Kúszó infláció

Az infláció különböző fokozatai egyébként nemcsak az árszínvonal változás ütemében különböznek. Kúszó infláció esetén a relatív árak nem szakadnak el egymástól túlságosan és a reálkamatláb sem túl alacsony. A pénz alapvetően megőrzi az értékét, az emberek inflációra vonatkozó várakozásai stabilak, nem félnek nominális értékben meghatározott szerződéseket aláírni, amelyeket nem is feltétlenül indexálnak. Mivel a lassú infláció a konjunktúra érzetét kelti, ezért van akinek kifejezetten kedvező és senkinek sem rossz. A vágtató infláció, ha tartóssá válik, súlyos gazdasági következményekkel járhat. Általában kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a fix nominális jövedelemmel rendelkezők, amit megpróbálnak indexálással eliminálni. A munkaszerződések megállapodásait pl. az árindexhez kötik, a bérleti díjakat valamely külföldi valutához, az adás-vételi szerződések árait pedig májusi morzsolt kukoricában állapítják meg. Mivel a pénz gyorsan veszít értékéből, az emberek igyekeznek elkerülni, hogy a legszükségesebb minimumnál többet tartsanak. A pénzpiacok elsatnyulnak, a befektetések inkább a reáljavak felé irányulnak és persze nem adnak kölcsön a szokásos kamatok mellett: előbb-utóbb bekövetkezik a kamatláb igazodás. Ez azt jelenti, hogy pozitív reálkamat csak akkor realizálható, ha a nominális kamatláb magasabb, mint az inflációs ráta. A korábbi kölcsönök adósai most jól járnak, mivel leértékelődött pénzben fizethetik vissza a jó pénzben felvett adósságaikat. A hitelezők ugyanezért rosszul járnak. Rosszul járnak általában a fix jövedelemmel rendelkezők (nyugdíjasok, ösztöndíjasok, közalkalmazottak stb.), és jól járnak mindazok, akiknek a jövedelme közvetlenül függ az áraktól.