Banki Hitel Blog

pénzügyek, hitelek közérthetően

Nyilaskeresztes kalkulátor

augusztus18

A penzcentrum.hu tiltott önkényuralmi jelképet használ szolgáltatásai népszerűsítésére, látogatói figyelmének felkeltésére.

Nyilaskereszt, kalkulátor

A törvény így szól:

269/B. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

  • a) terjeszt;
  • b) nagy nyilvánosság előtt használ;
  • c) közszemlére tesz;

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

A Pénzcentrum.hu ún. opciós kalkulátorát nem nagyon lehet félremagyarázni, talán a dizájnért felelős, érdekes nevű Tutti Tóth Avanti & Tsai Kft. (nem is merek rágondolni, hogy kik lehetnek ezek a “társak”) minden bizonnyal széleskörű műveltséggel rendelkező munkatársait kellene megkérdezni.

Egy dologban mindenesetre biztosak lehetünk: őket nem fogják megbüntetni…

Miért képvisel értéket részvényesei számára egy vállalkozás?

augusztus17

Az egyre fontosabb új elemzési irányzatok nem külön-külön egy vállalkozás jövedelmezőségét, hatékonyságát vagy tőkeszerkezetét állítják az értékelés középpontjába, hanem ennél egy sokkal összetettebb mutatót: a cégek piaci értékét.

Ez az érték alapú megközelítés is természetesen a cash flow-ból indul ki, de nem a múltbeli szerkezetre, hanem a jövőbeli (prospektív) képződésre koncentrál. Egy vállalkozás piaci értéke első körben az alábbi számítás eredménye:

Piaci érték = (részvények száma * árfolyam) + nettó adósságállomány, hitelek

Ebben az összefüggésben a nettó adósságállomány a kötelezettségek könyv szerinti értéke a pénzállománnyal
csökkentve. A részvények számának és árfolyamának szorzatát részvényesi értéknek is nevezik. De miért képvisel értéket részvényesei számára egy vállalkozás? Azért, mert sokkal több, mint eszközeinek összessége: jövedelemtermelő képességgel rendelkezik.

Könnyen belátható, hogy a cég értéke a jövőben képződő pénzjövedelmeinek függvénye: értékét a tevékenységéből várható, jövőben képződő szabad cash flow-k együttes jelenértéke adja.

Az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. beadta a kulcsot

augusztus12

Visszavont engedély – A PSzÁF 2009. augusztus 12-i határozatában visszavonta az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. engedélyét és a Fővárosi Bíróságnál kezdeményezte a cég felszámolását.

Az Athlon Zrt. fedezetlen gyorskölcsönök nyújtására rendelkezett tevékenységi engedéllyel, egyéb tevékenységgel, pl. betétgyűjtéssel nem foglalkozott.

Az Athlon Zrt.-t 2008 végén vásárolta meg Leisztinger Tamás vállalkozó, az igazgató a humánus intézkedéseiről ismert Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány lett.

A korábban megkötött gyorskölcsönök szerződési feltételei, kondíciói továbbra sem változnak, minden érvényben marad. A felvett hitel törlesztőrészleteit az adósok az eddig megszokott módon fizetik vissza – amennyiben ennek nem tesznek eleget, a szerződésben illetve a jogszabályok által meghatározott következményekre számíthatnak a késve fizetők.

A pénzügyi elemzéshez szükséges adatkorrekciók

augusztus10

A múltbeli adatok elemzése normál esetben 5 éves időtávra terjed ki. Ez az érték amolyan hallgatólagosan elfogadott szabvány az értékelők között, mert a legtöbb üzleti tevékenység esetében ez az időkeret elégséges az üzleti folyamatok tendenciáinak azonosítására.

Természetesen bizonyos iparágakban ennél hosszabb időtáv elemzése is szükséges lehet, míg máshol a gazdasági ciklusok az ötévesnél rövidebb időtartam használatát sugallják.

Az adatok feldolgozása a pénzügyi kimutatások kiigazításával, korrekciójával folytatódik. A kiigazításokra az adathalmaz szabványosítása miatt van szükség, mert az elemzést végző célja, hogy a múltbeli adatokat olyan formába hozza, hogy azokból kiindulva a jövőre vonatkozóan megbízható és reális várakozásokat fogalmazhasson meg.

A kiigazítások a pénzügyi kimutatások (mérleg, eredménykimutatás, felvett hitel) olyan természetű módosítását jelentik, ahol a vállalat üzleti tevékenységére egyébként nem jellemző elemeket kivesszük az értékelésből, így azok – helyesen – nem fogják a jövőre vonatkozó várakozások információs bázisának részét képezni.

A kiigazított adatok használata azonban nem csak a jövőre vonatkozó becslések miatt lehet indokolt, hanem a jelen pénzügyi helyzetének helyes elemzését is segíti, lehetővé teszi az iparági adatokkal való reális összehasonlítást (jövedelmezőség, tőkeszerkezet összetétele stb.).

A vállalatok saját teljesítményének, fejlődésének mérése is a kiigazított adatok vizsgálatán keresztül válik csak lehetővé, hiszen a pénzügyi kimutatásokban évről évre szerepelnek olyan tételek, amelyek nem a szigorúan vett üzleti folyamatokhoz kötődnek, ellenben jelentősen megváltoztatják a vállalkozás eredményességéről kialakult képet, akár pozitív, akár negatív irányban.

A cash flow szerkezet elemzése

augusztus2

A beszámolók pénzügyi aránymutatókra alapozott analízise mellett újabb és újabb értékelési technikák jelentek meg, és hódítottak tért az utóbbi két évtizedekben.

Ennek egyik magyarázatául azt szokták fölhozni a hagyományos elemzés bírálói, hogy a tapasztalatok szerint gyenge a korreláció a vállalkozás korábbi beszámolóiban kimutatott számviteli eredményei és részvénypiaci teljesítménye között.

A másik sokat hangoztatott érv szerint a különféle országok számviteli előírásai olyan lényegesen különböznek, hogy ugyanazon cég egészen más összegő nyereséget mutatna ki A országban, mint B-ben. Ha a számviteli eredmény iránti bizalmunk meginog, akkor az áttekintett ráták közül elsősorban a jövedelmezőségi mutatók azok, amelyek kiegészítésre (esetleg: helyettesítésre) szorulnak. Logikailag is belátható, hogy a számviteli eredményen nyugvó jövedelmezőség nem konzisztens a CAPM modellel. Nem lehet az, mert a beszámoló eredménykimutatása az adóssággal való finanszírozás tőkeköltségét, a hitelkamatot elismeri csökkentő tényezőként, a tulajdonosi tőke után elvárható hozamra azonban nincs tekintettel.

A számviteli nyereség megállapításánál a saját tőke ingyenes forrásként viselkedik. A probléma kiküszöbölésére a modern irányzatok többsége az eredmény helyett a cash flow-t állítja a középpontba. A realizálódó cash flow, a vállalkozás tényleges pénzjövedelme nem függ a számviteli elvektől.

A pénzjövedelem vizsgálatára kialakított séma a cash flow kimutatás. A kimutatás lényege, legfőbb sajátossága, hogy a vállalkozás pénzjövedelmeinek áramlását, pontosabban képződését és felhasználását veti egybe.

A cash flow kimutatás direkt és indirekt formában is összeállítható. A direkt cash flow kimutatás a cég valamennyi pénzbevételét és pénzkiadását tartalmazza, az elemi gazdasági eseményekből épül föl. Az indirekt cash flow sokkal összevontabb, az elemi eseményeket szintetizáló pénzjövedelmekből indul ki. Tervezésnél csak az indirekt forma használható.