A komparatív előny lényege

A termelékenységi hátrányban lévő ország lemaradása nem minden termék esetében azonos nagyságrendű, így az összmunkaráfordításon belüli ráfordításarányok nem azonosak. Ha az ország azon termékek termelésére és exportjára szakosodik, melynek ráfordításaránya a partneréhez képest kedvezőbb, komparatív előnyt élvez. A nemzetközi szinten létrejött többlet termékből - nyereségből - azonban mind¬két félnek részesednie kell, hiszen ezen haszon reményében kereskednek. Azt, hogy milyen arányban részesednek, a mindenkori árviszonyok döntik el. Ahhoz, hogy jelen példában a csere létrejöjjön és a komparatív hatás mindkét félnél kimutatható legyen, a „B" ország által szállított 2y ára 4x - 6x között kell, hogy legyen. A leegyszerűsített példából is egyértelmű, hogy a komparatív előnyök realizálhatósága liberális kereskedelmet tételez. A valóságban azonban az államok vélt vagy valós nemzetgazdasági érdekből - eltérő intenzitással ugyan, de - beleszólnak a nemzetközi árucsere szabad folyásába. Az állami beavatkozás következtében megváltoznak az árviszonyok, lehetetlenné válik a valódi ráfordításarányok megállapítása.