokba, közgazdaságilag nem indokolt a verseny ilyetén módon történő korlátozása.

Az autóhiteleknél 2009. január 1-jétől lépett életbe az a PSZÁF-ajánlás, amely minimum 20%-ban határozza meg az önrészt, és 8 évben maximalizálja a futamidőt. Már most látszik, hogy ez a szabályozás megtisztította a lízingcégek portfólióját. A PSZÁF-ajánlás életbe lépése óta sokkal kevesebb a bedőlő autóhitel.

Az elhúzódó pénzügyi válság miatt az emberek ezerszer is meggondolják, mielőtt hitelt vesznek fel, a statisztikák szerint arányaiban több lett a készpénzes vásárló. Manapság olyanok nem vesznek járművet, akik nulla százalékos önerővel hitelre vásároltak volna.

Egy átlagos autóhitel 2–2,5 millió forint volt korábban, míg az átlagos futamidő 5-6 éves. Ha a bevezetendő havirészlet-korlátozást vesszük, akkor egy átlagfizetéssel rendelkező igénylő devizahitel esetében (vegyük számításba, hogy az autóhitelek túlnyomó többsége deviza alapú) alig valamivel több mint 20,000 forintos havi részletet tud vállalni. Ld. autóhitel kalkulátor. Ez 8-900 ezer forintos hitelt jelent ötéves futamidővel számolva. Ennyiből nem lehet új autót venni, használtat is alig. Ha a minimálbérre bejelentetteket nézzük, még rosszabb a helyzet, hiszen ők havi 10,000 forintos hitelt tudnak csak felvenni, ami ötéves futamidővel számolva csupán néhány százezer forint, amiből kizárt, hogy új vagy nem túl öreg járművet lehessen vásárolni.

A biztonság elve azt a követelményt tartalmazza, hogy a beruházás gazdaságilag hasznos üzemideje és a kölcsöntőke visszafizetési ideje, továbbá az össztőke jövedelmezősége és az idegen tőkével kapcsolatos adósságszolgálati kötelezettség között az összhang biztosított legyen. A vállalkozás forgalmi folyamatát tőkevisszafizetési kötelezettségek nem zavarhatják meg, mert ebben az esetben a hosszú lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú banki hitelekből kell teljesíteni. Ezen hitelek hitelező által történő felmondása esetén a likvid eszközök és a likviddé tehető vagyoni értékek mintegy “felszívódnak” és ezáltal a vállalkozás sajnos csődbe juthat.