Csökkenhet az autóhitel költsége a fehérlista miatt?

Azokat az ügyfeleket, akik nem fizették rendben autóhitelüket, már nagyon régóta számon tartották a pénzintézetek, hiszen az ő érdekük az, hogy olyanoknak hitelezzenek, akik rendben vissza fogják fizetni az összeget. Az adósok feketelistája korábban a BAR volt (bankközi adóinformációs rendszer), amelyet néhány éve fölváltott a KHR (központi hitelinformációs rendszer). Azok váltak BAR-, majd később KHR-listásokká, akik a mindenkori minimálbért meghaladó tartozásba estek kilencven napon túl is vagy valamilyen banki csalást, például hitelkártyacsalást követtek el. Ők nagyon nehezen, gyakorlatilag semmilyen feltételek mellett sem kaphatnak banki hitelt. A listát a BISZ Zrt. üzemelteti a törvényi előírásoknak megfelelően, így a bekerült és átadott adatok hitelessége biztosított. A probléma viszont az, hogy az igazán jó adósokat nem tartották számon. Éppen annyira bízhattak meg a pénzintézetek abban, aki húsz éve fennakadások nélkül fizeti a hiteleit, mint abban, aki még sosem vett föl autóhitelt. Ezért merült fel a pozitív adóslista, tehát a fehérlista ötlete. Ide azok kerülhetnek föl, akik már vettek föl hitelt, és probléma nélkül visszafizették. Ha engedélyezzük, hogy a bankok megkapják az adatainkat a fehérlistából, úgy a hitelbírálatnál pluszpontokat szerezhetünk. Az autóhitelek árát bonyolult képletek alapján határozzák meg. A matematikusok, közgazdászok statisztikáinak lényege, hogy a pénzintézet helyesen mérhesse föl a hiteladással járó kockázatot. Ha valaki nem fizeti vissza a hitelt, az a pénzintézetnek anyagi kár. Éppen ezért minden kockázatcsökkentő információ a díj csökkentését is eredményezheti. Bár az nem mondható ki, hogy a pozitív adóslistán szereplők biztosan olcsóbban kapnak hitelt, az azért kijelenthető, hogy könnyebben kapják meg. Az sem kizárt, hogy az árverseny is arra készteti a szereplőket, hogy olcsósítsák szolgáltatásukat. Ilyenkor első sorban a megbízható adósokért folyik a verseny, s ők könnyebben is érhetnek el árkedvezményeket.