A pénzügyi piac ügyleteinek összehasonlítása

A legnagyobb kockázatot azok a befektetők vállalják, akik részvényeket vásárolnak, Részvény portfoliót tartanak. Azért a törzsrészvényesek kockázata a legnagyobb, mert a társaság folyó jövedelméből, és felszámolás esetén a társaság vagyonából ők részesedhetnek utoljára. A részvényeseknél kisebb kockázatot vállalnak azok a befektetők, akik hosszú lejáratú vállalati kötvényeket vásárolnak. Egyrészt a kötvények kibocsátói szerződésben vállalják, hogy meghatározott időpontokban, előre rögzített (rendszerint fix) kamatot fizetnek, és lejáratkor visszafizetik a kötvény névértékét. Másrészt a kötvénytulajdonosok, mint hitelezők, mind a folyó jövedelemből, mind, pedig a vagyonból - egy esetleges felszámolás esetén - a tulajdonosokat megelőzően részesednek. A kötvénytulajdonosok lényegében kétféle kockázatot viselnek: az egyik az árfolyamkockázat, amit a piaci kamatlábak változása idéz elő, - másik a visszafizetési kockázat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hosszú futamidő alatt a kibocsátó cég vagyoni helyzetében olyan mértékű romlás is bekövetkezhet, amely csőd vagy felszámolás esetén nem teszi lehetővé a hitelezők 100%-os kielégítését. Azokat a befektetőket, akik hosszú lejáratú államkötvényeket vásárolnak, nem fenyegeti visszafizetési kockázat, mivel az állam a kamatok fizetését és a névérték visszafizetését garantálja. Az államkötvények tulajdonosai ezért „csak" a piaci kamatlábak változásával járó árfolyam ingadozások kockázatát viselik. Az értékpapírok közül a legbiztosabb, lényegében kockázatmentes befektetésnek a rövid lejáratú kincstárjegyek tekinthetők. Egyrészt a visszafizetésének nincsen kockázata, másrészt a rövid lejárat miatt a kamatlábak változása érdemben nincs hatással az árfolyamára. Ebből következően a kincstárjegyek hozamát tekintik kockázatmentes hozamnak, és ez viszonyítási alapként (benchmark) szolgál a többi befektetés teljesítményének megítéléséhez. A különböző kockázatos befektetések hozama és a kockázatmentes befektetetés hozama közötti különbség az ún. kockázati prémium. Az elmondottak semmiképpen nem cáfolják azt a tételt, hogy hosszabb távon a részvények hozama, kockázati prémiuma magasabb, mint más értékpapíroké. A „mennyivel magasabb?" azonban igen lényeges kérdés. Ha ugyanis nem-pénzügyi befektetések (beruházások) hozamát a korábbi kutatások során kimutatott mag~ részvény kockázati prémiumhoz viszonyítják, meglehet, hogy lemondanak olyan beruházásokról, amelyek valójában magasabb hozamot adnának, mint a pénzügyi beruházások és ezáltal a gazdasági növekedés ütemét visszafogják. Vagy, ha _ nyugdíjalapok pénzük egy részét kockázatos részvényekbe fektetik, és ennek alapján magas járadékkal kecsegtetik ügyfeleiket, meglehet, hogy ez nem kis csalódást fog okozni. A hosszabb időszakot tekintve a kockázat vállalásáért jutalom, ún. kockázati prémium jár. A másik tanulság, hogy minél kockázatosabb a befektetés, annál nagyobb a kockázati prémium.